+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. október 30. szerda, 18:17
A türingiai választás nem maradt nyom nélkül az országos politikában. Friedrich Merz, aki tavaly alulmaradt a CDU elnöki posztjáért folytatott harcban, Merkel felelősségét firtatja. A politikus szerint a kancellárnak le kéne mondania, de a mostani pártelnökkel is elégedetlen. Alternatívaként értelemszerűen magára gondol.

A türingiai választásokon a kereszténydemokraták (CDU) elvesztették az első helyüket, amelyet 1990 óta tudtak eddig mindig tartani. Noha már öt éve kiszorultak a kormányból, a mostani eredmény az igazi pofon: harmadik helyre zuhantak a helyben mérsékelt baloldali Linke és a helyben kifejezetten neonáci AfD mögött.

 

Beáll-e a CDU a Linke mögé?

 

Kormányra most már tényleg csak akkor kerülhetnének, ha összefognak a Linkével. Ami elsőre teljesen bizarrnak hat, gyakorlatilag az egyetlen megoldás egy működő kormány létrehozására. Hiába szerzett ugyanis a Linke harminc százalék felett (ezzel Bodo Ramelow pártja helyben növelni is tudta szavazatait), a balközép kormánynak nincs többsége. Egy AfD-CDU-FDP-koalíciónak lenne csak többsége, de ezt mind a kereszténydemokraták, mind a liberálisok kategórikusan kizárják, elvégre a türingiai AfD az országostól is jóval jobbrább áll. Így viszont tényleg az a helyzet állhat elő, hogy

 

a linkés Bodo Ramelow csak akkor maradhat kormányfő, ha a CDU valamilyen módon – akár csak külsődleges támogatással – ezt megsegíti.

 

Daniel Günther, a nyugatnémet Schleswig-Holstein tartomány CDU-s miniszterelnöke – aki egyben a párton belüli merkelizmus egyik fontos képviselője – már tavaly azt mondta: ha keleten másképp nem megy, a CDU-nak akár a Linkével is össze kell fognia az AfD-vel szemben. Günther persze könnyen beszél, nála se erős AfD, se erős Linke nincs. Másrészről persze az igaz, hogy a keletnémet Linke nem szélsőbaloldali – noha pártállami múlttal rendelkezik, de a keleti tartományokban a Linke sokszor az, ami a szocdemek (voltak) nyugaton.

 

A CDU türingiai elnöke azonban kizárta, hogy pártja bármilyen módon is hozzájárulna Ramelow hatalomban maradásához, azaz kisebbségi kormány külső támogatására is nemet mondott. Mindazonáltal kész azért találkozni Ramelow-val. Ha a CDU nemet mond, akkor csak a liberálisok maradnak, de ők még messzebb esnek a balközéptől, és eleve szintén nemet mondtak. Ramelow győzelme tehát könnyen rövidéletű lehet.

 

Friedrich Merz bejelentkezett

 

A türingiai eredmények azonban a CDU-t országosan is eléggé megrázták. A párt harmadik helyezése egy tartományban, ahol eddig – még ha nem is kormányon, de – mindig elsők voltak, felerősítette a kancellári és pártelnöki irányvonal bírálóit.

 

Friedrich Merz, akit tavaly Annegret Kramp-Karrenbauer legyőzött a pártelnökségért folyó harcban, vélhetően nagy élvezettel nézte az eredményeket. Már vasárnap este azt mondta: „ezt az eredményt nem lehet ignorálni, vagy lecsengését kivárni”.

 

Aztán a ZDF-nek már keményebben nyilatkozott. Merz szerint

 

„évek óta felhőként vonja be az országot [Merkel] tétlensége és hiányzó vezetése”.

 

Merz úgy véli: a türingiai eredmény a berlini nagykoalíció elleni bizalmatlansági szavazás. „Nem tudja elképzelni“, hogy ez az „iszonyúan rossz kormányzás“ még két évig kitartson – azaz gyakorlatilag vagy Merkel menesztését vagy az egész kormány végét szorgalmazta.

 

Merz mellett egy másik férfi is jelentkezett, akit Merkel tizenkilenc éves CDU-elnöksége alatt többször is sikeresen félreállított. Roland Koch, egykori hesseni kormányfő a konzervatív Cicero magazine novemberi számában ír egy kemény támadást Merkel ellen, amiben „vezetési hiányossággal” vádolja a kancellárt, és azt szorgalmazza: Merkelnek „fel kell hagynia azzal, hogy nem hajlandó érvelni”.

 

Nem dőlt el, ki lesz a kancellár-jelölt

 

Az országos választások 2021 szeptemberében lesznek. Mivel Merkel azon már biztosan nem indul,

 

érezhetően kiújultak a párton belüli frontvonalak a kancellár-jelöltségért.

 

Tavaly Annegret Kramp-Karrenbauer csak a pártelnökséget szerezte meg. Ö a CDU-t a merkeli centrumban tartaná: nyitottan (az AfD és a Linke kivételével) minden opció számára. Ez a merkeli stratégia akár a párt népszerűség-csökkenését is elfogadja, ugyanis hiába esik a CDU, ha középen marad, mindenki számára megkerülhetetlen erő.

 

Ezzel szemben a párton belüli jobboldal, amelynek Friedrich Merz az álom-kancellár-jelöltje, a CDU-t ismét határozottan jobboldali irányba tolná, azzal a céllal, hogy a keresztény uniópártok a liberálisokkal közösen tudják lefedni – és ezzel az AfD-től visszahódítani – az egész jobboldalt.

 

A párton belüli jobboldal egyik fontos bázisa az ifjúsági szervezet, a Fiatal Unió (JU), amely a türingiai választások után – ráülve a merzi és kochi kritikára – már most azt szorgalmazza, „fel kell tenni a vezetőkérdést” (értsd: a jelenlegi vezetés nem jó), illetve jövőre párton belüli szavazással kell kiválasztani a kancellár-jelöltet (érts: Annegret Kramp-Karrenbauar csak ne gondolja, hogy automatikusan ő a jelölt).

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mit ajándékozna Gyurcsánynak és Orbánnak a Wellhello frontembere, és mennyi pénzt fog költeni karácsonyra?

Az ázsiai pénznek akkora hatalma van az európai topsportban, hogy simán el tudják hallgattatni a kínos ügyekről beszélő sportolókat.

A klímaaktivista posztolt magáról egy képet, ahogy egy túlzsúfolt német vonaton a földön ül csomagjaival, a német vasút szerint viszont nyugodtan ülhetett volna a saját, első osztályra szóló helyén is.

Volt szóvivő, aki élő adásban káromkodott, Boris Johnson pedig még fagyasztóba is bújt az újságírói kérdések elől. Szóval áll a báll, de miért is?

A volt Munkáspárt-tag, Corbyn-szövetséges Ken Livingstone szerint a „zsidó szavazatok nem segítettek” a párt esélyein.

Pollreisz Balázs postaládájába valószínűleg Borkai Zsolt legnagyobb rajongója dobott be egy irodalmi igényű fenyegető levelet, ami miatt a politikus a rendőrséghez is fordult azóta.

És miért várja ezt hatalmas tömeg a bastogne-i városháza előtt a hidegben? A furcsa népszokásnak a második világháborúhoz van köze.

A hét kérdése

Végre kilépnek a britek? Vagy folytatódik a komédia? Esetleg az egész brexit csak egy kitűnő médiahekk volt arra, hogy végre figyeljen a britekre valaki? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ablonczy Balázs előadása az összeomlás rejtett oldalairól december 19-én.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás