+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 29. kedd, 12:23
Ha Angela Merkel lezárja a határokat 2015-ben, bevándorlók százezrei ragadtak volna a Keletiben, szóval Orbán inkább mondjon köszönetet neki kritizálás helyett, érvelt a leköszönő bizottsági elnök.

Interjút adott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke a Frankfurter Rundschau német lapnak, melyben beszélt a 2015-ben az Európát megrázó migrációs válságról, a populizmusról, a brexitről és az EU előtt álló kihívásokról. Juncker többek között kifejtette: szerinte Merkel négy éve jól kezelte a menekülthullámot.

 

Ha nincs Merkel, a migránsok Budapesten ragadnak?

 

„Semmi problémám azzal, ahogyan Angela Merkel kezelte a migrációs válságot. Nem nyitotta meg a határokat, ezt újra és újra ki kell emelni. Ellenben le sem zárta őket, ez a fontos különbség” – fejtette ki a leköszönő bizottsági elnök, aki szerint Merkel azzal követett volna el nagy hibát, ha lezárja a határokat, ezzel óriási terhet róva Ausztriára és Magyarországra.

 

„Akkor emberek százezrei ragadtak volna az Alpokban és a budapesti vasútállomáson. Merkel asszony kritizálása helyett Orbánnak inkább köszönetet kéne mondania neki”

 

– fejtegette Juncker. (Merkel akkori döntéséről egyébként nemrég készített dokumentumfilmet az egyik német köztévé, a magyar diplomácia rendesen ki is akadt rajta.)

 

A bizottsági elnök fenti kijelentésére Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára már reagált is Twitteren. „Komolyan? Merkel senkivel nem konzultált. Olyan döntéseket hozott, melyekre nem lett volna jogosult, ennek következményeitől pedig még mindig szenvedünk. Mégis miért kéne hálásnak lennünk? A többszázezer bevándorlóért, akik nem akarnak integrálódni, sem hazamenni?” – fakadt ki az államtitkár a közösségi oldalon. 

 

Juncker hamarabb lép le, mint a britek

 

Juncker szerint jó hír, hogy a populisták nem tudtak áttörni az idei EP-választásokon, habár még mindig sokan ülnek az Európai Parlamentben. Ennek egyik oka, hogy az európai ügyek olyan komplikálttá váltak, hogy könnyű az EU-t és a Bizottságot megtenni bűnbaknak. „Ráadásul sokan a hagyományos pártcsaládokban is úgy beszélnek, ahogyan a populisták” – ecsetelte.

 

„Ennek véget kell vetni: nekünk nem a populisták után kell rohannunk, hanem az útjukba kell állnunk.”

 

A bizottsági elnök szerint egyébként ő hamarabb távozik az Európai Bizottság éléről, mint a britek fognak az EU-bül: az új, Ursula von der Leyen-vezette bizottság december elején kezd majd munkához, míg a britek épp most kaptak egy újabb halasztást a brexitre január 31-es céldátummal. „Brüsszelt hamarabb elhagyom, mint Nagy-Britannia fogja az EU-t. De fogalmazzunk világosan: az Egyesült Királysággal ellentétben én Európát sosem fogom teljesen elhagyni” – fogalmazott a leköszönő bizottsági elnök, aki szerint hibát követett el azzal, hogy David Cameron kérésének megfelelve nem avatkozott bele a brexit-népszavazás kampányába az Egyesült Királyságban. „Persze nem tudom, hogy az segített volna-e” – tette hozzá.

 

Macron spontánabb, mint Merkel, de ez nem feltétlenül jó

 

Egyébként Juncker rossz ötletnek tartotta, hogy a francia vétó miatt Albániával és Észak-Macedóniával nem indulhattak meg az uniós csatlakozási tárgyalások, hiszen „a nyugat-balkáni országoknak európai perspektívára van szükségük”, ezek nélkül pedig a ‘90-es évek borzasztó eseményei ismétlődhetnek meg. „Észak-Macedónia és Albánia készen állnak a csatlakozásra. Mindent megtettek, amit vártunk tőlünk... Észak-Macedónia még a nevét is megváltoztatta”. Viszont Juncker szerint

 

„ha az EU-t folyton azzal támadják, hogy megszegi az ígéreteit, akkor ne is csodálkozzunk, ha nem is vesznek minket komolyan”

 

– szúrt oda kicsit a vétózó franciáknak Juncker, aki szerint egyébként Emmanuel Macron francia elnök spontánabb és könnyebben hoz döntéseket, „de ez nem feltétlenül és nem mindig vezet jobb eredményhez”. Ehhez képest szerinte Angela Merkel mindig mindent végiggondol, és tudományos módon közelít meg egyes kérdéseket.

 

BORÍTÓKÉP: Fred Marvaux / Európai Parlament (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

Adrian Solomont és Irinel Ioan Stativăt nem hatotta meg a személyzet kérése, aztán a balhé során még az őket megbüntető rendőröket is szidták kicsit egy bukaresti gyorsétteremben.

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás