Juncker: Orbán hálás lehetne Merkelnek a migráció ügyében

Ha Angela Merkel lezárja a határokat 2015-ben, bevándorlók százezrei ragadtak volna a Keletiben, szóval Orbán inkább mondjon köszönetet neki kritizálás helyett, érvelt a leköszönő bizottsági elnök.

Interjút adott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke a Frankfurter Rundschau német lapnak, melyben beszélt a 2015-ben az Európát megrázó migrációs válságról, a populizmusról, a brexitről és az EU előtt álló kihívásokról. Juncker többek között kifejtette: szerinte Merkel négy éve jól kezelte a menekülthullámot.

Ha nincs Merkel, a migránsok Budapesten ragadnak?

„Semmi problémám azzal, ahogyan Angela Merkel kezelte a migrációs válságot. Nem nyitotta meg a határokat, ezt újra és újra ki kell emelni. Ellenben le sem zárta őket, ez a fontos különbség” – fejtette ki a leköszönő bizottsági elnök, aki szerint Merkel azzal követett volna el nagy hibát, ha lezárja a határokat, ezzel óriási terhet róva Ausztriára és Magyarországra.

– fejtegette Juncker. (Merkel akkori döntéséről egyébként nemrég készített dokumentumfilmet az egyik német köztévé, a magyar diplomácia rendesen ki is akadt rajta.)

A bizottsági elnök fenti kijelentésére Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára már reagált is Twitteren. „Komolyan? Merkel senkivel nem konzultált. Olyan döntéseket hozott, melyekre nem lett volna jogosult, ennek következményeitől pedig még mindig szenvedünk. Mégis miért kéne hálásnak lennünk? A többszázezer bevándorlóért, akik nem akarnak integrálódni, sem hazamenni?” – fakadt ki az államtitkár a közösségi oldalon. 

Juncker hamarabb lép le, mint a britek

Juncker szerint jó hír, hogy a populisták nem tudtak áttörni az idei EP-választásokon, habár még mindig sokan ülnek az Európai Parlamentben. Ennek egyik oka, hogy az európai ügyek olyan komplikálttá váltak, hogy könnyű az EU-t és a Bizottságot megtenni bűnbaknak. „Ráadásul sokan a hagyományos pártcsaládokban is úgy beszélnek, ahogyan a populisták” – ecsetelte.

A bizottsági elnök szerint egyébként ő hamarabb távozik az Európai Bizottság éléről, mint a britek fognak az EU-bül: az új, Ursula von der Leyen-vezette bizottság december elején kezd majd munkához, míg a britek épp most kaptak egy újabb halasztást a brexitre január 31-es céldátummal. „Brüsszelt hamarabb elhagyom, mint Nagy-Britannia fogja az EU-t. De fogalmazzunk világosan: az Egyesült Királysággal ellentétben én Európát sosem fogom teljesen elhagyni” – fogalmazott a leköszönő bizottsági elnök, aki szerint hibát követett el azzal, hogy David Cameron kérésének megfelelve nem avatkozott bele a brexit-népszavazás kampányába az Egyesült Királyságban. „Persze nem tudom, hogy az segített volna-e” – tette hozzá.

Macron spontánabb, mint Merkel, de ez nem feltétlenül jó

Egyébként Juncker rossz ötletnek tartotta, hogy a francia vétó miatt Albániával és Észak-Macedóniával nem indulhattak meg az uniós csatlakozási tárgyalások, hiszen „a nyugat-balkáni országoknak európai perspektívára van szükségük”, ezek nélkül pedig a ‘90-es évek borzasztó eseményei ismétlődhetnek meg. „Észak-Macedónia és Albánia készen állnak a csatlakozásra. Mindent megtettek, amit vártunk tőlünk... Észak-Macedónia még a nevét is megváltoztatta”. Viszont Juncker szerint

– szúrt oda kicsit a vétózó franciáknak Juncker, aki szerint egyébként Emmanuel Macron francia elnök spontánabb és könnyebben hoz döntéseket, „de ez nem feltétlenül és nem mindig vezet jobb eredményhez”. Ehhez képest szerinte Angela Merkel mindig mindent végiggondol, és tudományos módon közelít meg egyes kérdéseket.

BORÍTÓKÉP: Fred Marvaux / Európai Parlament (2019)