+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Noha egy ideje asztalon van már Albánia és a Macedóniáról Észak-Macedóniára átnevezett ország EU-csatlakozása, a magyar kormány pedig Szerbia uniós integrációjáért emeli fel állandóan a szavát, ezek az országok addig maguk között is elintézik, amit el kell. Szorosabb kapcsolatokat, egyszerűbb határátlépést akar Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia: Zoran Zaev, Észak-Macedónia kormányfője, Edi Rama albán kormányfő és Aleksandar Vučić szerb államfő csütörtökön az Újvidékkel szemben található péterváradi várban tárgyalt erről, írja címlapján a Magyar Szó című vajdasági napilap pénteki száma. 

 

A három balkáni vezető tervei szerint 2021 végén már csak személyi igazolványra lenne szüksége a három állam polgárainak ahhoz, hogy átléphessék egymás országhatárait. (A schengenes hasonlat annyiban sántít, hogy a schengeni zónában a határátlépéshez főszabály szerint még erre sincs szükség.) Mivel az újvidéki találkozón politikai megállapodás született csak, ezért végleges tervek még nincsenek, egy tárgyalási forduló november 10-én még lesz az észak-macedóniai Ohridban is, ahol konkrét intézkedésekre is javaslatokat tesznek. A cél az az, hogy az Európai Unióban működő

 

schengeni rendszerhez hasonlóan a tőke, az áru, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását garantálják az EU-n kívüli balkáni országok mindegyikében a közeljövőben.

 

Bár Péterváradon csak három ország vezetői vettek részt, Edi Rama albán kormányfő a találkozót követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Koszovónak, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának is helye van az együttműködésben. A találkozót követően kiadott nyilatkozatban is végig a hat EU-n kívüli balkáni ország fejlődéséről és együttműködéséről beszélnek. Az albán miniszterelnök a Szerbia által el nem ismert fiatal államra, az albán nacionalizmus központjára, a kifejezetten vallásos, muszlim albánok lakta Koszovóra utalva megjegyezte: e megoldatlan kérdésnek nem szabad megakadályoznia azt, hogy azt tegyék, ami a polgárok érdekeit szolgálja: együttműködjenek egymással, hasznos szerződéseket írjanak alá.

 

Arra az újságírói kérdésre, hogy ha egyszer számítanak a másik három EU-n kívüli balkáni országra, azok képviselői miért nem voltak jelen Péterváradon, Vučić szerb elnök nem igazán válaszolt, viszont azt mondta, nincs nézeteltérés az országok vezetői között, és bár bonyolítja a kapcsolatokat a szerb-koszovói ellentét, Belgrád a gazdasági és kereskedelmi együttműködés mellett áll, ezért teljesen ésszerűtlennek tartja például a szerb árura kirótt száz százalékos pristinai vámilletékeket. De ettől függetlenül Koszovót is meghívták.

 

EZEK A BALKÁNI ORSZÁGOK (ÉS TÖRÖKORSZÁG) NEM EU-TAGOK MOST: MONTENEGRÓVAL 2012 ÓTA, SZERBIÁVAL 2014 ÓTA FOLYNAK A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK. ÉSZAK-MACEDÓNIA 2005, ALBÁNIA 2014 ÓTA TAGJELÖLTI STÁTUSZBAN VAN, BOSZNIA-HERCEGOVINA 2016-BAN KÜLDÖTT TAGFELVÉTELI KÉRELMET, AZ ÖT EU-TAGORSZÁG ÁLTAL EL NEM ISMERT KOSZOVÓ PEDIG MÉG OTT SEM TART. FORRÁS: WIKIMÉDIAEURÓPAI PARLAMENT

 

Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök újságíróknak arról beszélt a találkozó után, hogy a balkáni „Kis-Schengen” kiépítésével vonzóbb lesz a Balkán a befektetőknek és azoknak, akik eleve ott élnek, és ez talán megfékezi az országból való elvándorlást is. Az ország lakói mondjuk az EU-tól is ugyanezt várják, de erről majd jövő héten lesz egy helyszíni, fotókkal gazdagon illusztrált riportunk az Azonnalin.

 

A magyar állampolgárok egyébként mind a hat EU-n kívüli balkáni országba be tudnak lépni személyi igazolvánnyal.

 

FOTÓ: Bukovics Martin, Szkopje / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A romániai megyei közegészségügyi hivatalok már nem állnak a helyzet magaslatán, most két település nevét keverték össze.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás