+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Noha egy ideje asztalon van már Albánia és a Macedóniáról Észak-Macedóniára átnevezett ország EU-csatlakozása, a magyar kormány pedig Szerbia uniós integrációjáért emeli fel állandóan a szavát, ezek az országok addig maguk között is elintézik, amit el kell. Szorosabb kapcsolatokat, egyszerűbb határátlépést akar Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia: Zoran Zaev, Észak-Macedónia kormányfője, Edi Rama albán kormányfő és Aleksandar Vučić szerb államfő csütörtökön az Újvidékkel szemben található péterváradi várban tárgyalt erről, írja címlapján a Magyar Szó című vajdasági napilap pénteki száma. 

 

A három balkáni vezető tervei szerint 2021 végén már csak személyi igazolványra lenne szüksége a három állam polgárainak ahhoz, hogy átléphessék egymás országhatárait. (A schengenes hasonlat annyiban sántít, hogy a schengeni zónában a határátlépéshez főszabály szerint még erre sincs szükség.) Mivel az újvidéki találkozón politikai megállapodás született csak, ezért végleges tervek még nincsenek, egy tárgyalási forduló november 10-én még lesz az észak-macedóniai Ohridban is, ahol konkrét intézkedésekre is javaslatokat tesznek. A cél az az, hogy az Európai Unióban működő

 

schengeni rendszerhez hasonlóan a tőke, az áru, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását garantálják az EU-n kívüli balkáni országok mindegyikében a közeljövőben.

 

Bár Péterváradon csak három ország vezetői vettek részt, Edi Rama albán kormányfő a találkozót követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Koszovónak, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának is helye van az együttműködésben. A találkozót követően kiadott nyilatkozatban is végig a hat EU-n kívüli balkáni ország fejlődéséről és együttműködéséről beszélnek. Az albán miniszterelnök a Szerbia által el nem ismert fiatal államra, az albán nacionalizmus központjára, a kifejezetten vallásos, muszlim albánok lakta Koszovóra utalva megjegyezte: e megoldatlan kérdésnek nem szabad megakadályoznia azt, hogy azt tegyék, ami a polgárok érdekeit szolgálja: együttműködjenek egymással, hasznos szerződéseket írjanak alá.

 

Arra az újságírói kérdésre, hogy ha egyszer számítanak a másik három EU-n kívüli balkáni országra, azok képviselői miért nem voltak jelen Péterváradon, Vučić szerb elnök nem igazán válaszolt, viszont azt mondta, nincs nézeteltérés az országok vezetői között, és bár bonyolítja a kapcsolatokat a szerb-koszovói ellentét, Belgrád a gazdasági és kereskedelmi együttműködés mellett áll, ezért teljesen ésszerűtlennek tartja például a szerb árura kirótt száz százalékos pristinai vámilletékeket. De ettől függetlenül Koszovót is meghívták.

 

EZEK A BALKÁNI ORSZÁGOK (ÉS TÖRÖKORSZÁG) NEM EU-TAGOK MOST: MONTENEGRÓVAL 2012 ÓTA, SZERBIÁVAL 2014 ÓTA FOLYNAK A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK. ÉSZAK-MACEDÓNIA 2005, ALBÁNIA 2014 ÓTA TAGJELÖLTI STÁTUSZBAN VAN, BOSZNIA-HERCEGOVINA 2016-BAN KÜLDÖTT TAGFELVÉTELI KÉRELMET, AZ ÖT EU-TAGORSZÁG ÁLTAL EL NEM ISMERT KOSZOVÓ PEDIG MÉG OTT SEM TART. FORRÁS: WIKIMÉDIAEURÓPAI PARLAMENT

 

Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök újságíróknak arról beszélt a találkozó után, hogy a balkáni „Kis-Schengen” kiépítésével vonzóbb lesz a Balkán a befektetőknek és azoknak, akik eleve ott élnek, és ez talán megfékezi az országból való elvándorlást is. Az ország lakói mondjuk az EU-tól is ugyanezt várják, de erről majd jövő héten lesz egy helyszíni, fotókkal gazdagon illusztrált riportunk az Azonnalin.

 

A magyar állampolgárok egyébként mind a hat EU-n kívüli balkáni országba be tudnak lépni személyi igazolvánnyal.

 

FOTÓ: Bukovics Martin, Szkopje / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A listára kerüléshez nem csak az kellett, hogy jó hely legyen az úticél, hanem az is, hogy ne kelljen túl sok pénzt költeni rá.

Bár az új stadionok kihasználtsága sokszor tragikus, nagyon úgy tűnik, tényleg nem tettek rosszat az érdeklődésnek.

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.

Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót a főpolgármester. Ott voltunk.

A salgótarjáni Turcsány László lemondott, majd ezt visszavonta, de közölte: frakcióvezető semmiképp sem marad.

Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.

75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.

A hét kérdése

Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!

Azért ide elnéznénk

Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!

Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás