+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. október 28. hétfő, 10:40
A téli időszámítás elavult: már a napjaink nem érnek véget munkaidő után, és bizony a világ is afelé halad, hogy egyre kevesebben fekszenek le este kilenckor, hogy aztán hajnal ötkor már talpon legyenek. Ezért amellett, hogy egész évre sürgősen bevezetjük a nyári időszámítást, a munkahelyeknek, közintézményeknek és iskoláknak is alkalmazkodniuk kéne a megváltozott életmódunkhoz.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Ha október vége, akkor óraátállítás, ha pedig óraátállítás, akkor kezdődik a téli időszámítás, melynek időpontja minden évben legalább olyan komoly gyásznap a számomra, mint október 6. A boldog, nyári időszámítás szerint töltött hónapok, este 7-8-as naplementék után ugyanis

 

nehezen tudom megérteni, hogy a téli időszámításnak a sötétben tapogatózással és délután 4-es naplementével együtt van bármi értelme.

 

Ha nyári időszámítás szerint ébrednénk ma reggel, az azt jelentené, hogy csak valamivel negyed nyolc után kelne fel a nap, cserébe fél hatig világos lenne. Ehhez képest a jelenlegi, téli időszámítás szerinti rendszerben már reggel 6:21-kor fenn lesz a nap, viszont 16:34-kor el is tűnik a horizontról, ami azt jelenti, hogy a diákok, munkások, irodisták nagy része vaksötétben esik haza, és az egyébként is ébren töltött, hátralevő óráinak nagy részét is sötétben tölti.

 

Ennél is drasztikusabb időszaka az évnek december közepe, amikor is a nap fél nyolckor kel fel, de négy előtt nyugszik. Ugyanez nyári időszámítás szerint azt jelentené, hogy bár csak fél kilenckor lenne világos,

 

de legalább csak ötkor sötétedne be, ami jelentősen segítene az egy-két téli napon csak pislákoló életkedvemnek.

 

Persze rendkívül okos kutatók azt mondják, hogy a téli időszámítás márpedig jobb, mert egyébként is az volt a természetes (a nyári időszámítással csak a XX. században kezdtek kísérletezni, eleinte csak gazdasági – vagyis energiaspórolási – okokból, az EU-n belül pedig 1998-ban vezették be egységesen az óraátállítást). Azt is lehet hallani, hogy a sötétben ébredés sokkal megterhelőbb a szervezet számára, komolyabban roncsolja azt, vagyis a decemberi fél kilences napkelte lényegében zombivá tenné az embereket egy egészéves nyári időszámítás esetén.

 

De ez engem nem hat meg túlságosan, hiszen miután inkább bagoly vagyok, mintsem pacsirta, bármilyen, reggel 8 előtti kelés képes egy egész napra zombivá tenni, viszont hajnalba nyúlóan tudok dolgozni, ha kell. És ezzel nem vagyok egyedül: az életstílusunk rohamosan változik, például már nem kulcsfontosságú, hogy hajnal négykor kimenjünk a földekre, de ahogy egyre több olyan szellemi munkás van, akik munkanapjának nagy részét egy billentyűzet püfölése és egy képernyő bámulása teszi ki,

 

úgy kellene alkalmazkodni ennek az egyre szélesebb, új csoportnak az igényeihez.

 

És akkor ott vannak a diákok is, akik nem reprezentatív, de hosszú évek tapasztalatán alapuló mintavételem alapján szintén zombik a reggel 8-as első (meg pláne az emberiség elleni bűntett kategóriájába eső nulladik) órákkor. Meg persze a napjaink sem érnek véget a munka, vagy iskola után, az embereknek egyre inkább igényük van a munkahelyen kívüli kikapcsolódásra, és bizony a világ is afelé halad, hogy egyre kevesebben fekszenek le este kilenckor, hogy aztán hajnal ötkor már talpon legyenek.

 

Szóval, ha azt állítjuk, hogy a sötétben kelés roncsolja a szervezetünket, igazán illene hozzátennünk, hogy ez elsősorban azért van, mert rá vagyunk kényszerítve a koránkelésre. Sokkal életszerűbb és hatékonyabb lenne, ha a közintézmények, iskolák és munkahelyek alkalmazkodnának a változó életmódunkhoz, és végre elfelejthetnénk a reggel hatra, vagy ne adj' isten, fél hatra állított ébresztőinket.

 

Ugyanis miután az Európai Bizottság tavaly lefolytatott egy európai szintű közvélemény-kutatást, kiderült, hogy az európaiak gyűlölik az óraátállítást: a 4,6 millió válaszoló nyolcvan százaléka az eltörlés mellett érvelt. A Publicus Intézet tavaly készített közvélemény-kutatása szerint egyébként a magyarok 78 százaléka törölné el az óraátállítást, csaknem kétharmaduk szerint a nyárira kéne átállni, 28 százalék pedig a télit tartaná meg.

 

Így az EU döntött: 2021-től nincs több óraátállítás, ráadásul mivel a közvélemény is a nyári időt támogatja, majd szépen az összes tagállam átáll arra. Vagy mégsem?

 

Mégsem. Ugyanis az Európai Unió csupán az óraátállítás eltörléséről döntött, annak eldöntését, hogy a nyári vagy a téli időt tartaná meg, tagállami hatáskörbe szervezte ki. Persze annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel, hogy melyik tagállam melyik zónát választja, a tagállamoknak egyeztetnie kell majd egymással, nem valószínű tehát, hogy Magyarország és Szlovákia eltérő idő szerint mérne.

 

Mindenesetre még a kormány nem döntött arról, hogy Magyarország a téli, vagy a nyári időt választja. Ha a nyárit, akkor onnantól kezdve én rajongani fogok a kormányért (és bármelyik másik pártért, aki szintén a nyári idő mellett állt ki). Ha viszont a télit, akkor két dolog fog történni. Egy, mindenkinek rosszabb lesz, hiszen nyáron sem lesz többé sokáig világos, ellenben júniusban hajnal négy előtt fenn lenne a nap.

 

Kettő, emigrálok oda, ahol nyári idő szerint mérnek.

 

Újdonság volt, amit olvastál? Ez egyrészt jó, másrészt meg azért fordulhatott elő, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali ingyenes hírlevele. Akinek ugyanis jár, már hétfőn reggel elolvashatta ezt a cikket. Kérj te is Reggeli feketét!

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás