+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. október 23. szerda, 16:52
Mit rontott el az ország? Mit lehetett volna másképp csinálni? Szükségszerű volt-e a 2010-es rendszerváltás? Mennyiben haladtuk meg az 1989 előtti rendszert? És jó-e, hogy meghaladtuk? Egyáltalán tényleg elrontottunk bármit is, nem inkább sikertörténetként kéne-e tekinteni 1989/1990-re? Vitasorozat indul az Azonnalin a rendszerváltás időszakáról!

Nem volt zökkenőmentes az 1989/1990-es rendszerváltást követő idő sem. Persze a szabadság már csak ilyen, zökkenőkkel jár. 2010-ben ezt a rendszert leváltotta egy másik, azaz most már történelmi távlatból kérdezhetünk vissza az 1989/1990-es rendszerváltozásra.

 

Idén harminc éve omlott le a berlini fal, ma harminc éve, hogy kikiáltották a harmadik magyar köztársaságot, és jövőre lesz harminc éve, hogy Magyarországon – gyakorlatilag történelmében először – teljesen szabad választásokat lehetett tartani.

 

Magyarországon azóta lezajlott egy újabb rendszerváltás is, amely a liberális helyett illiberális demokráciát céloz meg

 

– de tény: a mai szabadság foka is nagyobb, mint a harminc évvel ezelőtt megbukott rendszerben bármikor is volt és lehetett.

 

Mégis sokan, sokféleképpen kritizálják a harminc évvel ezelőtt történteket és az akkor született, 2010-ben leváltott rendszert. Egyesek szerint az akkori hibák miatt volt szükség a 2010-es rendszerváltásra. Mások viszont az 1989-ben megszületett rendszert azért bírálják, mert éppen hogy lehetővé tette a 2010-ben bekövetkezett újabb rendszerváltást. Szintén másoknak 1989 egyszerűen fiatalságukat, reményeiket, vágyaikat jelentik, amelyekre akkor is pozitívan emlékeznek vissza, ha ma már vágyaik is velük együtt őszültek meg.

 

Az Azonnali az 1989/1990-es rendszerváltás harmincadik évfordulójára – nem mellékesen persze a 2010-es rendszerváltás tízéves évfordulójára is – több szerzőt is felkért arra, hogy saját emlékeik, élményeik, akkori céljaik és mai tudásuk alapján elemezzék az elmúlt harminc évet, és különösen a harminc évvel ezelőtti rendszerváltást.

 

Mit rontott el az ország? Mit lehetett volna másképp csinálni? A 2010-es rendszerváltás szükségszerű korrekció vagy nem szándékolt, nem tervezett rendszerhiba volt?

 

Mennyiben haladtuk meg az 1989 előtti rendszert? És jó-e, hogy meghaladtuk? Vagy a szlovénok példája éppen azt mutatja: nem kellett volna mindent kiönteni a fürdővízzel? Esetleg inkább a baltiak példája a jobb, ahol a miénknél is radikálisabb volt a szakítás? Egyáltalán tényleg elrontottunk bármit is, nem inkább sikertörténetként kéne-e tekinteni 1989/1990-re?

 

Arra kértük a felkért szerzőket, hogy mint az 1989/1990-es rendszerváltást személyesen is megélő, bizonyos értelemben alakító emberek egy írásban osszák meg az Azonnali olvasóival akkori emlékeiket, céljaikat. Nem oral history-t akartunk, de nem is világmagyarázatot. Azt tudjuk, hogy utólag mindenki okosabb. Mi arra voltunk kíváncsiak, mit vártak egyesek 1990-ben, miben csalódtak már akkor, és mennyiben látják szükségszerűnek az akkor született rendszer húsz évvel későbbi bukását, leváltását.

 

Az Azonnali arra törekszik, hogy mindenféle véleménynek teret adjon. Az ítéletalkotást mi szeretjük a szerzőinkre és olvasóinkra bízni.

 

A szerzőktől is ezért azt kértük csupán, hogy érdekes és olvasmányos cikket küldjenek – és ne zavarja őket, ha a sorozatban olyanok is lesznek, akikkel nem egy ideológiai platformon állnak. Ahogy az olvasóktól is hasonlót kérünk az október 24-én induló sorozat kapcsán.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Persze ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen ebbe a cseh kormánynak is bele kéne mennie a dologba. A belügyminiszter pedig nem tűnik túl nyitottnak.

​A román miniszterelnök ennél egyértelműbben nem is távolodhatott volna el névrokonától, tapsot kapott ezért az EPP zágrábi kongresszusán.

A Néppárt új elnöke harcolna az illiberális tendenciák ellen, és szeretné, ha január végéig döntés lenne a Fideszről a pártcsaládban.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás