+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2019. október 22. kedd, 16:40
Mi volt a sikeres az ellenzéki stratégiában az önkormányzati választáson, és mit kellene csinálnia az ellenzéknek, ha 2022-ben győzni akar?

Az önkormányzati választás érzelmileg mindenképp ellenzéki sikert hozott. A választások óta eltelt időszakban már több kerekasztal-beszélgetést tartottak, ahol a szakértők az eredmények tükrében elemezték a kialakult helyzetet, hiszen az ellenzéki térfélen mindenki arra kíváncsi, hogyan tudnának majd profitálni a 2022-es parlamenti választáson is a mostani sikerekből. A CEU-n a Political Capital és a CEU politológusai mondták el, érdemes-e előre örülni, és kell-e attól tartani, hogy a Fidesz-kormány kivérezteti az ellenzéki vezetésűvé vált városokat.

 

Jól szerepelt a Fidesz, de ez sem volt elég

 

A Fidesz úgy vesztett el több kerületet és megyei jogú várost, hogy a korrigált számok tekintetében országosan és néhol helyben is több szavazatot kapott, mint az egy évvel ezelőtti országgyűlési választásokon

 

– mondta László Róbert, a Political Capital elemzője. Ez egyrészt a választás önkormányzati jellegének köszönhető, illetve annak, hogy a választókerületek az önkormányzati választási rendszerben másképpen épülnek fel. A politológus által „közös nevezőre” hozott választókörzetekből (a szavazókörzeteket városok, kerületek szerint csoportosította ugyanis) pedig az olvasható ki, hogy a Fidesz a városokban stagnált, az ellenzék pedig részben az összefogás, részben pedig a hiteles, jó jelöltállítás következtében minimálisan növelte szavazóinak számát.

 

Ezenkívül a politológus rámutatott, hogy az ellenzék által megnyert városok között volt hét olyan város, ahol a Fidesz polgármesterjelöltjei több szavazatot szereztek, mint 2014-ben, azonban alulmaradtak az ellenzékkel szemben. Ilyen például Miskolc, ahol Alakszai Zoltán közel ezer szavazattal szerzett többet Kriza Ákos 2014-es eredményénél, azonban az ellenzéki összefogás miatt végül Veres Pál került ki győztesen. Vagy például Eger, ahol nem csak közel kétezer szavazattal kapott többet idén a fideszes Habis László, mint 2014-ben, még 5,5 százalékponttal több szavazatot is szerzett, azonban alulmaradt az ellenzék által közösen jelölt Mirkóczki Ádámmal szemben.

 

Budapesten hasonlóan szerepelt az ellenzék a tavalyi országgyűlési választáson, mint most, ha a szavazókörzeteket kerületenként csoportosítjuk, és figyelmen kívül hagyjuk az úgynevezett gerrymanderinget, azaz az országgyűlési választási rendszerébe iktatott választókörzet-manipulációt – fejtegette László. 2018-ban az összefogás hiánya miatt a 18 választókörzetből csak 12 lett ellenzéki, de a maradék 6 körzet is nyerhető lett volna, ha az LMP vagy a Momentum is beáll a baloldali összefogásba.

 

Megvan a recept 2022-re?

 

Az összefogásról elmondta, hogy ezzel nincs meg a csodafegyver 2022-re, hiszen az önkormányzati választásokat tekintve könnyebb volt az ellenzéki együttműködés létrehozása, mert országosan így egyik párt sem nőtt a többi fölé, de az országgyűlési választásnál nagy kérdés, hogy ki lesz a vezető párt és ki adhatja majd miniszterelnök-jelöltet. Tóka Gábor, a CEU politológusprofesszora elmondta, hogy tartalom nélkül az összefogás nem sokat ér, viszont az ellenzék most egy hiteles, a választók számára vonzó programot is ajánlott.

 

László Róbert az Azonnali kérdésére elmondta, hogy a mostani választáson is látszott, hogy a negatív kampány hatásos eszköz, és a rendszerváltás óta egyre keményebbek a kampányok, így szerinte a későbbiekben ennél már csak durvábbak jöhetnek. A mostani választáson

 

nem a Borkai-ügyhöz hasonló videók lépték át a vörös vonalat, hanem, hogy immáron a rendőrséget is felhasználták politikai célokra,

 

mondta, utalva VIII. kerületi ellenzéki ajánlóívgate kapcsán indult nyomozásra.

 

László szerint a Fidesz-kormányzat harcias kommunikációja mindenképpen velünk marad annak ellenére, hogy az ellenzéki polgármestereket nem bünteti, és együttműködik velük, hiszen az ellenzék által megnyert települések az ország lakosságának közel felét adják, így bármilyen büntető jellegű politikával a Fidesz csak magának ártana.

 

Mi lesz az ellenzékkel addig?

 

Tóka Gábor, a CEU politológusa is elmondta, hogy a lélektani előny jelenleg az ellenzéknél van, mivel most már azt érezhetik, hogy Orbán Viktor és a Fidesz nem legyőzhetetlen, így a 2022-es országgyűlési választás sem egy lefutott verseny.

 

Abban László és Tóka is egyetértett, hogy az ellenzék előtt most nagy lehetőség áll: az ellenzéki pártok most nemcsak újraépíthetik magukat, hanem még erősödhetnek is, hiszen nőni fognak a számukra elérhető médiafelületek, több pénzből gazdálkodhatnak majd, illetve a siker miatt nagyobb érdeklődés veszi majd őket körbe.

 

Szerinte az eddigiekhez képest az önkormányzati választás abban hozott újdonságot, hogy a sokszínű ellenzék kommunikációban és szervezetileg is közeledett egymáshoz, így a 2022-es választásokra is valószínűleg a Fidesszel szemben egységes ellenzékként állnak a rajtvonalhoz.

 

Tóka egy, a közönségből érkező kérdésre elmondta, hogy jelenleg az ellenzéki térfélen azon versenyeznek a pártok, hogy melyikük támogatja leginkább az összefogást, illetve ki a legharcosabb a Fidesszel szemben, mert így tudnak egymástól szavazót szerezni. Szerinte annak ellenére, hogy

 

az LMP most jutott a legtöbb képviselői helyhez országszerte, az összefogás nélkül a párt már nem létezik,

 

mert jelenleg nem látni olyan karizmatikus politikust, aki újra tudná építeni a pártot, illetve beágyazottság tekintetében is messze alulmarad a többi párthoz képest.

 

Tóka szerint elképzelhető, hogy 2020-21 között a Fidesz újrarajzolja a választási térképet, hogy az elmúlt választások tapasztalatai alapján magának még kedvezőbb körzeteket alakítson ki. Ezenkívül várható, hogy a Fidesz ugyanebben az időszakban népszavazást vagy nemzeti konzultációt fog tartani, hogy ezzel mozgósíthassa szavazóit és uralja a közbeszédet – mondta a politológus. Szerinte a kettő akár egymás mellett is elfér, viszont arról, hogy milyen ügyet próbál majd így tematizálni a kormánypárt, jelenleg csak spekulálni tudunk.

 

Miben hasonít a magyar, a lengyel és a török helyzet?

 

A magyar önkormányzati választás eredményeinek értelmezése után Maryna Vorotnyuk, a CEU kutatója beszélt a török önkormányzati választásokról, illetve a két választás közötti hasonlóságról. Szerinte ahogy tavasszal Törökországban összedőltek az Erdoğan legyőzhetetlenségéről szóló képzetek, úgy most a magyar választáson is ez történt Orbán Viktorral. Ezenkívül megjegyezte, hogy a két országban hasonlóan kampányoltak a kormánypártok: mindkét helyen nemzetbiztonsági kérdésként keretezték a választásokat, igaz, ez Törökországban volt jobban érzékelhető.

 

Wojciech Sadurski, a Sydney-i Egyetem jogászprofesszora pedig a lengyel politikai helyzetet hasonlította össze a magyarral. A lengyel jogtudós szerint hiába vannak az országok között azonosságok (illiberális demokrácia, populizmus, város-vidék ellentét), az egymás után a második ciklusát megkezdő Kaczyński-féle PiS számára az a kedvező, ha tőle jobbra már nincs politikai erő. Ezzel a lengyel kormányfő válaszút elé érkezett: vagy még inkább jobbra tolódik, és összefog a szélsőjobbal, hogy a konzervatív katolikus szavazóit ne veszítse el, vagy pedig mérsékeltebb irányt vesz, hogy megtartsa az ingadozó, mérsékeltebb szavazóit, viszont az a konzervatív, keresztény szavazótábor lemorzsolásával járhat.

 

Ezzel szemben Orbán Viktor számára az a kedvező, ha van egy nála szélsőségesebb jobboldali ellenzéki párt, mert akkor centrális erőként tudja magát mutatni. Ezért is fájó neki a Jobbik néppártosodása, ezért is az érdeke a Mi Hazánk erősödése, igaz, utóbbit már László Róbert tette hozzá.

 

A kerekasztal-beszélgetésből is látni, hogy ugyan az összefogás egy működőképes technikai megoldás, azonban önmagában nem hoz üdvösséget az ellenzék számára. Ahhoz, hogy az ellenzéki pártok valóban működőképes alternatívát állítsanak a Fidesz kormányzásával szemben, ahhoz meg kell mutatniuk, hogy képesek a rájuk bízott településeket vezetni, illetve lassan el kell kezdeniük építeni a közös programot, mert mit sem ér az összefogás tartalom nélkül.

 

NYITÓKÉP: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

Adrian Solomont és Irinel Ioan Stativăt nem hatotta meg a személyzet kérése, aztán a balhé során még az őket megbüntető rendőröket is szidták kicsit egy bukaresti gyorsétteremben.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás