+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2019. október 14. hétfő, 08:21
Vasárnap történelmi győzelmet aratott a parlamenti választásokon a lengyel kormánypárt, a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság. A fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció ezzel szemben csak gyenge eredményt tudott elérni az ötlettelen kampányának köszönhetően. A baloldal és a parasztpárt viszont örülhet: előbbi négy év után visszajutott a parlamentbe, utóbbi pedig meglepően jól szerepelt. Úgy néz ki, a szélsőjobb is be fog jutni a parlamentbe.

A vasárnap késő esti exit pollok szerint a jelenleg is kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) 43,6 százalékkal nyerte a lengyel parlamenti választásokat. Az arány még változhat a hétfői nap során, de úgy látszik, ekkora aránnyal 1989 óta még senki sem szerzett többséget Lengyelországban, ráadásul rekord, 61 százalékos részvétel mellett.

 

Visszajött a baloldal, küszöbön a szélsőjobb

 

Mind ellenzéki, mind kormánypárti vélemények szerint is ez volt az elmúlt 30 év legfontosabb választása.

 

 A tét az volt, hogy a lengyel kormánypártnak sikerül-e újra egyedül kormányoznia és ha igen, mekkora többséggel. Ez összejött nekik másodszor is, ami a korábban rendkívül töredezett lengyel politikában nagy teljesítmény.

 

A PiS után második helyen a legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép-liberális Polgári Koalíció (KO) futott be 27,4 százalékkal. A Koalíció tagjai a már korábban kormányzó Polgári Platform, a liberális kispárt Nowoczesna (Modern) és a Zöldek voltak.

 

A Lewica (Baloldal) most 11,9 százalékkal jutott vissza a parlamentbe – ez azért meglepetés, mert ők az előző választáson kiestek a parlamentből. Ez akkor inkább annak a stratégiai hibának volt köszönhető, hogy koalícióban és nem pártként indultak, ami miatt a szokásos 5 százalék helyett a rájuk vonatkozó 8 százalékos bejutási küszöböt már nem tudták megugrani. A baloldali összefogás még nyár elején állt össze, miután a széles ellenzéki koalícióból kivált az utódpárti, szociáldemokrata SLD, amelyhez csatlakozott a Robert Biedroń vezett liberális-baloldali Wiosna (Tavasz) és az újbalos Razem (Együtt).

 

Az EP-választások után a PSL parasztpárt vált ki először a széles ellenzéki összefogásből, ami úgy látszik, megérte. Ugyanis a volt rocksztár Paweł Kukiz populista protestpártjával, a KUKIZ ’15-el összeálló PSL meglepően jó, 9,6 százalékos eredményt ért el.

 

Ezek mellett az olyan szélsőjobboldali erőket, mint a libertariánus botrányhős Janusz Korwin-Mikke vagy a Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy) egyesítő Konfederacja is bejutni látszik 6,4 százalékkal. Utóbbit érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis tavasszal az EP-valsztások éjszakáján is úgy tűnt, hogy a szélsőjobb bejut, de reggelre ez megváltozott.

 

Dübörgő gazdaság, béna ellenzék

 

Év eleji előrejelzésünkben még azt írtuk, hogy az ellenzék komoly esélyekkel futhat neki a választásoknak. Aztán az év során hiába állt össze egy majdnem minden fontos ellenzéki pártot magába foglaló összefogás, az nem tudott komoly sikereket elérni a tavaszi EP-választásokon.

 

Ennek részben az volt az oka, hogy a később szét is hulló koalíció nem tudott egységes kommunikációt kialakítani a résztvevő pártok ideológiai különbsége miatt. A másik ok az volt, hogy

 

új ötleteik sem voltak, és így képtelen voltak versenyre kelni a kiváló gazdasági teljesítmény miatt pénzköltésbe kezdő PiS-szel.

 

Az ellenzék a koalíció széthullása után sem tudott előállni a nyerő ötlettel, hiába ígérte ezt Grzegorz Schetyna, a PO elnöke az EP-választások után. A kormánypárt már februárban előrukkolt egy komoly szociális intézkedéseket tartalmazó csomaggal, amelyben a 13. havi nyugdíj mellett szerepelt a 500+ családtámogatás kiterjesztése és a 26 éven aluliak személyi jövedelemadó-mentessége.

 

Inkább ez utóbbi a kulcsa a kormánypárt győzelmének, nem az LMBT-témák ellen indított identitásháború, amely sokszor dominálta a lengyel közbeszédet az utóbbi hónapokban.

 

A hét során hosszabb riporttal jelentkezünk Varsóból, amelyben az eredmények hátteréről fiatal lengyel szakértőket is megkérdeztünk.

 

FOTÓ: PiS / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

A Hosszúlépés mozgalom kezdeményezése célba ért, a II. kerület már bevállalt egy női szobrot. Kerpel-Fronius Gábor azt ígéri, az új köztéri szobrokkal vége a tíz éve tartó vizuális környezetszennyezésnek.

A terhes nőre harmincöt esetet sikerült rábizonyítani, de valószínűleg több követőjéről is nagyon sok pénzt gombolt le.

Újabb óriási tüntetésen követelték Prágában az összeférhetetlenséggel vádolt miniszterelnök lemondását.

Az Azonnali megkérdezte a leköszönő elnök Nagy Károlytól, mit szól az eredményhez, és nem csalódott-e miatta.

Minden rettegés ellenére elképesztően jó stadion lett Magyarország új nemzeti stadionja, úgyhogy most már tényleg itt lenne az ideje focizni is. Riport a Puskás-avatóról!

De vajon médiahekk az egész, vagy tényleg visszatér a Savoyai-ház Olaszországba?

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás