Egyre kevésbé utálják egymást az ukránok és az oroszok

Szerző: Illés Gergő
2019.10.15. 12:25

Zelenszkij elnöksége óta az orosz és az ukrán közvélemény is pozitívabban tekint a másik országra, amellyel de facto egyébként háborúban áll.

Egyre kevésbé utálják egymást az ukránok és az oroszok

Egyre pozitívabban ítélik meg az ukránok Oroszországot, és az oroszok Ukrajnát a Levada orosz független közvélemény-kutatócég az RBC üzleti lap számára készített felmérése szerint. A felmérés szerint bár az ukrán válság csúcspontján, 2015-2016 körül komoly visszaesés volt látható azon oroszok és ukránok arányában, akik pozitívan nyilatkoztak a másik országáról,

mostanra megindult egy enyhülési folyamat.

Zelenszkij óta lelkesek az oroszok

Immár az oroszok 9 százaléka nagyon pozitívan, 47 százaléka pedig viszonylag pozitívan tekint Ukrajnára, viszonylag negatívnak 19, nagyon rossznak pedig 12 százalék látja Ukrajnát. Ez a legutóbbi, februári adatokhoz képest jelentős javulás, hiszen ott még többségben voltak az Ukrajnához negatívan viszonyulók. A mélypont 2016-ban volt, ott az oroszok alig több, mint negyede látta csak bármilyen szinten pozitívan Ukrajnát, 56 százalékuk pedig szkeptikusabb volt.

A februárról szeptemberre történő óriási javulás az oroszok részéről Vologyimir Zelenszkij új ukrán elnök politikájának is betudható: a komikusból lett államfő ígéretet tett az ország keleti felén folyó háború lezárására, és magasabb szinten is tárgyalások indultak a két ország között, ez pedig egy szimbolikus gesztusban, egy fogolycserében csúcsosodott ki. Bár Ukrajnában nagy tüntetések folynak miatta, de az oroszok részéről kedvező fogadtatásban részesülhetett az úgynevezett Steinmeier-formula is a kelet-ukrajnai rendezésre: ennek értelmében Frank-Walter Steinmeier német elnök javaslata alapján

Ukrajna szakadár területein helyhatósági választásokat rendeznének az EBESZ felügyelete mellett.

Mindezen gesztusok imponálhattak a volt elnök, Petro Porosenkóval szemben nagyon ellenséges orosz közvéleménynek. A Steinmeier-formulát viszont sokan Ukrajnában kapitulációként értékelik, hiszen az oroszbarát keleti régiókban komoly esély mutatkozna rá, hogy ezeken a választásokon szintén oroszbarát erők győzedelmeskedhetnének.

Nem sokan akarnak orosz-ukrán egyesülést

Az ukránok körében ennek megfelelően nem is nagyon változtak a trendek Oroszország megítélését illetően: most az ukránok 16 százaléka nagyon pozitívan, további 38 százalékuk inkább pozitívan nyilatkozott a szomszédos országról, míg 19 százalékuk inkább negatívan, további 16 pedig nagyon negatívan látta Oroszországot. A mélypontot Ukrajnában 2015 jelentette, akkor csupán 34 százalék látta bármilyen szinten pozitívnak Oroszországot, míg 53 negatívnak tekintette azt. „Háború idején ezek nagyon jó eredmények” – mondta Irina Bekeskina, a „Demokratikus Kezdeményezések” nevű ukrán szociológiai intézet vezetője. Szerinte ugyanakkor főleg

az idősebb, még a Szovjetunióban felnőtt generáció lelkesebb Oroszországgal kapcsolatban, és ők időlegesként értékelik a két ország közötti konfliktust.

Ráadásul Ukrajna déli és keleti része az ott élő orosznyelvű lakosság miatt jóval oroszpártibb a nyugatibb országrészeknél.

Volt még egy érdekes része a közvélemény-kutatásnak, amely azt vizsgálta, hogy az ukránok és az oroszok milyen mély kapcsolatot szeretnének a két ország között. A teljes egyesülést, vagyis egy orosz-ukrán egységes kormányt az oroszok 19 százaléka támogatná, további 54 százalék vízum- és vámmentességet és nyitott határokat szeretne Ukrajnával, és csak 23 százalék gondolja, hogy nincs szükség különleges viszonyra a két ország között, vagyis szükség van a vízumra, a vámokra és a határokra is.

Az ukránoknál ugyanezen felmérés arányai másképp alakulnak: itt elenyésző a közös kormányt követelők aránya, míg 49 százalék vám- és vízummentességet és nyitott határokat szeretne. További 41 százalék távolságot tartana az oroszoktól, ők zárt határokat, a vámokat és vízumot támogatják.

BORÍTÓKÉP: Jelzés nélküli orosz katonák, vagy ahogy akkor nevezték őket, „zöld emberkék” a Krím-félszigeten / Wikipédia

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek