Zavarba ejtően fura lényre bukkanhatunk szombattól a Párizsi Állatkertben

Szerző: Petróczi Rafael
2019.10.17. 09:04

A pár éve felfedezett, de most először közszemlére tett élőlény olyan, mint egy gomba, de úgy viselkedik, mint egy értelmes állat, miközben majdnem 720 neme van.

Zavarba ejtően fura lényre bukkanhatunk szombattól a Párizsi Állatkertben

1958-ban készült egy B kategóriás, tudományos-fantasztikus horror The Blob (magyarul A massza) címen, amiben egy titokzatos, amőbaszerű organizmus terrorizálja a pennsylvaniai Downingtown lakóit, bekebelezve és magába olvasztva mindent, ami útjába kerül.

Ki gondolta volna, hogy a film valósággá is válhat? Pontosabban hogy a film a tudta nélkül a valóságot imitálta.

Ugyanis a tudományos világ pár éve már felfedezte és vizsgálja azt az egyébként több millió éve létező organizmust, amit a Párizsi Állatkert szombattól nyilvánosan is bemutat a nagyközönségnek mint az állatkert legújabb lakóját. Az élőlény tudományos elnevezése a Physarum polycephalum, de köznapi nevén egyszerűen csak – utalva a horror filmre – „blobnak” hívják. (A blob egyébként tükörfordításban foltot jelent, de mivel szakszerű magyar elnevezés még nincs rá, ezért maradok a blob megnevezésnél.)

„A blob egy olyan élőlény, amely a természet egyik legnagyobb rejtélye” – jellemezte az organizmust Bruno David, a Párizsi Természettudományi Múzeum igazgatója, amihez az állatkert is tartozik.

A blob ugyanis egy sárgaszínű, a környezetére rátapadó, gombának kinéző valami, aminek nincsen szája, nincsen gyomra és szeme, mégis – akárcsak az állatok – képes érzékelni az élelmet, és afelé mozogni. De nem is akárhogyan. A blob határozottan egy intelligens, tanulékony lény, ami képes nem hogy megtalálni egy útvesztőben az étel felé vezető utat, még meg is tanulja, hogy mely irányokba nem szabad mennie. A tudósok ezt úgy tesztelték, hogy az útvesztő egy részét sóval szórták be, amit a blob kifejezetten nem szeret, és a fura élőlény nem is ment arra, még ha az étel amúgy közvetlenül a sós felület mögött is volt.

Ami miatt ez a látható értelem és tanulási képesség zavarba ejtő, hogy a blobnak nincs agya, nincs idegrendszere, ami utasíthatná a testét, hogy az egyes helyzetekben hogyan viselkedjen.

A legújabb kutatások szerint speciális, jelátvitelre alkalmas jelzőmolekula áll a komplex viselkedés hátterében, de találgatták már azt is, hogy a blob hullámokat bocsát ki a testén keresztül ahhoz, hogy érzékelni tudja környezetét.

A tudományos világ még így is értetlenül áll a blob előtt, és nem tudják eldönteni, hogy hova is sorolják azt: a gombák vagy az állatok közé.

Mindenesetre az már biztos a tudósok szerint, hogy a blobnak majdnem 720 nemét lehet azonosítani, és ha félbevágjuk, két perc alatt képes magát meggyógyítani.

MONTÁZS: Petróczi Rafael via bioGraphicMagazine / Youtube

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek