+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. október 30. szerda, 18:17
A türingiai választás nem maradt nyom nélkül az országos politikában. Friedrich Merz, aki tavaly alulmaradt a CDU elnöki posztjáért folytatott harcban, Merkel felelősségét firtatja. A politikus szerint a kancellárnak le kéne mondania, de a mostani pártelnökkel is elégedetlen. Alternatívaként értelemszerűen magára gondol.

A türingiai választásokon a kereszténydemokraták (CDU) elvesztették az első helyüket, amelyet 1990 óta tudtak eddig mindig tartani. Noha már öt éve kiszorultak a kormányból, a mostani eredmény az igazi pofon: harmadik helyre zuhantak a helyben mérsékelt baloldali Linke és a helyben kifejezetten neonáci AfD mögött.

 

Beáll-e a CDU a Linke mögé?

 

Kormányra most már tényleg csak akkor kerülhetnének, ha összefognak a Linkével. Ami elsőre teljesen bizarrnak hat, gyakorlatilag az egyetlen megoldás egy működő kormány létrehozására. Hiába szerzett ugyanis a Linke harminc százalék felett (ezzel Bodo Ramelow pártja helyben növelni is tudta szavazatait), a balközép kormánynak nincs többsége. Egy AfD-CDU-FDP-koalíciónak lenne csak többsége, de ezt mind a kereszténydemokraták, mind a liberálisok kategórikusan kizárják, elvégre a türingiai AfD az országostól is jóval jobbrább áll. Így viszont tényleg az a helyzet állhat elő, hogy

 

a linkés Bodo Ramelow csak akkor maradhat kormányfő, ha a CDU valamilyen módon – akár csak külsődleges támogatással – ezt megsegíti.

 

Daniel Günther, a nyugatnémet Schleswig-Holstein tartomány CDU-s miniszterelnöke – aki egyben a párton belüli merkelizmus egyik fontos képviselője – már tavaly azt mondta: ha keleten másképp nem megy, a CDU-nak akár a Linkével is össze kell fognia az AfD-vel szemben. Günther persze könnyen beszél, nála se erős AfD, se erős Linke nincs. Másrészről persze az igaz, hogy a keletnémet Linke nem szélsőbaloldali – noha pártállami múlttal rendelkezik, de a keleti tartományokban a Linke sokszor az, ami a szocdemek (voltak) nyugaton.

 

A CDU türingiai elnöke azonban kizárta, hogy pártja bármilyen módon is hozzájárulna Ramelow hatalomban maradásához, azaz kisebbségi kormány külső támogatására is nemet mondott. Mindazonáltal kész azért találkozni Ramelow-val. Ha a CDU nemet mond, akkor csak a liberálisok maradnak, de ők még messzebb esnek a balközéptől, és eleve szintén nemet mondtak. Ramelow győzelme tehát könnyen rövidéletű lehet.

 

Friedrich Merz bejelentkezett

 

A türingiai eredmények azonban a CDU-t országosan is eléggé megrázták. A párt harmadik helyezése egy tartományban, ahol eddig – még ha nem is kormányon, de – mindig elsők voltak, felerősítette a kancellári és pártelnöki irányvonal bírálóit.

 

Friedrich Merz, akit tavaly Annegret Kramp-Karrenbauer legyőzött a pártelnökségért folyó harcban, vélhetően nagy élvezettel nézte az eredményeket. Már vasárnap este azt mondta: „ezt az eredményt nem lehet ignorálni, vagy lecsengését kivárni”.

 

Aztán a ZDF-nek már keményebben nyilatkozott. Merz szerint

 

„évek óta felhőként vonja be az országot [Merkel] tétlensége és hiányzó vezetése”.

 

Merz úgy véli: a türingiai eredmény a berlini nagykoalíció elleni bizalmatlansági szavazás. „Nem tudja elképzelni“, hogy ez az „iszonyúan rossz kormányzás“ még két évig kitartson – azaz gyakorlatilag vagy Merkel menesztését vagy az egész kormány végét szorgalmazta.

 

Merz mellett egy másik férfi is jelentkezett, akit Merkel tizenkilenc éves CDU-elnöksége alatt többször is sikeresen félreállított. Roland Koch, egykori hesseni kormányfő a konzervatív Cicero magazine novemberi számában ír egy kemény támadást Merkel ellen, amiben „vezetési hiányossággal” vádolja a kancellárt, és azt szorgalmazza: Merkelnek „fel kell hagynia azzal, hogy nem hajlandó érvelni”.

 

Nem dőlt el, ki lesz a kancellár-jelölt

 

Az országos választások 2021 szeptemberében lesznek. Mivel Merkel azon már biztosan nem indul,

 

érezhetően kiújultak a párton belüli frontvonalak a kancellár-jelöltségért.

 

Tavaly Annegret Kramp-Karrenbauer csak a pártelnökséget szerezte meg. Ö a CDU-t a merkeli centrumban tartaná: nyitottan (az AfD és a Linke kivételével) minden opció számára. Ez a merkeli stratégia akár a párt népszerűség-csökkenését is elfogadja, ugyanis hiába esik a CDU, ha középen marad, mindenki számára megkerülhetetlen erő.

 

Ezzel szemben a párton belüli jobboldal, amelynek Friedrich Merz az álom-kancellár-jelöltje, a CDU-t ismét határozottan jobboldali irányba tolná, azzal a céllal, hogy a keresztény uniópártok a liberálisokkal közösen tudják lefedni – és ezzel az AfD-től visszahódítani – az egész jobboldalt.

 

A párton belüli jobboldal egyik fontos bázisa az ifjúsági szervezet, a Fiatal Unió (JU), amely a türingiai választások után – ráülve a merzi és kochi kritikára – már most azt szorgalmazza, „fel kell tenni a vezetőkérdést” (értsd: a jelenlegi vezetés nem jó), illetve jövőre párton belüli szavazással kell kiválasztani a kancellár-jelöltet (érts: Annegret Kramp-Karrenbauar csak ne gondolja, hogy automatikusan ő a jelölt).

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás