+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2019. október 30. szerda, 10:52
Minél előbb gondolunk az önkormányzati- és más képviselői munkára úgy, hogy azért fizetni kell, annál előbb fogjuk értékelni és megbecsülni ezeknek az embereknek a munkáját. Emiatt biztosan nem kell kilépni semmilyen együttműködésből.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nem mai hír, de még mindig háborog mindenki, hogy valamelyik kerületben azzal kezdett az ellenzék, hogy megemelte a képviselői illetményt. Oké, ez politikailag majdnem olyan szerencsétlen lépés, mint amikor Horváth Csaba azzal kezdi, amivel Hunvald befejezte, de ajándékozzuk meg magunkat egy percnyi gondolkodással.

 

Mára a magyar munkaerőpiac teljesen más képet mutat, mint akár tíz éve. Régen ment a „keveset adok, úgyis van másik” mentalitás, ami néhány százezer tehetséges fiatal munkavállalót külföldre űzött. Fél Dunántúl Ausztriában dolgozik, így már a Dunántúl (és Budapest) is „külföld”, legalábbis elszívóhatás szempontjából. Mivel szétverték az oktatási rendszert, egyre nehezebb épkézláb autószerelőt, banktisztviselőt, tanárt, ápolót, bárkit találni.

 

Az önkormányzati képviselői munka, ha tisztességesen csinálják, egész embert kíván. Méghozzá olyan ember munkáját, aki – főleg Budapesten – simán megkeres 3-400 ezer bruttót (egy Lidl-boltvezető béréről beszélünk!) a piacon. Nyilván kell áldozatokat hoznia, adott esetben beülni egy fehér céges Focusba és járni az országot és hasonlók. De az értelmes és használható embereknek van munka és pénz is, akkora a munkaerőhiány.

 

Teljesen jogos elvárás, hogy az önkormányzati képviselői munkát fizessék meg.

 

Én csinálok elég sok önkéntes munkát az ügyvédi praxisom mellett, írom a Múzsát, kamarai tisztséget is viselek, és ezt a szabadidőmben csinálom. Ráadásul nincsenek gyerekeim és egyéb elköteleződéseim, aki meg van, az hasonló életmódot él. Belefér.

 

De ha lenne két gyerekem, alighanem elvárnám, hogy ha a rendes munkám mellett még önkormányzati képviselő is vagyok, akkor fizessék ki azt a munkát is, hiszen az ezzel töltött időt a családommal is tölthetném. Méghozzá fizessék meg jól. Szép dolog a köz szolgálata, de ha azt akarják, hogy telefonáljak végig tizenöt faiskolát, hogy honnan fogunk a választókerületemben levő ovi udvarába olcsón három juharcsemetét szerezni, vagy három vödör kalapácslakkot a nyugdíjasotthon kerítéséhez, akkor fizessék ki a fáradozásaimat.

 

Minél előbb gondolunk az önkormányzati- és más képviselői munkára úgy, hogy azért fizetni kell, annál előbb fogjuk értékelni és megbecsülni ezeknek az embereknek a munkáját.

 

Meg lassan, nagyon lassan ez fog elvezetni egyszer oda, hogy a „ha már szopok és nem fizetnek, legalább járjak jól” mentalitás teret veszítsen. Emiatt biztosan nem kell szerintem kilépni semmilyen együttműködésből.

 

Budapesti viszonylatban egyáltalán nem eltúlzott az a fizetés.

 

De ha már téma lett, hogy mennyit keres egy önkormányzati képviselő, itt egy jótanács, nem kérték, ingyen van. Az a párt (vagy pártok), amely kerülni akarja a „na most két kézzel beletúrunk a húsosfazékba” látszatát, csinálja a következőt.

 

A választókerületben derítse ki, hogy milyen a bérszínvonal. Mennyit keres az Erste- és az OTP-fiók vezetője, az Aldi boltvezetője, az általános iskola és a középiskola igazgatója, a kerületi bíróság bírája, ha van még nagyobb bolt, annak a vezetője, a buszvezetők csoportvezetője, a rendőrkapitányság közrend- és bűnügyi osztályvezetője, a kerületben esetleg nagyobb üzem egy-egy műszakvezetője, magyarul egy alsó-középvezető beosztású ember kerületi szinten. Ebből szépen lehet egy táblázatot csinálni és egy sima számtani átlagot meg egy mediánt számolni.

 

Ehhez hozzá lehet nézni a kerületi képviselői fizetéseket, és aztán ki kell találni, hogy telibe erre kell belőni az önkormányzati képviselő fizetését, vagy kitalálnak valami százalékot, full munkaidőért járjon a 90 százalék, munka mellett meg 43,2 százalék. Ha alaposan végigszámolták, hozzák nyilvánosságra és tegyenek rá indítványt a testületben. Ha a testület e fölé emeli az illetményt, a többletet minden hónapban fordítsák a kerületen belül jótékonysági célra.

 

És akkor nincs vita, az önkormányzati képviselő dolga a körzetének a gondozása, és ezért a körzetében elérhető jobb munkák átlagbérét kapja.

 

Ha a bérek lejjebb mennek, mert bezár a bankfiók és a fiókvezető bére kiesik az átlagból, kevesebbet fog keresni. Ha dolgozik a körzetért, épül-szépül, javul a közbiztonság és nyit egy bankfiók, akkor meg feljebb megy.

 

Ez elég naivan hangzik és az is, viszont elsősorban politikai hatása lenne. Világos beszéd, és nem az „elmutyizták” jut róla mindenkinek az eszébe.

 

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás