+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2019. október 14. hétfő, 08:21
Vasárnap történelmi győzelmet aratott a parlamenti választásokon a lengyel kormánypárt, a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság. A fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció ezzel szemben csak gyenge eredményt tudott elérni az ötlettelen kampányának köszönhetően. A baloldal és a parasztpárt viszont örülhet: előbbi négy év után visszajutott a parlamentbe, utóbbi pedig meglepően jól szerepelt. Úgy néz ki, a szélsőjobb is be fog jutni a parlamentbe.

A vasárnap késő esti exit pollok szerint a jelenleg is kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) 43,6 százalékkal nyerte a lengyel parlamenti választásokat. Az arány még változhat a hétfői nap során, de úgy látszik, ekkora aránnyal 1989 óta még senki sem szerzett többséget Lengyelországban, ráadásul rekord, 61 százalékos részvétel mellett.

 

Visszajött a baloldal, küszöbön a szélsőjobb

 

Mind ellenzéki, mind kormánypárti vélemények szerint is ez volt az elmúlt 30 év legfontosabb választása.

 

 A tét az volt, hogy a lengyel kormánypártnak sikerül-e újra egyedül kormányoznia és ha igen, mekkora többséggel. Ez összejött nekik másodszor is, ami a korábban rendkívül töredezett lengyel politikában nagy teljesítmény.

 

A PiS után második helyen a legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép-liberális Polgári Koalíció (KO) futott be 27,4 százalékkal. A Koalíció tagjai a már korábban kormányzó Polgári Platform, a liberális kispárt Nowoczesna (Modern) és a Zöldek voltak.

 

A Lewica (Baloldal) most 11,9 százalékkal jutott vissza a parlamentbe – ez azért meglepetés, mert ők az előző választáson kiestek a parlamentből. Ez akkor inkább annak a stratégiai hibának volt köszönhető, hogy koalícióban és nem pártként indultak, ami miatt a szokásos 5 százalék helyett a rájuk vonatkozó 8 százalékos bejutási küszöböt már nem tudták megugrani. A baloldali összefogás még nyár elején állt össze, miután a széles ellenzéki koalícióból kivált az utódpárti, szociáldemokrata SLD, amelyhez csatlakozott a Robert Biedroń vezett liberális-baloldali Wiosna (Tavasz) és az újbalos Razem (Együtt).

 

Az EP-választások után a PSL parasztpárt vált ki először a széles ellenzéki összefogásből, ami úgy látszik, megérte. Ugyanis a volt rocksztár Paweł Kukiz populista protestpártjával, a KUKIZ ’15-el összeálló PSL meglepően jó, 9,6 százalékos eredményt ért el.

 

Ezek mellett az olyan szélsőjobboldali erőket, mint a libertariánus botrányhős Janusz Korwin-Mikke vagy a Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy) egyesítő Konfederacja is bejutni látszik 6,4 százalékkal. Utóbbit érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis tavasszal az EP-valsztások éjszakáján is úgy tűnt, hogy a szélsőjobb bejut, de reggelre ez megváltozott.

 

Dübörgő gazdaság, béna ellenzék

 

Év eleji előrejelzésünkben még azt írtuk, hogy az ellenzék komoly esélyekkel futhat neki a választásoknak. Aztán az év során hiába állt össze egy majdnem minden fontos ellenzéki pártot magába foglaló összefogás, az nem tudott komoly sikereket elérni a tavaszi EP-választásokon.

 

Ennek részben az volt az oka, hogy a később szét is hulló koalíció nem tudott egységes kommunikációt kialakítani a résztvevő pártok ideológiai különbsége miatt. A másik ok az volt, hogy

 

új ötleteik sem voltak, és így képtelen voltak versenyre kelni a kiváló gazdasági teljesítmény miatt pénzköltésbe kezdő PiS-szel.

 

Az ellenzék a koalíció széthullása után sem tudott előállni a nyerő ötlettel, hiába ígérte ezt Grzegorz Schetyna, a PO elnöke az EP-választások után. A kormánypárt már februárban előrukkolt egy komoly szociális intézkedéseket tartalmazó csomaggal, amelyben a 13. havi nyugdíj mellett szerepelt a 500+ családtámogatás kiterjesztése és a 26 éven aluliak személyi jövedelemadó-mentessége.

 

Inkább ez utóbbi a kulcsa a kormánypárt győzelmének, nem az LMBT-témák ellen indított identitásháború, amely sokszor dominálta a lengyel közbeszédet az utóbbi hónapokban.

 

A hét során hosszabb riporttal jelentkezünk Varsóból, amelyben az eredmények hátteréről fiatal lengyel szakértőket is megkérdeztünk.

 

FOTÓ: PiS / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás