+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. október 15. kedd, 17:20
A nemzetközi sajtónak meg kell tanulnia az ékezethasználatot, hogy megkülönböztesse a román Orbant a magyartól. De ki is Orbán Lajos, a magyar gyökerekkel rendelkező nacionalista román miniszterelnökjelölt?

Pont kerülhet a májusi EP-választás óta húzódó román kormányválság végére: a nacionalista-jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, Ludovic Orbant bízza meg kormányalakítással Klaus Johannis, az erdélyi szász nemzetiségű román államfő, aki amúgy ugyanezen párt elnökjelöltje a novemberi elnökválasztáson.

 

Johannis max az elnökválasztás után ír ki új választást

 

A román nemzeti hírügynökség, az Agerpres tudósítása szerint Johannis a múlt heti parlamenti kormánybuktatást követő, a parlamenti pártok képviselőivel folytatott kötelező tárgyalásokat követően arra a következtetésre jutott, hogy a következő kormánynak saját politikai közössége, a PNL köré kell szerveződnie:

 

„Az előrehozott választás is megoldás lenne, de nem most, amikor a Dăncilă-kabinet lenne az átmeneti kormány. Minden egyes nap ezzel a kormánnyal egy elveszített nap Románia számára.

 

(...) Ennélfogva úgy döntöttem, hogy a legnagyobb ellenzéki alakulat, a bizalmatlansági indítvány fő kezdeményezőjét, a Nemzeti Liberális Párt elnökét, Ludovic Orbant jelölöm ki miniszterelnöknek. Demokratikus szempontból ez így korrekt, és így is fog történni” – fogalmazott. Az alkotmány előírásai értelmében a kijelölt miniszterelnöknek tíz napon belül össze kell állítania a kabinetjét alkotó miniszterek listáját (nevek már szivárognak azért) és a kormányprogramot, majd mindezt a parlament elé kell terjesztenie jóváhagyásra.

 

Kicsoda a románok Orbánja?

 

Az 1963-as, brassói születésű, tehát a magyar Orbánnal ugyanazon évben született Ludovic (Lajos) Orban gépészmérnökként végzett erdélyi szülővárosa egyetemén. Bátyja korábban többnyelvűségért felelős EU-biztos volt a Barroso-bizottságban, magyar származású apja pedig 1948 és 1956 között a Securitatének volt tisztje.

 

Ám a leendő román miniszterelnök elvileg nem beszél magyarul, sőt, magyar gyökereivel annyira nem akar semmit se kezdeni, hogy az erdélyi magyar sajtóban nagy felháborodást váltott ki az a 2018. novemberi felvétel, amin a parlamenti PNL-frakció Avram Iancu, az 1848/49-es magyar szabadságharc és forradalom elleni erdélyi román felkelést vezető román jogász frissen avatott szobra előtt imádkozott térdepelve Bukarestben.

 

Orban a rendszerváltást követően előbb mérnökként, majd egy napilap újságírójaként dolgozott. Politikai karrierjét a PNL-ből 1993-ban kivált, főleg a párt ifjúsági tagozata által alapított Partidul Liberal 1993 nevű alakulatban kezdte, ami aztán 1997-ben ismét egyesült a PNL-vel. 2004 és 2007 között bukaresti főpolgármester-helyettes volt, hogy aztán egy másik híres Partidul Liberal 1993-tag – a bukott PSD-kormány sorsát az idén májusi EP-választáson gyengén szereplő pártja, az ALDE koalícióból való kiválásával megpecsételő–, Călin Popescu-Tăriceanu közlekedési miniszterré nevezze ki.

 

Egyetlen komolyabb botránya is erre az időszakra esik: Orban Cotroceni-ben, a román elnöki palotának is helytadó nyugat-bukaresti városrészben az autójával elütött egy 16 éves kislányt, akit ezután súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. Bár akkor Popescu-Tăriceanu felszólította a lemondásra közlekedési miniszterét, Orban nem mondott le, mi több, vádat se emeltek ellene, csak bevonták a jogosítványát és megbüntették. Parlamenti képviselő csak ezután, 2008-ban lett, azóta kormányzati szerepet nem vállalt. A PNL-t 2017 óta elnökli.

 

LUDOVIC ORBAN A KÉP KÖZEPÉN PÁRTSZÍNEKBEN MENETEL

 

Az RMDSZ ötleteire nem volt kíváncsi a román elnök

 

Johannis döntését a centrista-újhullámos USR elnöke, egyben annak elnökjelöltje, a korrupciós botrányba keveredett korrupcióellenes Dan Barna annyiban kritizálta, hogy szerinte az előre hozott választásokat most kellene megszervezni, amíg gyenge a Szociáldemokrata Párt (PSD). Barna azt mondja, ha ezt most megtennék, a PSD nem tudna hatalomra kerülni a következő tíz esztendőben. A következő parlamenti választást Romániában – feltéve persze, ha mindenki tartja magát ehhez – 2020 végén vagy 2021 elején kellene tartani.

 

A kormánybuktatás nagy bábmestere, a PSD-ből kiugrott, most saját, Pro Romania pártja élén politizáló exkormányfő, azaz a román politika Gyurcsány Ference, Victor Ponta a történteket úgy kommentálta: „Jót tettünk azzal, hogy véget vetettünk a Dăncilă-kormány szenvedésének, amely egyébként is egy halott kabinet volt. Úgy látom, a liberálisok akarnak kormányt alakítani. Baloldali pártként mi sikert kívánunk nekik, de nem hinném, hogy ránk alapoznának.”

 

A legnagyobb erdélyi magyar párt, a magát a bukaresti parlamentben is képviseltető, az előző kormányt egészen az úzvölgyi történésekig kívülről támogató RMDSZ a fejleményekre úgy reagált, hogy nem adnak biankó csekket a leendő jobboldali kormánynak, addig nem támogatnak senkit, amíg nincs előttük a kormányprogram. Az RMDSZ egyébként azzal ment Johannishoz a múlt pénteki tárgyalásra, hogy hadd állítsák ők az átmeneti kormány miniszterelnökét, ám a párt szóvivője, Hegedüs Csilla kedden azt nyilatkozta,

 

Johannis erre még csak kíváncsi se volt.

 

Ám ahhoz, hogy Orban román miniszterelnök legyen, még meg kell őt szavazza a bukaresti parlament. Itt azonban továbbra is a „baloldali” pártok (PSD, Pro Romania, ALDE) alkotnak többséget (a mandátumok 40 százaléka még mindig a PSD-é), az Orban vezette PNL csak a mandátumok 21 százalékával rendelkezik. 

 

FOTÓK: Ludovic Orban / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hogyan értékeli a két, MSZP-től DK-ba távozó polgármester döntését, és milyen a viszonya Dobrev Klárával? Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője válaszolt az Azonnalinak!

A PSD pedig húzza az időt. Az Azonnali elmondja, mi történik épp Európa legizgalmasabb politikai színházában!

Láttatok már olyat, hogy valaki bekerül egy kerületi bizottságba, majd rögtön felszámolná azt? Még mi sem, de Kovács Gergely, a Kutyapárt elnöke pontosan erre készül a Hegyvidéken. Az Azonnalinak elmesélte, miért.

A koronavírus-pánik helyett a kelet-európai kulturális értékek bemutatását tartjuk fontosnak.

Hans Peter Doskozil jó szórakozást kívánt a minimálbérre pénzt sajnáló cégeknek Orbánnál.

A szakértők eredetileg arra számítottak, hogy egy Olaszországban dolgozó román hozza majd haza a koronavírust.

A debreceni alapszervezet most kilépett elnöke szerint a Jakab Péter-féle vezetés „bolsevik típusú leszámolásokat” folytat.

A hét kérdése

Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!

Azért ide elnéznénk

Milyen lehetőségei vannak a felhasználóknak a techóriások adatszerzéseivel szemben? Milyen megoldásaink vannak, hogy ne a Facebook döntsön a demokráciánkról? Február 28-án erről lesz szó a Patyolatban.

Szász Lilla a portugál exgyarmatok lakóinak visszatelepítését fotózta végig. Tárlatvezetés február 28-án.

Moldvai és gyimesi csángó táncház Budán február 29-én.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi
köze hozzájuk.

Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.

Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.

Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás