+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Hódít a kommunista nosztalgia a negyven év fölötti csehek között: a Post Bellum cseh civil szervezet kedden megjelentetett közvélemény-kutatása szerint a középkorú, vagy annál idősebb csehek csaknem negyven százaléka gondolja, hogy a szocialista rendszer idejében jobb volt, és alig több, mint harmaduk tekint pozitív fejleményként a totalitárius rendszernek véget vető bársonyos forradalomra – írja a HlídacíPes cseh hírportál.

 

A bársonyos forradalomról a 40 év fölöttiek 36 százaléka gondolja, hogy az pozitív változást hozott az életébe,

 

míg 17 százalék szerint rosszabb lett az élete a forradalom után. Ugyanakkor minél magasabban iskolázottakat kérdeztek meg a felmérés során, annál pozitívabb volt az 1989. novemberi események megítélése is Csehországban: míg az alapfokú oktatást végzettek csupán 22 százaléka tekintett a forradalomra pozitív változásként, és 24 százalékuk negatívként, addig a középiskolát végzettek már 47 százaléka volt jó véleménnyel, és csupán 13 százalék rossz véleménnyel a harminc évvel ezelőtti eseményekről. A felsőoktatást végzettek körében már még egyértelműbb, 57 százalékos a bársonyos forradalom támogatottsága, míg csupán 9 százalékuk vélekedett arról negatívan.

 

A szocializmus megítélésére is rákérdeztek a 40 éves kor fölötti csehek körében, ahol az a meglepő eredmény született, hogy a csehek 38 százaléka részben, vagy egészben egyetértett azzal az állítással, hogy a szocialista rendszer alatt jobb volt, míg 45 százalékuk részben, vagy egyáltalán nem támogatta ezt. Ahogy az előző felmérésnél, itt is nagy szerepet játszott az iskolázottság, ugyanis

 

a csak általános iskolát végzettek 52 százaléka látta jobbnak az előző rendszert,

 

míg ezzel csupán 32 százalékuk ellenkezett valamilyen szinten. A középiskolát végzett, 40 év fölötti csehek körében már csak 31 százalék az előző rendszert támogatók aránya, míg a felsőoktatásban ez az arány 16 százalékra csökken – sőt, utóbbi csoportokban már rendre 52, illetve 75 százalék gondolja úgy, hogy a szocialista rezsim alatt nem volt jobb dolga a cseheknek.

 

A szocialista rendszert támogatók között arra is rákérdeztek, hogy mégis miért gondolják, hogy az előző rendszer volt a jobb. Nem meglepő módon az első helyen a „mindenkinek volt munkája”-érvelés zárt, ezt a nagyobb szociális biztonság követte, de a dobogóra még az az állítás is felfért, miszerint az előző rendszerben az emberek kedvesebbek, illedelmesebbek voltak. Arra a kérdésre viszont, hogy mi is volt a szocialista rendszer legnagyobb bűne, 41 százalék egyáltalán nem tudott válaszolni. Azok közül, akik tudtak, a rezsimmel egyet nem értők üldözését jelölték meg, ezt a kivégzések és a koncepciós perek követték.

 

A megkérdezettek 7 százaléka szerint viszont a kommunizmusnak nem voltak bűnei.

 

Magát a bársonyos forradalmat viszont csupán a csehek 28 százaléka ünnepli majd meg, 72 százalékuk nem. Valamivel többen, 31 százaléknyian ünneplik majd a rendszerváltást a fiatalok (39 év alattiak) között, míg a 40 év felettiek csupán 26 százaléka teszi ezt majd meg. A legtöbben, 39 százaléknyian az egyetemet végzettek közül ünneplik a forradalmat, míg a legkevesebben, 19 százaléknyian az általános iskolát végzettek közül.

 

BORÍTÓKÉP: Václav Havel a bársonyos forradalom áldozataira emlékezik / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Persze ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen ebbe a cseh kormánynak is bele kéne mennie a dologba. A belügyminiszter pedig nem tűnik túl nyitottnak.

​A román miniszterelnök ennél egyértelműbben nem is távolodhatott volna el névrokonától, tapsot kapott ezért az EPP zágrábi kongresszusán.

A Néppárt új elnöke harcolna az illiberális tendenciák ellen, és szeretné, ha január végéig döntés lenne a Fideszről a pártcsaládban.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás