Előkerült egy szöveg, amiben Handke védelmezi a srebrenicai népirtást

Szerző: Techet Péter
2019.10.31. 18:14

Az idei irodalmi Nobel-díj kitüntetettet, az osztrák Peter Handkét Milošević-párti írásai miatt több kritika is érte. Most azonban a vád már az, hogy a szerző egyenesen tagadná (sőt, jogosnak ítélné) a srebrenicai népirtást.

Előkerült egy szöveg, amiben Handke védelmezi a srebrenicai népirtást

Az idei év irodalmi Nobel-díja számos vitátt váltott ki, ezekről az Azonnali is beszámolt. Peter Handke, idei díjazott ugyanis régóta a kritikák keresztüzében van, amiért a félig karintiai szlovén származású író a kilencvenes években a miloševići Szerbia mellett állt ki a jugoszláv polgárháborúban. A szerb elnök mellett annak bukása után is kitartott: 2004-ben az akkor már a hágai törvényszék előtt perbe fogott Milošević mellett írt alá petíciót, 2006-ban pedig ő tartotta a volt szerb elnök temetésén a gyászbeszédet, ahol

az „úgynevezett világot“ vádolta, amivel szemben ő „Szerbia közelében, Slobodan Milošević közelében“ szeretne lenni.

Értelemszerűen már önmagában ezek a sorok nagy vitát váltottak ki – főleg a Nobel-díj kapcsán. Saša Stanišić, a neves Német Könyvdíj idei díjazottja, aki családjával Boszniából menekült a háború elől, a frankfurti díjátadón tartott beszédében nagyon élesen nekiment Handkénak, az osztrák írót hazugsággal vádolta meg. Stanišić szerint ugyanis hiába fiktív műfaj az irodalom, hazugságra nem lehet használni.

Az amerikai PEN Club egységes nyilatkozatban tiltakozott Handke kitüntetése ellen. Eközben viszont Wim Wenders filmrendező, aki többször is dolgozott Handkével együtt (a Berlin felett az ég c. film forgatókönyvírója is Handke volt) meleg szavakkal gratulált barátjának, akit értelemszerűen védelmébe vett. Eugen Ruge, német író szerint viszont a vita helyett „tessék végre Handkét olvasni, vagy befogni a szánkat“. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent esszéjében Ruge azt írja, hogy

Handke írásai „egy kétkedő írásai, ezért maguk is kétségesek“, de „semmiképp sem hadüzenetek“.

Alida Bremer, német-horvát író megfogadta Ruge felszólítását, és végigolvasta Handke megszólalásait Srebrenica kapcsán. És itt talált rá – pontosabban: hozta vissza a felejtésből a mai vitában – Handke egyik interjújára, amit 2011-ben a szélsőjobboldali Ketzenbriefen folyóiratnak adott. Itt arról beszélt, hogy „most mindenki ezzel a nyolcezer áldozattal és a második világháború utáni állítólag legszörnyebb népirtással jön“, de szerinte „ez a szövegelés az áldozatokról egyre intenzívebb lesz“.

Az egész srebrenicai népirtásról azt mondta, hogy az „a szerbek bosszúakciója volt“, amit „nem ítélnék el, de nem is tudok teljesen helyeselni“.

Azaz Srebrenica kapcsán annyi jutott tehát csak eszébe, hogy azt mégsem helyesli.

A Svéd Királyi Akadémia, amely a Nobel-díjról döntött, csak annyit közölt: a szöveget valóban nem ismerték (elvégre az nem Handke irodalmi munkásságának része), de „vizsgálni“ fogják. Hogy ez elvezethet-e a Nobel-díj visszavonásához, nincs hír.

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek