+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bauer Zsófia & Mezei Márk
2019. október 30. szerda, 18:01
Tarlós István egy kapavágást sem tett a közösségi média felületein, Karácsony Gergely kiemelkedően sokat posztolt, ezzel rengeteg aktivitást váltott ki követőiből. Viták generálásában Puzsér Róbert végzett a dobogó legfelső helyén, Berki Krisztián pedig nem értette meg, miről szól a választás, ennek megfelelően a bulvártémákat futtatta, a semmibe.

Elemzésünk Budapestre fókuszál – megvizsgálja a főpolgármester-választási kampányt, valamint a különböző kerületi jelöltek online térben folytatott küzdelmét. Elsősorban azokra a kerületekre koncentrálunk, ahol polgármesterváltás történt. Nem a posztok népszerűsítésére fordított összegek viszonyában vizsgáljuk a közösségi kommunikációt, hanem azt nézzük, mivel találkozott az „egyszerű és hétköznapi” felhasználó.

 

Nincs kampány social media nélkül

 

A közösségi médiában történő üzenetközlés, mozgósítás elengedhetetlen része a modern választási kampányoknak. 2018 óta, azaz a korlátozott médiaszereplések, plakátkihelyezési lehetőségek beszűkülése miatt elsősorban az ellenzék körében vált népszerű kampányeszközzé a közösségi média. (Ezen a téren még mindig elsősorban Facebook-jelenlétről beszélhetünk, bár egyre több politikus, párt és helyi szervezet kezdett már Instagram-használatba is.)

 

Az ellenzéki összefogás jelöltjei Balog Róbert kivételével, mind jelen voltak és aktívan kampányoltak Facebookon (túlnyomó többségük azonos arculati elemeket is használtak). A Fidesz-KDNP, valamint a független jelöltek esetében alacsonyabb jelenlétet találtunk. 21 jelölt közül 3 Fidesz-KDNP-s jelöltnek (Dr. Láng Zsolt, Pokorni Zoltán, Horváth Tamás), valamint az általuk támogatott

 

Tarlós Istvánnak nem volt saját politikusi oldala, így ők az esélyt sem adták meg maguknak, hogy az online kampány közösségi elemét kihasználják.

 

Amellett, hogy kevesebb jelölt küzdött az online térben, a jelenlévők aktivitása, valamint ennek következtében az azokra adott követői reakciók is többségében elmaradtak a kormánypárti jelöltek esetében. Míg a Fidesz-KDNP támogatását élvező jelöltek átlagosan 108 alkalommal posztoltak közönségüknek, ez a szám az ellenzéki-összefogás oldalán 145 volt. Az ajánlások gyűjtésének kezdetétől, a választások napjáig az átlagos napi aktivitást vizsgálva, akkor az összefogás esetében ez 34 százalékkal magasabb volt.

 

Ha figyelmünket azokra a kerületekre fordítjuk, ahol fordítani tudott az ellenzéki összefogás, azt láthatjuk, hogy mindegyik jelölt aktívabb volt online. Kiemelten magas a különbség a polgármestert váltó budai kerületekben (I., II. és XI.) – amelyekben többen kormánypárti győzelemre számítottak, valamint a VI. és VII. kerület esetében, ahol a kormánypárti jelöltek más kampányeszközökhöz nyúltak.

 

 

 

Az ellenzéki jelöltek jobban értették a nép nyelvét

 

A kerületek nagyobb részében a magasabb aktivitás (valamint a bejegyzések kiemelése) miatt magasabb abszolút engagement számokat regisztráltunk. A követők megszólításának sikerességéhez, a bevonódásuk mértékének megértéséhez fontos figyelembe venni, hogy az egyes oldalnak hány követője van. A kormánypártiak közül többen a korábbi ciklusban polgármesterek voltak, így magasabb követői bázissal rendelkeztek, mint az újonnan érkezők, esetleg korábban civilként tevékenykedő ellenzéki jelöltek.

 

Ha azonban a követőszámra vetítjük a like-ok, kommentek és megosztások összegét, akkor sokkal nagyobb ellenzéki előnyöket tapasztalhatunk. A legmarkánsabb különbség a XI. kerületben tapasztalható, ahol Dr. László Imre követőinek aktivitása több, mint 10-szerese a korábbi polgármester, Dr. Hoffmann Tamásénak.

 

 

 

 

 

A főpolgármester-jelöltek küzdelme

 

Még kiugróbb különbségeket tapasztaltunk, amikor a főpolgármester-jelöltek aktivitását vizsgáltuk. Pontokba szedjük az egyes jelöltekkel kapcsolatos megállapításokat:

 

+ Meglepő, hogy Tarlós István nem folytatott önálló Facebook-kampányt, helyette a Fidesz oldalán mindössze 11 olyan poszt jelent meg, amely a volt főpolgármester támogatására buzdított.

 

Karácsony Gergely kiemelkedően sokat posztolt, ezzel rengeteg aktivitást váltott ki követőiből. Magasan az újonnan megválasztott főpolgármester oldala mutatja a legmagasabb bevonódást.

 

Puzsér Róbert összességében jóval kevesebb bejegyzést tett közzé, azonban ezekre kiemelkedő mennyiségű reakciót kapott (átlagosan a posztjaira kapott reakciók jóval meghaladják Karácsonyét és Berkiét). Posztjai alatt éles viták alakultak ki követői és ellenzői között. Ha tovább bontjuk az adatokat, azonban azt láthatjuk, hogy követői bázisa átlagosan kisebb aktivitást mutatott, mint Karácsonyé.

 

Berki Krisztián az időszakban megjelenő 240 posztja közül mindössze 81 érintette a választásokat, többségében a tőle megszokott bulvártémákat futtatta. Minden metrika azt mutatja, hogy a bulvárceleb követőit érintették meg legkevésbé a választással kapcsolatos posztjai.

 

 

 

 

 

A választási eredmények rámutatnak arra, hogy az egyéb kampányeszközök mellett, mindenképpen érdemes nagy hangsúlyt fektetni a közösségimédia-jelenlétre. Az ellenzéki összefogás közösségi médiában folytatott kampánya a folyamatos aktivitással, egységes kinézettel, valamint hasonló üzenetekkel sokat tett a mozgósításért, a kampány központi gondolatainak célba juttatásáért.

 

Az eltérő háttérrel rendelkező jelöltekről az online jelenlét alapján sokkal inkább a közös célok, semmint a különbözőség jött át. Az adatokból jól látszik, hogy üzeneteik megszólították és reakciókra bírták követőiket, amely hozzájárulhatott a sikerekhez.

 

Az elemzés szerzői: Bauer Zsófia, az Ynsight kutatási igazgatója, Mezei Márk, a Silberstein and Partners kommunikációs ügynökség vezetője.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az eheti Helyzet!

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

Az iskolák nagy részében meg bevezetik a távoktatást.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás