+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 15. kedd, 12:25
Zelenszkij elnöksége óta az orosz és az ukrán közvélemény is pozitívabban tekint a másik országra, amellyel de facto egyébként háborúban áll.

Egyre pozitívabban ítélik meg az ukránok Oroszországot, és az oroszok Ukrajnát a Levada orosz független közvélemény-kutatócég az RBC üzleti lap számára készített felmérése szerint. A felmérés szerint bár az ukrán válság csúcspontján, 2015-2016 körül komoly visszaesés volt látható azon oroszok és ukránok arányában, akik pozitívan nyilatkoztak a másik országáról,

 

mostanra megindult egy enyhülési folyamat.

 

Zelenszkij óta lelkesek az oroszok

 

Immár az oroszok 9 százaléka nagyon pozitívan, 47 százaléka pedig viszonylag pozitívan tekint Ukrajnára, viszonylag negatívnak 19, nagyon rossznak pedig 12 százalék látja Ukrajnát. Ez a legutóbbi, februári adatokhoz képest jelentős javulás, hiszen ott még többségben voltak az Ukrajnához negatívan viszonyulók. A mélypont 2016-ban volt, ott az oroszok alig több, mint negyede látta csak bármilyen szinten pozitívan Ukrajnát, 56 százalékuk pedig szkeptikusabb volt.

 

A februárról szeptemberre történő óriási javulás az oroszok részéről Vologyimir Zelenszkij új ukrán elnök politikájának is betudható: a komikusból lett államfő ígéretet tett az ország keleti felén folyó háború lezárására, és magasabb szinten is tárgyalások indultak a két ország között, ez pedig egy szimbolikus gesztusban, egy fogolycserében csúcsosodott ki. Bár Ukrajnában nagy tüntetések folynak miatta, de az oroszok részéről kedvező fogadtatásban részesülhetett az úgynevezett Steinmeier-formula is a kelet-ukrajnai rendezésre: ennek értelmében Frank-Walter Steinmeier német elnök javaslata alapján

 

Ukrajna szakadár területein helyhatósági választásokat rendeznének az EBESZ felügyelete mellett.

 

Mindezen gesztusok imponálhattak a volt elnök, Petro Porosenkóval szemben nagyon ellenséges orosz közvéleménynek. A Steinmeier-formulát viszont sokan Ukrajnában kapitulációként értékelik, hiszen az oroszbarát keleti régiókban komoly esély mutatkozna rá, hogy ezeken a választásokon szintén oroszbarát erők győzedelmeskedhetnének.

 

 

Nem sokan akarnak orosz-ukrán egyesülést

 

Az ukránok körében ennek megfelelően nem is nagyon változtak a trendek Oroszország megítélését illetően: most az ukránok 16 százaléka nagyon pozitívan, további 38 százalékuk inkább pozitívan nyilatkozott a szomszédos országról, míg 19 százalékuk inkább negatívan, további 16 pedig nagyon negatívan látta Oroszországot. A mélypontot Ukrajnában 2015 jelentette, akkor csupán 34 százalék látta bármilyen szinten pozitívnak Oroszországot, míg 53 negatívnak tekintette azt. „Háború idején ezek nagyon jó eredmények” – mondta Irina Bekeskina, a „Demokratikus Kezdeményezések” nevű ukrán szociológiai intézet vezetője. Szerinte ugyanakkor főleg

 

az idősebb, még a Szovjetunióban felnőtt generáció lelkesebb Oroszországgal kapcsolatban, és ők időlegesként értékelik a két ország közötti konfliktust.

 

Ráadásul Ukrajna déli és keleti része az ott élő orosznyelvű lakosság miatt jóval oroszpártibb a nyugatibb országrészeknél.

 

Volt még egy érdekes része a közvélemény-kutatásnak, amely azt vizsgálta, hogy az ukránok és az oroszok milyen mély kapcsolatot szeretnének a két ország között. A teljes egyesülést, vagyis egy orosz-ukrán egységes kormányt az oroszok 19 százaléka támogatná, további 54 százalék vízum- és vámmentességet és nyitott határokat szeretne Ukrajnával, és csak 23 százalék gondolja, hogy nincs szükség különleges viszonyra a két ország között, vagyis szükség van a vízumra, a vámokra és a határokra is.

 

Az ukránoknál ugyanezen felmérés arányai másképp alakulnak: itt elenyésző a közös kormányt követelők aránya, míg 49 százalék vám- és vízummentességet és nyitott határokat szeretne. További 41 százalék távolságot tartana az oroszoktól, ők zárt határokat, a vámokat és vízumot támogatják.

 

BORÍTÓKÉP: Jelzés nélküli orosz katonák, vagy ahogy akkor nevezték őket, „zöld emberkék” a Krím-félszigeten / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

És mit kéne csinálniuk Orbánéknak, hogy teljes joggal visszavegyék őket? Videó!

​A román miniszterelnök ennél egyértelműbben nem is távolodhatott volna el névrokonától, tapsot kapott ezért az EPP zágrábi kongresszusán.

Egy új tanulmány szerint az elektromágneses mezőknek kitett méhek lassabban tanulnak és agresszívebbek is saját fajtársaikkal szemben.

A színész tökéletesíteni akarta a hörgését egy csatajelenethez, így aztán nem restellte egy profi metálénekes segítségét kérni.

Persze ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen ebbe a cseh kormánynak is bele kéne mennie a dologba. A belügyminiszter pedig nem tűnik túl nyitottnak.

A Néppárt új elnöke harcolna az illiberális tendenciák ellen, és szeretné, ha január végéig döntés lenne a Fideszről a pártcsaládban.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás