+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. október 28. hétfő, 10:40
A téli időszámítás elavult: már a napjaink nem érnek véget munkaidő után, és bizony a világ is afelé halad, hogy egyre kevesebben fekszenek le este kilenckor, hogy aztán hajnal ötkor már talpon legyenek. Ezért amellett, hogy egész évre sürgősen bevezetjük a nyári időszámítást, a munkahelyeknek, közintézményeknek és iskoláknak is alkalmazkodniuk kéne a megváltozott életmódunkhoz.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Ha október vége, akkor óraátállítás, ha pedig óraátállítás, akkor kezdődik a téli időszámítás, melynek időpontja minden évben legalább olyan komoly gyásznap a számomra, mint október 6. A boldog, nyári időszámítás szerint töltött hónapok, este 7-8-as naplementék után ugyanis

 

nehezen tudom megérteni, hogy a téli időszámításnak a sötétben tapogatózással és délután 4-es naplementével együtt van bármi értelme.

 

Ha nyári időszámítás szerint ébrednénk ma reggel, az azt jelentené, hogy csak valamivel negyed nyolc után kelne fel a nap, cserébe fél hatig világos lenne. Ehhez képest a jelenlegi, téli időszámítás szerinti rendszerben már reggel 6:21-kor fenn lesz a nap, viszont 16:34-kor el is tűnik a horizontról, ami azt jelenti, hogy a diákok, munkások, irodisták nagy része vaksötétben esik haza, és az egyébként is ébren töltött, hátralevő óráinak nagy részét is sötétben tölti.

 

Ennél is drasztikusabb időszaka az évnek december közepe, amikor is a nap fél nyolckor kel fel, de négy előtt nyugszik. Ugyanez nyári időszámítás szerint azt jelentené, hogy bár csak fél kilenckor lenne világos,

 

de legalább csak ötkor sötétedne be, ami jelentősen segítene az egy-két téli napon csak pislákoló életkedvemnek.

 

Persze rendkívül okos kutatók azt mondják, hogy a téli időszámítás márpedig jobb, mert egyébként is az volt a természetes (a nyári időszámítással csak a XX. században kezdtek kísérletezni, eleinte csak gazdasági – vagyis energiaspórolási – okokból, az EU-n belül pedig 1998-ban vezették be egységesen az óraátállítást). Azt is lehet hallani, hogy a sötétben ébredés sokkal megterhelőbb a szervezet számára, komolyabban roncsolja azt, vagyis a decemberi fél kilences napkelte lényegében zombivá tenné az embereket egy egészéves nyári időszámítás esetén.

 

De ez engem nem hat meg túlságosan, hiszen miután inkább bagoly vagyok, mintsem pacsirta, bármilyen, reggel 8 előtti kelés képes egy egész napra zombivá tenni, viszont hajnalba nyúlóan tudok dolgozni, ha kell. És ezzel nem vagyok egyedül: az életstílusunk rohamosan változik, például már nem kulcsfontosságú, hogy hajnal négykor kimenjünk a földekre, de ahogy egyre több olyan szellemi munkás van, akik munkanapjának nagy részét egy billentyűzet püfölése és egy képernyő bámulása teszi ki,

 

úgy kellene alkalmazkodni ennek az egyre szélesebb, új csoportnak az igényeihez.

 

És akkor ott vannak a diákok is, akik nem reprezentatív, de hosszú évek tapasztalatán alapuló mintavételem alapján szintén zombik a reggel 8-as első (meg pláne az emberiség elleni bűntett kategóriájába eső nulladik) órákkor. Meg persze a napjaink sem érnek véget a munka, vagy iskola után, az embereknek egyre inkább igényük van a munkahelyen kívüli kikapcsolódásra, és bizony a világ is afelé halad, hogy egyre kevesebben fekszenek le este kilenckor, hogy aztán hajnal ötkor már talpon legyenek.

 

Szóval, ha azt állítjuk, hogy a sötétben kelés roncsolja a szervezetünket, igazán illene hozzátennünk, hogy ez elsősorban azért van, mert rá vagyunk kényszerítve a koránkelésre. Sokkal életszerűbb és hatékonyabb lenne, ha a közintézmények, iskolák és munkahelyek alkalmazkodnának a változó életmódunkhoz, és végre elfelejthetnénk a reggel hatra, vagy ne adj' isten, fél hatra állított ébresztőinket.

 

Ugyanis miután az Európai Bizottság tavaly lefolytatott egy európai szintű közvélemény-kutatást, kiderült, hogy az európaiak gyűlölik az óraátállítást: a 4,6 millió válaszoló nyolcvan százaléka az eltörlés mellett érvelt. A Publicus Intézet tavaly készített közvélemény-kutatása szerint egyébként a magyarok 78 százaléka törölné el az óraátállítást, csaknem kétharmaduk szerint a nyárira kéne átállni, 28 százalék pedig a télit tartaná meg.

 

Így az EU döntött: 2021-től nincs több óraátállítás, ráadásul mivel a közvélemény is a nyári időt támogatja, majd szépen az összes tagállam átáll arra. Vagy mégsem?

 

Mégsem. Ugyanis az Európai Unió csupán az óraátállítás eltörléséről döntött, annak eldöntését, hogy a nyári vagy a téli időt tartaná meg, tagállami hatáskörbe szervezte ki. Persze annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel, hogy melyik tagállam melyik zónát választja, a tagállamoknak egyeztetnie kell majd egymással, nem valószínű tehát, hogy Magyarország és Szlovákia eltérő idő szerint mérne.

 

Mindenesetre még a kormány nem döntött arról, hogy Magyarország a téli, vagy a nyári időt választja. Ha a nyárit, akkor onnantól kezdve én rajongani fogok a kormányért (és bármelyik másik pártért, aki szintén a nyári idő mellett állt ki). Ha viszont a télit, akkor két dolog fog történni. Egy, mindenkinek rosszabb lesz, hiszen nyáron sem lesz többé sokáig világos, ellenben júniusban hajnal négy előtt fenn lenne a nap.

 

Kettő, emigrálok oda, ahol nyári idő szerint mérnek.

 

Újdonság volt, amit olvastál? Ez egyrészt jó, másrészt meg azért fordulhatott elő, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali ingyenes hírlevele. Akinek ugyanis jár, már hétfőn reggel elolvashatta ezt a cikket. Kérj te is Reggeli feketét!

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

​A román miniszterelnök ennél egyértelműbben nem is távolodhatott volna el névrokonától, tapsot kapott ezért az EPP zágrábi kongresszusán.

A Néppárt új elnöke harcolna az illiberális tendenciák ellen, és szeretné, ha január végéig döntés lenne a Fideszről a pártcsaládban.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

Vagy a kínaiak tesztelnek egy új technológiát, vagy a homokcsempészek fedik el a nyomaikat, de egy biztos: valaki szórakozik a GPS-jelekkel a sanghaji kikötőben.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás