+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. október 28. hétfő, 16:15
Megkerülnék Jeremy Corbynt és a Munkáspártot, akik csak akkor akarják megszavazni a választást, ha biztos, hogy nem lesz megállapodás nélküli brexit.

Miután Brüsszelben zöld utat kapott a Kilépés nélküli brexit következő évada, avagy kiderült, hogy az EU január 31-ig meghosszabbítja a brexit határidejét, marad a kérdés:

 

lesz-e előrehozott választás az Egyesült Királyságban, és ha igen, mikor?

 

Ha visszatekerünk kicsit az egyre kevésbé szórakoztató politikai komédia első évadára, emlékezhetünk, hogy rendes választást utoljára 2015-ben tartottak a szigetországban, amit a konzervatívokat vezető David Cameron nyert meg, aki kiírta a brexitnépszavazást 2016-bn, amin meglepetésre a kilépéspártiak nyertek. Cameron ezután lemondott, és Theresa May lett a miniszterelnök, aki 2017-ben váratlanul előrehozott választást tartott, ami nagyobb legitimációt szeretett volna magának nyerni, ehelyett elvesztette a konzervatívok többségét a parlamentben.

 

May idén májusban mondott le, lemondását azonban nem általános választás, hanem a konzervatív párton belüli vezetőválasztás követte, ennek nyomán lett miniszterelnök Boris Johnson, aki hiába próbált meg tényleg mindent a keménykedéstől egészen addig, hogy egy, sokak szerint a korábbinál is előnytelenebb brexitmegállapodást kötött Brüsszellel, nem tudta keresztülvinni akaratát a brit alsóházon.

 

Az elmúlt hetekben világos lett tehát, hogy a paradox helyzetet csak egy új választás oldhatja meg, ugyanakkor arról senki nem tudott megállapodni senkivel, hogy ezt milyen formában kéne intézni.

 

Jelen helyzet szerint a kormány és a Liberális Demokrata párt is szeretne választást decemberben,

 

a fő ellenzéki párt, a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt azonban addig nem akarja megszavazni a kormány által javasolt december 12-i előrehozott választást, amíg nem biztos, hogy nem történik addig megállapodás nélküli brexit – írja a Guardian.

 

A kormány viszont bejelentette, hogy ha a munkáspártiak nem szavazzák meg a december 12-i választást – aminek megszavazásához kétharmad kéne –, akkor támogatni fogják a Liberális Demokraták alternatív indítványát, ami úgy változtatná meg a törvényt, hogy lehessen tartani egy választást december 9-én. Ehhez nem kell kétharmados többség, elég a szimpla többség is. (Egészen pontosan: egy ahhoz nagyon hasonló indítványt fognak benyújtani ők maguk.)

 

A Munkáspártnak tehát most döntenie kell: feladják az eddigi pozíciójukat a választással kapcsolatban, vagy szembesülnek azzal, hogy a Liberális Demokraták, a Skót Nemzeti Párt és a konzervatívok együtt megszavazzák a december 9-i általános választást. A munkáspárti árnyékkormány tagja, John McDonnel szerint a konzervatívok és a liberális demokraták ezzel felújították a 2010-es koalíciójukat, és azt is, hogy

 

szerintük a liberális demokraták ezzel elárulták azt a törekvést, hogy megakadályozzanak egy megállapodás nélküli kilépést.

 

Mindenki mindenki mást vádol tehát mindenért, hétfőn este pedig kiderül, hogy döntött a Munkáspárt.

 

FOTÓ: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás