Wittinghoff Tamás: Hülye voltam, de visszautasítom, hogy Borkaihoz hasonlítsanak!

Együttérez-e Borkai Zsolttal, akiről ugyancsak nyilvánosságra került egy szexvideó? Egyáltalán örül-e, hogy a győri polgármester ügye eltereli a figyelmet a sajátjáról? Nagyinterjú Wittinghoff Tamással, Budaörs polgármesterével, aki arról is beszélt, miért indul újra 29 évnyi városvezetés után is, és miért rosszabb ma a helyzet, mint a rendszerváltáskor.

Huszonkilenc éve polgármester. Miért akar újraindulni?

Ha az ember huszonkilenc éve dolgozik valamiért, azt lehet, hogy szereti. Budaörs a rendszerváltás után sok tekintetben elmaradott volt, például infrastruktúrában, intézményhálózatban. Az, hogy mára a város mivé vált, az itt élőknek és az ide jött cégeknek köszönhető, és ebben részt venni jó érzés. A másik ok, hogy attól félek, ha abbahagynám az itteni munkát, ideköltözne az a gengszterizmus, amit az országban látunk. A Fidesznek a mindent „átszövő” nyomulása, ami kiszorítja a településekről a sokszínűséget, és megöli az intézményekben az autonómiát.

Szokás mondani, hogy egy idő után azért nem árt a vérfrissítés. Miért nem nevelt ki egy utódot, akire rá meri bízni a várost?

Most tényleg azt kérdezik, hogy miért csinálom, amit szeretek csinálni?

Csak azt kérdezzük, hogy nem érzi-e, hogy huszonkilenc év után talán eljött az ideje a vérfrissítésnek.

Sok fiatal van a csapatunkban, minden korosztályt képviselünk. Ezzel, a mai, morálisan leépülő világgal szemben, lehet, hogy nem árt a sokéves tapasztalat. De igazából nem értem a kérdést. A Fidesznek kétségtelenül az a szándéka, hogy én eltűnjek. Nem lennék útban, amikor például a színházigazgatót fenyegetik meg, vagy amikor egy rendezőt akartak elűzni, vagy éppen az iskolák sokszínűségét akarják felszámolni. Az a dolgom, hogy ezzel szemben alternatívát nyújtsak.

Ha előretekint, meddig látja még magát a polgármesteri székben?

Most erről fog szólni az egész interjú, hogy miért indulok újra a választáson?

Egy huszonkilenc éve regnáló polgármesternél felmerül, hogy nem ezt akarja egész hátralévő életében csinálni. Az embereket meg érdekli, hogy mi az, amit huszonkilenc év alatt nem ért el, és mit szeretne még csinálni.

Ebben az országban még sok mindent nem értünk el. Például azt, amit a rendszerváltáskor reméltem, hogy egy nyugatos, európai jogállamban élhessünk. A szomorú az, hogy

Sokan úgy érzik, hogy minden odavan. Nem tisztelik a magánéletet. A piacon nem a teljesítmény, a tehetség, a szorgalom alapján szerez valaki érdemeket, hanem az alapján, hogy kinek a rokona, haverja, szomszédja.

Nem csak nekem van dolgom a tekintetben, hogy tegyünk az ellen, ami az elmúlt tíz-tizenöt, de akár az elmúlt harminc évben elromlott. Évtizedek alatt is nehezen kiheverhető károkat okozott a NER a társadalomnak. Sokan emiatt hagyták el az országot. Nem először ürül ki ez az ország, gondoljunk a vészkorszakban a hatszázezer zsidóra, utána a kétszázezer németajkú emberre. 1956-ban távozott az „úri Magyarország” értelmiségi rétege, majd jött három évtized diktatúra, amikor az egyént nem a valódi értékei alapján ítélték meg. Ma ugyanezt látjuk. Aki ilyenkor azon gondolkodik, hogy abbahagyja, hibát követ el.

Megkérdeztük, hogy mi az, amit nem ért el az elmúlt huszonkilenc évben, és mit szeretne még elérni. És ahelyett, hogy erre válaszolt volna, belekezdett az amúgy untig ismert NER-kritikába. Ennyire a Fidesz rendszeréhez képest kell meghatároznia magát?

Önök feltettek egy kérdést az indulásommal kapcsolatban, amire adtam egy egyenes választ, majd más szavakkal feltették megint ugyanazt a kérdést. Ilyenkor az ember furán érzi magát. Illetve ha azt kérdezik, hogy ma Magyarországon miért van feladata egy gondolkodó embernek, azt nagyon nehéz megválaszolni a fennálló viszonyok, összefüggések megvilágítása nélkül. Az úgynevezett szocializmusban is bíráltak azért, mert a válaszaimat annak indoklásával kezdem, hogy a minket körülvevő világ miért elviselhetetlen. Régen is elviselhetetlen volt, ahogy most is. Ahogy régen, úgy a jelenlegi rendszer most is rányomja a bélyegét a társadalom működésére.

Ha ennyire rendszerszintű problémákat lát, miért nem gondolkodik abban, hogy országos politikai szerepet vállaljon? Mondjuk a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomban, ahol külön örülnek a polgármestereknek?

Aki megkeres nagypolitikai ügyekben, annak szívesen segítek, de nincsenek nagypolitikai ambícióim. Nekem Budaörsön van dolgom, és azzal teszem a legtöbbet, ha ezt jól csinálom. Hogy valóban így van-e, nem tudom, mindenesetre igyekszem elérni, hogy az itt lakók úgy érezhessék: ez kicsit más, szabadabb világ. A felmérések szerint az emberek így is éreznek.

Márki-Zay Péter megkeresett, szimpatikus is, amit próbálnak tenni. Egy olyan választójogi környezetben, ami kétpólusú választási tért alakít ki, nincs más lehetőség, mint az, hogy az egyébként sokszínű ellenzéki szervezetek összefogjanak. Hogy most, az önkormányzati választáson ez mennyire sikerül, kiderül hamarosan. Mindenesetre úgy tűnik számomra, valamiért nem akar kialakulni a helyzet, amiben a választópolgárok előtt világos az a döntés, hogy egy olyan többpárti demokráciában, jogállamban akarnak-e élni, amit a rendszerváltáskor megálmodtunk, vagy egy olyan rendszerben, ahol minden az állampárt alá rendelve, központosítva működik.

Szépek az értelmiségi gondolatok, csak hát az átlagválasztót nem ezekkel lehet megszólítani.

Ha tőlem populista válaszokat várnak, nem tudok a segítségükre lenni.

Ha már ezt mondja: mi a véleménye Karácsony Gergely hangzatos, populista kampányígéretéről, hogy Budapest addig nem fog több stadiont építeni, amíg nem lesz minden kerületben CT-berendezés?

Ez teljesíti azt a követelményt, amit az előbbi kérdésben említett: bizonyos dolgokat egyszerűen kell megfogalmazni. Karácsony Gergely ezt jól érzi, és igaza van, amikor így fogalmaz. Sokszor kapom meg azt a kritikát, hogy bonyolultan beszélek. A mai világban üzenetek kellenek. Nekem ez nehezen megy.

Szóba kerültek a stadionok: 2015 óta épül itt is egy. Mikor lesz végül Budaörsnek stadionja?

Stadionja soha, csak egy lelátó, hozzá egy öltöző és klubház épül, illetve a már meglévő futballpálya felújítása zajlik, hogy lehessen mondjuk NB1-es meccseket rendezni Budaörsön. De ez nem egy harminc-negyvenmilliárdos stadion lesz. Hogy mikorra lesznek készen, azoktól kell megkérdezni, akik építik. A sportlétesítményeket – az országban mindenütt – sportcégek üzemeltetik, és TAO- illetve MLSZ-támogatásból épülnek. A budaörsi önkormányzat nem tett mást, mint biztosította a területet a cég számára, illetve adott valamennyi támogatást, de ráhatásunk nincs az építési folyamatra. Hasonlóan vagyunk a tíz év alatt meg nem épült görög katolikus templommal. Aggódva figyeljük, hogy a munkálatok így elhúzódtak.

Mi a csúszás oka?

A kivitelezés, illetve a különböző támogatások csúszása miatt tart még mindig ez a projekt. Tipikus magyar történet ez: az első kivitelezővel komoly problémái voltak az üzemeltetőnek, a második meg egyszer csak eltűnt. Remélem, minden rendben lesz, és a létesítmény a sportcég ígérete szerint két hónapon belül elkészül.

Egyébként ön focirajongó?

Szeretem magát a játékot, sok meccset meg is nézek, de nem vagyok elragadtatva attól, amit ma magyar foci címén láthatunk. Elsősorban az nem tetszik, ahogyan a politika körülvette a sportágat. És zavar az is, hogy a finanszírozása három évtized alatt nem alakult át. Engem nem érdekelne, hogy egy futballista mennyit keres, ha ezt nem közpénzből finanszíroznánk. A másik, hogy emlékszem rá, amikor apámmal gyerekkoromban jártam meccsekre, az volt a legdurvább, ami elhangzott, hogy „hülye vagy!”. Ez a rendszerváltás környékén kezdett megváltozni.

Akkor hagytam fel a meccsek látogatásával, amikor a lelátókon eldurvult a hangnem, és beférkőzött a rasszizmus. Ezt az én gyomrom nem tudja bevenni. Elkeserítő volt látni, ami a mostani magyar-szlovák EB-selejtezőn történt – mind a magyar, mind a szlovák oldalon. Látva a volt szocialista országok ilyetén módon megnyilvánuló „kultúráját” egyre többször jut eszembe az, amit Bibó István A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című írásában megfogalmazott.

Annyi sportág közül miért éppen a foci az, ami ennyire eldurvult?

Jogos a kérdés, fogalmam sincs, mi lehet ennek az oka... Hacsak nem az, hogy a foci a szocializmusban is egy politikai eszköz volt. Ha a foci nemcsak a sportról szól, hanem belekeverednek ideológiák, az képes felerősíteni az indulatokat. Emlékszem, Fradi-MTK meccseken kivágták azért néha nálam a biztosítékot.

Ezalatt mit kell érteni?

Nem tudjuk elfogadni, hogy egy mérkőzésen nem legyilkolni kell a másik csapatban játszó embert, hanem legyőzni egy nemes játékban. Nagyon furcsa nemzet lettünk, amelynek mindig kell valamilyen ellenségkép. Legyen szó a fociról vagy akár a politikáról.

Mennyire nemes a versengés most ön és a fideszes kihívója, Czuczor Gergely között?

A kampány sosem volt még ennyire mocskos. Mi – ellentétben velük – semmi olyan eszközt nem használtunk, ami törvénytelen vagy akár csak erkölcsileg kifogásolható lett volna.

Biztos abban, hogy az önről kikerült szexvideó a Fidesz-KDNP műve, nem pedig valaki egyéni haszonszerzés céljából készítette, mondjuk, hogy pénzt szerezzen öntől?

Ebben az ügyben először bocsánatot kértem, s természetesen feljelentést tettem. Pontosan tudom, hogy mi, miért és hogyan történt. Ha belegondolunk, hogy fél évvel a választás előtt ezzel a felvétellel igyekeztek zsarolni, rábeszélni arra, hogy ne induljak az önkormányzati választáson, majd a választás előtt két héttel vetik azt be, nagyon butának kell lenni, hogy ne értsük az összefüggést.

Már akkor feljelentést tett, amikor ezzel megzsarolták?

Feljelentést akkor tettem, amikor a megfelelő bizonyítékok már a rendelkezésemre álltak.

A napokban napvilágot látott a győri fideszes polgármester, Borkai Zsolt szexvideója is. Együttérez Borkaival?

Engem előre megfontolt szándékkal csapdába csaltak, és a hazugságokkal ellentétben a szexért nem fizettem. Csak magánéleti vonatkozása van. Viszont az alapján, amit a másik ügyről egyelőre tudni lehet, ott már súlyos korrupcióról, sok milliós útról és sok szereplős orgiáról szólnak a hírek. Nem egyszerűen magánéleti ügyről.

A budaörsiektől milyen visszajelzéseket kapott a videó nyilvánosságra kerülése után?

Soha annyi biztatást, kedvességet és együttérzést nem tapasztaltam, mint most. De ettől függetlenül a dolog mérhetetlenül megvisel.

És egyébként is, nagy hibát követtem el.

Mik voltak a nyilvánvaló jelek?

Mivel itt egy folyamatban lévő nyomozásról van szó, nem szeretnék a bűncselekmények elkövetőinek segíteni. Számomra egyértelmű, hogy mi történt, és szerintem ez ki is fog derülni. Legalábbis ha úgy teszi mindenki a dolgát, ahogy az egy jogállamban elvárható.

Akkor nem az volt az általános választói reakció, hogy ezt hogy tehette, és milyen erkölcstelen a polgármester?

Ezt majd október 13-án a választók el fogják dönteni. Engem ez az egész rendkívüli módon megvisel, de azt látom, hogy felháborodás nem velem, hanem azokkal szemben van, akik emögött az ügy mögött állnak, akik ilyen ócska, aljas eszközt használnak a kampányban. Amikor a Fidesz azt mondja, hogy tulajdonképpen a baloldal érdekében áll egy ilyen lejárató szórólapot terjeszteni, az olyan duplacsavar, hogy világossá teszi: azt tapasztalják, hogy amit az ő érdekükben valaki művelt, az pont az ellenkező hatást érte el.

De annak örül, hogy a Borkai ügy eltereli a figyelmet erről?

Maradjunk annyiban, hogy mindkét ügy megdöbbentő, de egészen eltérő okokból.

Visszatérve az ellenfelére: Czuczor Gergely programjában van olyan elem, amit átemelne, megvalósítana?

Csak olyan elemeket láttam, amit ő vett át tőlünk. Czuczor a legkomolyabb kritikákat a közlekedéssel kapcsolatban fogalmazta meg, amire a megoldást már 2008-2010 között kidolgoztuk. A Közlekedéstudományi Intézet készítette a tanulmányt, hogy a budaörsi kistérségben és a zsámbéki medencében hogyan kéne az elővárosi vasutat megvalósítani, ami nem önkormányzati, hanem állami feladat lenne, s erre hogyan kell a ráhordó buszjáratokat kialakítani. Ez az anyag a Fidesz számára elérhető volt eddig is.

És most engem és a városvezetést teszik felelőssé azért, amit három évtized alatt egyik kormánynak sem sikerült megvalósítania. A mi hatáskörünkbe tartozóan elértük, hogy ingyenes legyen a városi buszon a közlekedés, amely a leendő kötöttpályás vonalra rá tudna csatlakozni. Az elővárosi vasút hiányából fakadó problémákért nem Budaörs, hanem az állam a felelős. Ez egyébként a teljes agglomeráció és a főváros problémája is.

Szoktak egyeztetni az agglomerációban lévő polgármesterek?

Persze.

És lobbiznak is közösen?

Volt ilyenre példa. Amikor az autópályákat fizetőssé tették, Gyál fideszes polgármestere kezdeményezte, hogy tegyünk valamit. Össze is álltak az agglomerációs települések, hogy akkor kivonjuk a kardot, és kőkeményen szembemegyünk az intézkedéssel. Annyira keményen, hogy egyszer csak azt vettem észre, egyedül maradtam.

Viszont erre már mondható, hogy tessék, ez az eredménye annak, hogy ön csak harcolni akar a kormánnyal, és emiatt nem tud Budaörs olyan hatékonyan lobbizni, mint más települések.

Pártszínezettől függetlenül harcoltam eddig is a kormánnyal. Egy önkormányzati vezetőnek az a dolga, hogy a települése érdekeit nézze. Ez a demokrácia lényege, hogy autonóm szereplőkként saját magunk döntsünk a saját ügyeinkben. Ki másnak lenne köze ahhoz, hogy milyen iskola működjék a településen, mint az ott élőknek? Ha ebbe nem szólhat bele egy önkormányzat, akkor mibe? Mi, ha nem a szocializmus reinkarnációja az, hogy most már az iskolaigazgatók kinevezéséhez senki véleményét nem kell kikérnie a kormánynak, és arról a miniszter egyszemélyben dönthet?

Hogyan áll a szolidaritási adó elleni jogi csatájuk?

Ez pillanatnyilag a strasbourgi bíróság előtt van. Elsőfokon igazat adott nekünk a bíróság. Másodfokon viszont azt mondták, hogy egy törvény alkotmánysértő jellegének kimondásához előzetesen az Alkotmánybíróság döntése szükséges. Csak ezt nem lehet teljesíteni, mivel az önkormányzat közvetlenül nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Mi eredetileg sem ezért fordultunk bírósághoz, hanem annak megállapításáért, hogy az önkormányzatnak a meghozott törvény kimutatható kárt okozott. A szolidaritási adóról szóló feles törvény ráadásul felülírta a kétharmados önkormányzati törvényt és az Alaptörvényt is. Ez utóbbiak kimondják, hogy az önkormányzat vagyona felett kizárólag az önkormányzat rendelkezhet, és annak saját bevételeit elvonni nem lehet. Budaörs sajnos az egyetlen település, ami már egyáltalán nem kap állami támogatást, és még ráadásul a saját bevételeiből is elvon a kormányzat.

A fideszes ellenfele szerint viszont kapott a város tízmilliárd forintot azzal, hogy elengedték a település adósságát.

Nem kaptunk annyit: hat és félmilliárd forint körül konszolidálták az adósságunkat. A két polgármesterjelölti tévévitánk során – mert nálunk ilyen is volt – elmondtam Czuczor Gergelynek is, hogy az önkormányzatok adósságkonszolidációjáról jogszabály született, így jogilag lehetetlen lett volna, hogy ebből Budaörs kimaradjon. Nem volt ugyan erre szüksége a településnek, de persze jól jött így is. A szolidaritási adóval viszont rossz helyzetbe kerültünk.

Egy egyszerű példán keresztül megvilágítva: ha egy ember önerőből meg tudja oldani, hogy egy tízmillió forintos kölcsön havi hatvan-hetvenezres törlesztőit fizesse tizenöt évig, akkor ezt felhasználhatja lakásvásárlásra. Viszont ha azt mondják neki, hogy egyben fizessen be tízmilliót, másnap a híd alatt fogja magát találni. Az adósságunkat tehát tudtuk volna törleszteni, de mivel a szolidaritási adóval sokkal többet vonnak el tőlünk folyamatosan, megrendült a költségvetés. Sikerült szerencsére úgy átalakítanunk a gazdálkodást, hogy a településen élők ezt ne érezzék meg, és még így is tudtunk komoly fejlesztéseket végrehajtani az elmúlt öt évben.

Mennyire jó a településnek a megannyi felépült, illetve újonnan épülő társasház?

Nyilván az ember felkészül azokból az ügyekből is, amik a budaörsieknek problémát okozhatnak.

A város határában, a XI. kerületben épült többezer lakásos lakóparkok ellen a Fidesz egyetlen lépést sem tett, így az odaköltözők is a mi infrastruktúránkat használják, ami kihat a közlekedésre is. A Fidesz azzal jön, hogy mi nem akadályozunk meg ilyen jellegű építkezéseket, miközben egy építkezésre alkalmas, több tízhektáros területet, a Frankhegyet meg mindenféle szabályozás nélkül ők hagynák, hogy beépítsék. Mi azt mondtuk, ez csak akkor történjen meg szigorú beépítési szabályok mellett, ha megépítik a megfelelő közműveket, infrastruktúrát.

Miért nincs még a Frankhegyen megfelelő közműellátottság?

Ez egy olyan, korábbi erdő, későbbi funkcióját nézve üdülőterület, ahol ennek a megoldása nem egyszerű, tíz-tizenöt milliárd forintos költséggel járna. A város többi részén – például ott is, ahol én élek – az ilyen jellegű közművesítést az embereknek önerőből kellett megoldani. Vegyünk egy átlagos kétszáz négyszögöl méretű telket a városban, ahol összközmű van: az 40-50 millió forint körül van, míg a Frankhegyen tízmillió. Vagyis ha mindent megcsinál a város, akkor azt a tulajdonos 30-40 millió forinttal drágábban tudja eladni.

Egyébként nem az ingatlantulajdonosokat kárhoztatom. A tanácsrendszer ősbűne, hogy ezt a területet kiharapva a város tüdejéből hagyták így felparcellázni. Természetesen a hivatal és a szakemberek jelenleg is nagyon tisztességesen, megfontoltan eljárva dolgoznak a kérdésen. Egyébként már a Fidesz is sokkal visszafogottabban kommunikál az ügyben, ők is érzik, hogy van ellentmondás abban, hogy azt mondják: nagy a forgalom Budaörsön, de fejlesszük az idegenforgalmat, és lehessen beépíteni több ezer lakással a Frankhegyet. 

A belvárosi zsúfoltságon lehet valamit enyhíteni?

A belváros szabályozási terve szigorúan meghatározza, hol mit lehet építeni.

2017-ben szigorítottunk a szabályozáson. Az alapvető probléma azonban az, hogy kikerült az önkormányzatok hatásköréből az építési hatóság, így rá se látunk arra, hogy háromszáz négyzetméteres méretű lakás, vagy ház alatt hol ki mit épít. Sőt: ha azt észleljük, hogy a szabályozási tervtől eltérően építkezik valaki, akkor is csak bejelenthetjük az érdi építési felügyeletnek, amely vagy eljár, vagy nem. Legtöbbször egyébként nem. A főútvonalon és a város belső részén vannak helyek, ahova lehet nagyobb házakat építeni, és az építkezési kedv – a megnövekedett állami támogatásoknak köszönhetően – meg is nőtt. Ez leginkább az építőipari cégek számára hoz üzletet: a haszon a kivitelezőknél, a beruházóknál és a vállalkozóknál realizálódik. De erről nem az önkormányzat tehet, hanem a szabályozás.

A bővülő lakossággal bővül az infrastruktúra is? Budaörsiektől olyat is hallani, hogy az egyre nagyobb népességszámmal nem tudnak például lépést tartani az óvodai és bölcsődei férőhelyek.

Ez érdekes, küldje hozzám azt, akinek a gyereke nem került be óvodába vagy bölcsődébe. Ez a felvetés egyszerűen nem valós. Magyarországon nincs még egy olyan település, ahol a gyermeknevelési intézmények nemcsak hogy minden itteni lakost el tudnak látni, hanem még nagy számban járatnak is át nem helyben lakó gyerekeket. 

És mi a helyzet az infrastruktúra más részeivel?

Akárcsak más világvárosok esetében, Budapest esetében is érzékelhető, hogy az emberek nagy számban áramlanak ki az agglomerációba, ami persze az agglomerációban gondokat okoz. A problémák kezelésére Budaörsön saját erőből építettünk intézményhálózatot. A XI. kerületben semmilyen intézményi infrastruktúrát nem építettek az ottani lakóparkhoz, ezért az ott lakók hozzánk fognak jönni, ha iskolába vagy óvodába akarják íratni a gyerekeiket. Onnantól, hogy az állam elvette az önkormányzatoktól az iskolák fenntartását és működtetését, a férőhelyek problémáját is az államnak kéne megoldania. Nem kergetek illúziókat, biztos vagyok benne, hogy ezt is nekünk kell majd megoldani, de az mégsem járja, hogy az állam a felelős, a feltételeket meg teremtse meg az önkormányzat. 

Van azért az elmúlt évekből olyan önkormányzatokkal kapcsolatos állami intézkedés, amit meg tud dicsérni?

Nem jut ilyen az eszembe.

Semmi?

Csak nézzük meg, hányszor kérték ki a  Magyar Önkormányzati Szövetség véleményét az utóbbi években! Sehányszor. Az oktatás, a szemétszállítás központosítása, az autópályák díjfizetőssé tétele – hosszan lehetne még sorolni az ostoba, az előzetes szakmai és társadalmi egyeztetést nélkülöző intézkedéseket. Akkor mégis mit kéne mondani pozitív lépésnek? A Modern Városok Programot, ahol pofára ígértek pénzeket az önkormányzatoknak, amiket végül vagy megkaptak, vagy nem?

Alig pár hete, hogy trágyaszag lepte el Budaörsöt és a környékét. Továbbra sem tudják, hogy honnan jöhet a szag?

Az biztos, hogy itt valami bűzlik, nem csak a szó szoros értelmében. A mai napig nem ismerjük a szag forrását.

Tettek már lépéseket a rejtély megoldása érdekében?

Mást tenni nem tudtam, mint megkerestem a rendőrkapitány urat. Ő megkereste a katasztrófavédelmet, ami pedig visszapasszolta a labdát.

Megakadt a bürokrácia malmain az ügy?

Nem hiszem, hogy ez lenne a háttérben. Szerintem van, aki tudja, hogy honnan jön a szag, csak nem akarják megmondani.

Tippje azért van, hogy mi vagy ki a kibocsátó?

Nem szeretnék találgatni.

Budaörsön sokan sváb gyökerekkel rendelkeznek. Mennyire meghatározó ma még a német identitás?

A svábok meghatározóak voltak Budaörs történetében, viszont kevesen maradtak itt a régi családokból, hisz itt kezdődött meg a németajkú lakosok elűzése. Jelenleg párszáz sváb lakosról beszélhetünk, miközben összesen harmincezren lakják Budaörsöt. Viszont a kultúránkban a mai napig őrizzük a sváb gyökereket, van német nemzetiségi önkormányzat, a Heimatmuseum őrzi a sváb történelmi emlékeket. Amúgy magam is jelentős részben német származású vagyok, viszont a felmenőim közül csak az én nagyapám őrizte meg a nevét, amiért büszke vagyok rá. Ennek oka, hogy volt olyan idő, amikor német névvel félni kellett, ezért a többi felmenőm megváltoztatta a nevét. Egyébként ha Magyarországon egy Wittinghoffal találkozik, biztosan rokonom.

A rendszerváltás után nem kellett volna, hogy létrejöjjön egy sváb párt?

A nemzetiségi kérdés semmiképpen nem lehet pártpolitikai kérdés.

közöttük is vannak mindenféle világnézetű emberek, vannak vallásosak és nem vallásosak, vannak, akiknek fontosak a sváb gyökerek, és vannak, akik már asszimilálódtak.

És hogyan értékeli a német nemzetiséget képviselő Ritter Imre munkáját a parlamentben?

Magyarországon finoman szólva sem nevezhető erősnek a nemzetiségi képviselet. Ritter Imre ráadásul a Fidesz politikai eszközévé vált: az ő szavazatával lehet biztosítani ebben a parlamenti ciklusban a kétharmadot. Azt mondja, hogy a mindenkori kormányt támogatja. Ez egyfelől nem a feladata, másfelől elég álszent állítás. Ő egyébként budaörsi, 2010-ben és 2002-ben kihívóm is volt a polgármesteri versenyben. Előbbi alkalomkor még Orbán Viktor is megtisztelte a településünket, hogy kampányoljon mellette. Viszont ahogy észrevettem, Orbán Viktor most nem folyik bele aktívan a kampányba. Amúgy mindent elmond Orbánról az a tizenegyedik parancsolat, amit a Fidesz mostani kongresszusán mondott, hogy „ne mondj rosszat fideszes társadról!”. Ennek azért van egy erkölcsi üzenete: nekünk bármit szabad, hisz ha valaki elkövet valamit, nekünk szólj, és majd mi megoldjuk!

Lehet, hogy csak fontos érték a Fideszben az összetartozás.

Egy értékközösségen belül persze, fontos az összetartozás, de az erkölcsileg elfogadhatatlan, mellesleg jogilag is, hogy a jogszabályba ütköző tetteket a közösségen belül tartva elkendőzzük.

Ha nyer, lesz megint fideszes alpolgármestere, mint a mostani ciklusban Kálóczi Imre volt?

Jelenleg nem látok ilyen embert a helyi Fideszben. Az utóbbi időben nagyon súlyos bűncselekmények történtek, és jelentek meg olyan írások az önkormányzatot, illetve annak egyes dolgozóit támadva, amelyeknek jogi következményei lesznek. Egyébként nem létezik még egy olyan önkormányzat, mint a budaörsi: 2014-ben a Budaörs Fejlődéséért Egyesület megnyerte az összes egyéni választókerületet és személyem révén a polgármesterséget, és így ajánlottuk fel Kálóczi Imrének, a budaörsi Fidesz akkori frakcióvezetőjének az alpolgármesteri helyet. Beszédes, hogy egy hónapra rá, hogy Kálóczi elvállalta a feladatot, árulónak kiáltották ki, és mind a Fideszből, mind a KDNP-ből ki kellett lépnie. Merthogy ezeknél a pártoknál az a filozófia: „a Wittinghoffal semmiben nem működünk együtt”. Nem fogom ugyanakkor azt mondani, hogy biztosan lesz vagy nem lesz fideszes alpolgármester. Meglátjuk, mi lesz az eredmény vasárnap, és utána fogunk leülni képviselőtársaimmal erről közösen dönteni.

Ha nyer vasárnap, mi lesz az első intézkedése?

Folytatni fogom a munkámat. Ugyanazt fogom tenni, mint huszonkilenc éve mindig: bejövök a hivatalba, és megnézem az aznapi postát. Olyan hangzatos dolgot nem fogok tenni, hogy kitűzök ilyen meg olyan zászlókat.

Merthogy Czuczor Gergely meg azt mondja, első dolga lesz az képviselőtestület tanácstermébe szimbolikusan kitűzni a magyar zászlót. Miért nincs kint a zászló?

A zászló jelenleg a városháza előtt van. Attól, hogy most hova tűzöm ki a zászlót, a mindennapokban nem leszek semmivel sem kevésbé magyar. A különböző rendezvényeken kitűzzük nemcsak a magyar, hanem az EU-s zászlót is, vagy ha a német barátaink vannak itt, akkor a németet.

A székely zászlót is kitűzné?

Sokkal szomorúbb az, hogy a parlamentben az uniós zászló nincs kitéve, miközben uniós tagállam vagyunk.

Mihez fog kezdeni, ha nem nyer október 13-án?

Nagyon szomorú leszek.

De akkor hogyan tovább?

Sose gondolkodom azon, hogy nem sikerül, amit célul tűzök ki, nem szokott B-tervem lenni. Tisztességes eszközökkel mindent meg kell tenni, hogy a választáson jól szerepeljünk, aztán ha nem sikerül, akkor fogok elgondolkodni azon, hogy hogyan tovább.

Ön ugye SZDSZ-es képviselő volt, Budaörsön is 1998-tól a 2006-os választásig az MSZP-SZDSZ koalíció jelölte. Mennyire voltak érzékelhetőek helyi szinten a nagypolitika koalíciós feszültségei?

Semennyire. Érdekes, hogy az itteni baloldaliak sokkal inkább voltak liberálisak, mint általában a baloldaliak. Sőt, még az MDF-esekkel sem voltak éles konfliktusok. Azokkal az MDF-esekkel, akik nem lettek keményvonalas fideszesek, később is megőriztük a barátságot.

Nem érezték, hogy ez később a demokrácia lebontásához vezethet. Nagyon hamar kialakult a népies-urbánus ellentét. Emiatt a liberális konzervatívok, s a konzervatív liberálisok közös alapértékei nem rögzültek. Pedig ma már világos, hogy az alapértékekről azonosan gondolkodnak. Lásd a mai kormány kritikusait, mint Jeszenszky Gézát, Chikán Attilát vagy Bod Péter Ákost. Ezeknek a konzervatív értelmiségieknek a demokráciafelfogása semmiben nem különbözik az enyémtől.

Ők nem csak megsértődtek a Fideszre, amiért kiszorultak?

Ennyire nem lennék cinikus, de azért lehet igazság is a felvetésben. Ettől függetlenül nem lehet általánosítani, szerintem vannak közöttük nagyon sokan olyanok, akik saját maguktól hagyták ott a pártot, és azért kerültek ki ezekből a körökből, mert kritikát fogalmaztak meg.

Van ön szerint értelme az olyan értelmiségi politikai kezdeményezéseknek, mint amilyen volt a tavalyi országgyűlési választáson a V18-csoport volt, vagy az idén nyáron zászlót bontott Felelős Értelmiség? Ezek a szervezetek pont azokat az értelmiségieket tömörítik magukba, akiket ön is említett.

Szimpatikus kezdeményezések ezek, csak nem jártak sikerrel. A V18 legalábbis biztosan nem. Sokszor gondolkodom azon, hogy a mai Magyarországon létre tud-e jönni egy, a pillanatnyi pártérdekeken és egyéni ambíciókon túlmutató szervezet. Jó, hogy volt előválasztás Budapesten, de mégis sokkal jobb volna, ha nem az aktuális viszonyok alapján születő pártmegállapodások mentén indulnának el a jelöltek, hanem az alapján, hogy a létrejött formációból ki a feladatra a legalkalmasabb.

Ez egy picit hajaz Vona Gábor pártmentes önkormányzatokat megálmodó felvetésére.

Akkor Vona Gábor lopta önöktől az ötletet?

Ezt nem mondtam. Csak hogy mi ezt már 2010-ben megvalósítottuk. Egyébként én Heller Ágnessel szemben (Isten nyugosztalja!) mindig azon az állásponton voltam, hogy a szélsőjobboldallal ne fogjunk össze.

A Jobbik még szélsőjobboldali párt?

Pont ez volt köztünk a vita. Heller Ágnes azt bizonygatta, az emberek változhatnak, és erre meg is lehet adni nekik a lehetőséget. Nekem viszont még időben túl közeli a Jobbik fordulata, hogy ezt elhiggyem nekik. Az utóbbi időben kezdtem én is eljutni oda, ahová Ágnes, hogy mindent félre kell tenni, és össze kell fogni. Aztán most mit látunk Győrben? A helyi jobbikos képviselőjelöltek kifaroltak az együttműködésből, és visszaléptek. Azaz az érintett körzetekben biztos a Fidesz-győzelem, mert nem lesz ellenzéki jelölt. Borkai Zsolt ide vagy oda, ezzel a Jobbik garantálta a Fidesz győzelmét Győrben.

Azt azért tegyük hozzá, hogy az országos Jobbik elhatárolódott a helyi szervezet lépésétől.

Remek, de ettől megoldódik a győri helyzet? Örülök annak, ha most vannak jobbikosok, akik középre tartanak, és attól még, hogy meghatározó számukra a magyar, a nemzeti identitás, még demokraták, és elfogadják a más véleményen lévők álláspontját is. Amit viszont Győrben látok, az a kétségeimet nem eloszlatja, hanem fölerősíti.

Még azzal sem győzték meg, hogy az országos Jobbik pár órán belül bejelentette, hogy felfüggesztette a győri alapszervezetet?

Nagyon helyesen tették.

De meggyőzni akkor fognak, ha egy világos, tartós folyamatot fogok látni emögött.

Lát a mai magyar palettán olyan pártot, kezdeményezést, amiben legalább a potenciál meglenne arra, hogy az SZDSZ örökségét továbbvigye?

A kérdésük jogos, csodálkoztam is, hogy még nem kérdezték. Meg hogy azt sem kérdezték, van-e olyan párt, amibe be is lépnék. Voltak megkeresések, de nem látok jelenleg olyan pártot, amiről elhinném, hogy tartósan, biztosan fogja képviselni mindazt, amit én gondolok. Nagyon szimpatikus a Momentum; tartalmilag sok mindenben egyetértek a DK-val, de vannak vitáim.

Gyurcsány Ferenc?

Nem szeretnék nevesíteni semmit és senkit. A gyurcsányozás és alapvetően egymás hibáztatása nem vezet sehová.

Akkor nincs igaza abban Puzsér Róbertnek, hogy először ellenzékváltás kell, hogy kormányváltás legyem?

Csak éppen itt helyben a Fidesz országgyűlési képviselője azért nyert, mert a kétfarkúak jelöltje nem lépett vissza, amit nem találtam viccesnek.

A kutatások szerint a kétfarkú kutyák pont nem az ellenzéki oldaltól vesznek el szavazatokat. Rájuk a Fideszből és az ellenzékből is kiábrándult, illetve a hagyományos értelemben vett politikától elforduló választók szavaznak. A kétfarkúak – akárcsak vélhetően majd most Puzsér Róbert – az olyan rendszerkritikus szavazókat mozgatják meg, akik amúgy nem mennének el szavazni.

Országos viszonylatban lehet, hogy így van, de itt helyben nem ez volt a helyzet a mi méréseink alapján. Egyébként jól ismerem a helyi kétfarkúakat, nagyon jóban vagyok velük, és egész biztos vagyok benne, hogy ezen az önkormányzati választáson el fognak menni szavazni, és nem a Fideszre fognak ikszelni. És, ha a választójogi törvény többpárti lehetőséget biztosítana, nagyon fontos lenne a humoros kritikájuk választások alkalmával is.

Visszatérve: ha nem lát most olyan erőt, amibe belépne, miért nem alapít pártot?

Mert semmi értelme. Egyébként jó függetlennek lenni. Sokáig voltam forradalmár, talán egy kicsit most is az vagyok. Remélem, hogy ennek is köszönhető, hogy Budaörsön az emberek közérzete kicsit más, kicsit jobb, mint máshol lenne. Még akkor sem gondolom, hogy meghatározó nagypolitikai szerepet vállalnék, ha az összes létező ellenzéki szervezet megértené, hogy a mai helyzetben egyetlen hiteles, erős formációba kellene tömörülniük.

De ettől az idealisztikus helyzettől jelenleg nagyon távol vagyunk. Attól félek, ne így legyen, hogy előbb-utóbb az ellenzéki pártok megint egymással lesznek elfoglalva. Pedig most a feladat az, hogy egy erős alternatíva legyen. Aztán majd 2022 után, ha sikerül váltani, és helyreállítani a többpárti berendezkedéshez a jogállamot, akkor lehet a különböző alternatívákat felmutatni. Hogy miként alakul majd, abban nagy szerepe lesz a most vasárnapi eredményeknek is.

FOTÓK: Petróczi Rafael / Azonnali