+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 29. kedd, 12:23
Ha Angela Merkel lezárja a határokat 2015-ben, bevándorlók százezrei ragadtak volna a Keletiben, szóval Orbán inkább mondjon köszönetet neki kritizálás helyett, érvelt a leköszönő bizottsági elnök.

Interjút adott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke a Frankfurter Rundschau német lapnak, melyben beszélt a 2015-ben az Európát megrázó migrációs válságról, a populizmusról, a brexitről és az EU előtt álló kihívásokról. Juncker többek között kifejtette: szerinte Merkel négy éve jól kezelte a menekülthullámot.

 

Ha nincs Merkel, a migránsok Budapesten ragadnak?

 

„Semmi problémám azzal, ahogyan Angela Merkel kezelte a migrációs válságot. Nem nyitotta meg a határokat, ezt újra és újra ki kell emelni. Ellenben le sem zárta őket, ez a fontos különbség” – fejtette ki a leköszönő bizottsági elnök, aki szerint Merkel azzal követett volna el nagy hibát, ha lezárja a határokat, ezzel óriási terhet róva Ausztriára és Magyarországra.

 

„Akkor emberek százezrei ragadtak volna az Alpokban és a budapesti vasútállomáson. Merkel asszony kritizálása helyett Orbánnak inkább köszönetet kéne mondania neki”

 

– fejtegette Juncker. (Merkel akkori döntéséről egyébként nemrég készített dokumentumfilmet az egyik német köztévé, a magyar diplomácia rendesen ki is akadt rajta.)

 

A bizottsági elnök fenti kijelentésére Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára már reagált is Twitteren. „Komolyan? Merkel senkivel nem konzultált. Olyan döntéseket hozott, melyekre nem lett volna jogosult, ennek következményeitől pedig még mindig szenvedünk. Mégis miért kéne hálásnak lennünk? A többszázezer bevándorlóért, akik nem akarnak integrálódni, sem hazamenni?” – fakadt ki az államtitkár a közösségi oldalon. 

 

Juncker hamarabb lép le, mint a britek

 

Juncker szerint jó hír, hogy a populisták nem tudtak áttörni az idei EP-választásokon, habár még mindig sokan ülnek az Európai Parlamentben. Ennek egyik oka, hogy az európai ügyek olyan komplikálttá váltak, hogy könnyű az EU-t és a Bizottságot megtenni bűnbaknak. „Ráadásul sokan a hagyományos pártcsaládokban is úgy beszélnek, ahogyan a populisták” – ecsetelte.

 

„Ennek véget kell vetni: nekünk nem a populisták után kell rohannunk, hanem az útjukba kell állnunk.”

 

A bizottsági elnök szerint egyébként ő hamarabb távozik az Európai Bizottság éléről, mint a britek fognak az EU-bül: az új, Ursula von der Leyen-vezette bizottság december elején kezd majd munkához, míg a britek épp most kaptak egy újabb halasztást a brexitre január 31-es céldátummal. „Brüsszelt hamarabb elhagyom, mint Nagy-Britannia fogja az EU-t. De fogalmazzunk világosan: az Egyesült Királysággal ellentétben én Európát sosem fogom teljesen elhagyni” – fogalmazott a leköszönő bizottsági elnök, aki szerint hibát követett el azzal, hogy David Cameron kérésének megfelelve nem avatkozott bele a brexit-népszavazás kampányába az Egyesült Királyságban. „Persze nem tudom, hogy az segített volna-e” – tette hozzá.

 

Macron spontánabb, mint Merkel, de ez nem feltétlenül jó

 

Egyébként Juncker rossz ötletnek tartotta, hogy a francia vétó miatt Albániával és Észak-Macedóniával nem indulhattak meg az uniós csatlakozási tárgyalások, hiszen „a nyugat-balkáni országoknak európai perspektívára van szükségük”, ezek nélkül pedig a ‘90-es évek borzasztó eseményei ismétlődhetnek meg. „Észak-Macedónia és Albánia készen állnak a csatlakozásra. Mindent megtettek, amit vártunk tőlünk... Észak-Macedónia még a nevét is megváltoztatta”. Viszont Juncker szerint

 

„ha az EU-t folyton azzal támadják, hogy megszegi az ígéreteit, akkor ne is csodálkozzunk, ha nem is vesznek minket komolyan”

 

– szúrt oda kicsit a vétózó franciáknak Juncker, aki szerint egyébként Emmanuel Macron francia elnök spontánabb és könnyebben hoz döntéseket, „de ez nem feltétlenül és nem mindig vezet jobb eredményhez”. Ehhez képest szerinte Angela Merkel mindig mindent végiggondol, és tudományos módon közelít meg egyes kérdéseket.

 

BORÍTÓKÉP: Fred Marvaux / Európai Parlament (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás