+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. október 31. csütörtök, 09:16
Dánia is engedélyezte, hogy felségvizein áthaladjon az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren összekötő gázvezeték.

Tisztán adminisztratív döntés született – kommentálta Dan Jörgensen dán energia- és klímaügyi minisztere országa energiaügynökségének döntését, miszerint zöld utat adnak a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat 2 dán felségvizeken történő továbbépítéséhez. A koppenhágai hivatal döntése szerint a gázvezeték Bornholm szigetétől délkeletre haladna 147 kilométernyi dán felségvíz alatt, tudósít a lengyel közszolgálati rádió.

 

Az 1200 kilométeres vezeték komoly viták tárgya volt az elmúlt években, úgy kezdték el építeni, hogy Dánia nem okézta le a tervet. Az Északi Áramlat 2 nagyjából párhuzamosan fut a 2012 óta működő első Északi Áramlattal, ami Ukrajnát elkerülve, az oroszországi Vyborgon keresztül egy tenger alatti vezetéken szállítja a szibériai földgázt a németországi Lubminba. Az új vezeték a Narva-öbölből indul.

 

ZÖLDDEL AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT 2 HELYENKÉNT TERVEZETT, HELYENKÉNT MÁR BEFEJEZETT ÚTVONALA, SZAGGATOTT VONALLAL PEDIG AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT ÚTVONALA.

 

A beruházás viszonylag jól áll amúgy: a vezetéket építő cég tájékoztatása szerint eddig már 2100 kilométernyi gázvezetéket megépítettek. Az orosz, finn és svéd tengerszakaszok alatti részek már teljesen készek, a német fennhatóság alá esőkben pedig nagyrészt végeztek a munkával, vagyis már csak valóban a dánok hozzájárulása kellett ahhoz, hogy be lehessen ezt fejezni.

 

Az Északi Áramlat 2-t rengeteg kritika éri, főleg amerikai, lengyel és ukrán részről: eszerint a Németországot Oroszországgal összekötő vezeték gyengítené az eddigi alternatív gázvezetékek és a hagyományos tranzitországok stratégiai és gazdasági jelentőségét. Olyan kritika is van, amely szerint Németország ezáltal túlságosan függene az orosz gáztól – Manfred Weber, a jobbközép Európai Néppárt bajor EP-frakcióvezetője idén tavasszal például az EU érdekeivel is ellentétesnek nevezte az Északi Áramlat 2-t, és sürgette az építkezés leállítását.

 

A projekt támogatói viszont azt hangsúlyozzák, hogy mekkora gazdasági jelentősége van a gázvezetéknek, az építő projektcég tulajdonosai között ugyanis nyugat-európai vállalatok is megtalálhatóak. Csakhogy ez ma már nem teljesen igaz: bár 2015 szeptemberében az orosz állami befolyás alatt álló Gazprom mellett a német Uniper (ex-E.ON), a német Wintershall, a hágai központú Royal Dutch Shell, az osztrák OMV és a francia Engie (ex-GDF Suez) közösen hozták létre a gázvezetéket megépítő svájci központú projektcéget,

 

2016 augusztusára mind az öt nyugat-európai vállalat kiszállt belőle, és a Gazprom lett a cég egyedüli tulajdonosa.

 

Ennek oka az volt, hogy a lengyel versenyhatóság kifogással élt a közös részvénytársaság ellen, mondván az tovább korlátozza a versenyt, és tovább erősíti a Lengyelországba irányuló gázszállítás terén eleve domináns orosz Gazprom helyzetét. (A lengyel állam eleve azt szerette volna, ha a vezeték az ő felségvizeit is érinti.) A közös részvénytársaságban addig a részvények egyenként 10 százalékát tulajdonló nyugat-európai cégek ezt követően bejelentették: a cégből kiszállnak, viszont a gázvezeték építési költségének 10-10 százalékát – egyenként 950 millió eurót (mai árfolyamon ~310 milliárd forint) – ők finanszírozzák majd.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Van-e olyan beteg, akit már nem érdemes intenzív osztályra küldeni? Nagyon mást gondol erről az olasz és a holland egészségügy. Mennyit ér meg egy élet az államnak?

Siófok rendelt ötezer maszkot
az új rendelet betartatásához,
de akinek nincs, az akár sállal vagy kendővel is eltakarhatja majd a száját és az orrát.

Csecsemő is van a megbetegedettek között, lehetőleg ne cigivel és piával javítsunk a karanténhangulaton, készül az új eljárásrend is. Ez volt a keddi sajtótájékoztatón.

Az 59 éves beteg több krónikus betegséggel is küzdött. Emellett 492-re nőtt az igazoltan fertőzöttek száma itthon.

A bukovinai Szucsávában korábban egy kórházat is be kellett zárni: a romániai koronavírusosok negyede itteni.

Melyik magyar stadiont lehetne itthon a koronavírussal fertőzötteknek átalakítani? Szavazz a cikkben!

Néppárti EP-képviselő is aláírta az ezt szorgalmazó petíciót.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás