+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Noha egy ideje asztalon van már Albánia és a Macedóniáról Észak-Macedóniára átnevezett ország EU-csatlakozása, a magyar kormány pedig Szerbia uniós integrációjáért emeli fel állandóan a szavát, ezek az országok addig maguk között is elintézik, amit el kell. Szorosabb kapcsolatokat, egyszerűbb határátlépést akar Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia: Zoran Zaev, Észak-Macedónia kormányfője, Edi Rama albán kormányfő és Aleksandar Vučić szerb államfő csütörtökön az Újvidékkel szemben található péterváradi várban tárgyalt erről, írja címlapján a Magyar Szó című vajdasági napilap pénteki száma. 

 

A három balkáni vezető tervei szerint 2021 végén már csak személyi igazolványra lenne szüksége a három állam polgárainak ahhoz, hogy átléphessék egymás országhatárait. (A schengenes hasonlat annyiban sántít, hogy a schengeni zónában a határátlépéshez főszabály szerint még erre sincs szükség.) Mivel az újvidéki találkozón politikai megállapodás született csak, ezért végleges tervek még nincsenek, egy tárgyalási forduló november 10-én még lesz az észak-macedóniai Ohridban is, ahol konkrét intézkedésekre is javaslatokat tesznek. A cél az az, hogy az Európai Unióban működő

 

schengeni rendszerhez hasonlóan a tőke, az áru, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását garantálják az EU-n kívüli balkáni országok mindegyikében a közeljövőben.

 

Bár Péterváradon csak három ország vezetői vettek részt, Edi Rama albán kormányfő a találkozót követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Koszovónak, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának is helye van az együttműködésben. A találkozót követően kiadott nyilatkozatban is végig a hat EU-n kívüli balkáni ország fejlődéséről és együttműködéséről beszélnek. Az albán miniszterelnök a Szerbia által el nem ismert fiatal államra, az albán nacionalizmus központjára, a kifejezetten vallásos, muszlim albánok lakta Koszovóra utalva megjegyezte: e megoldatlan kérdésnek nem szabad megakadályoznia azt, hogy azt tegyék, ami a polgárok érdekeit szolgálja: együttműködjenek egymással, hasznos szerződéseket írjanak alá.

 

Arra az újságírói kérdésre, hogy ha egyszer számítanak a másik három EU-n kívüli balkáni országra, azok képviselői miért nem voltak jelen Péterváradon, Vučić szerb elnök nem igazán válaszolt, viszont azt mondta, nincs nézeteltérés az országok vezetői között, és bár bonyolítja a kapcsolatokat a szerb-koszovói ellentét, Belgrád a gazdasági és kereskedelmi együttműködés mellett áll, ezért teljesen ésszerűtlennek tartja például a szerb árura kirótt száz százalékos pristinai vámilletékeket. De ettől függetlenül Koszovót is meghívták.

 

EZEK A BALKÁNI ORSZÁGOK (ÉS TÖRÖKORSZÁG) NEM EU-TAGOK MOST: MONTENEGRÓVAL 2012 ÓTA, SZERBIÁVAL 2014 ÓTA FOLYNAK A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK. ÉSZAK-MACEDÓNIA 2005, ALBÁNIA 2014 ÓTA TAGJELÖLTI STÁTUSZBAN VAN, BOSZNIA-HERCEGOVINA 2016-BAN KÜLDÖTT TAGFELVÉTELI KÉRELMET, AZ ÖT EU-TAGORSZÁG ÁLTAL EL NEM ISMERT KOSZOVÓ PEDIG MÉG OTT SEM TART. FORRÁS: WIKIMÉDIAEURÓPAI PARLAMENT

 

Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök újságíróknak arról beszélt a találkozó után, hogy a balkáni „Kis-Schengen” kiépítésével vonzóbb lesz a Balkán a befektetőknek és azoknak, akik eleve ott élnek, és ez talán megfékezi az országból való elvándorlást is. Az ország lakói mondjuk az EU-tól is ugyanezt várják, de erről majd jövő héten lesz egy helyszíni, fotókkal gazdagon illusztrált riportunk az Azonnalin.

 

A magyar állampolgárok egyébként mind a hat EU-n kívüli balkáni országba be tudnak lépni személyi igazolvánnyal.

 

FOTÓ: Bukovics Martin, Szkopje / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás