Még meg sem alakult a Strache-párt, máris öt százalékon áll

A Strache-történet nem ért véget azzal, hogy múlt héten az FPÖ bukott elnöke otthagyta pártját. Egyrészről továbbra sem eldöntött, beül-e a bécsi parlamentbe a felesége. Az FPÖ mindent megtesz ez ellen. Másrészről HC Strache visszavonulása is elég rövidre sikerült: a hírek szerint már szervezi saját pártját, amelyre akár a szavazók tizenhat százaléka is kész lenne voksolni.

Heinz-Christian Strache a mút héten jelentette be: teljességgel visszavonul a politikából. Ezzel a bukott politikus gyakorlatilag csak megelőzte pártját, a Szabadságpártot (FPÖ), amely éppen múlt kedden akart volna eleve is tárgyalni Strache párttagságának felfüggesztéséről.

Strache, aki 2005 és 2019 között állt az FPÖ élén, az ibiziai videóba bukott bele teljesen. Mint ismert: máig ismeretlen körülmények között készült 2017-ben egy felvétel a politikusról, amint egy ibiziai villában magát orosz oligarchának kiadó bosnyák egyetemista lánynak hadovál arról, az FPÖ miként vezet be magyar állapotokat, azaz miként szerzi meg a sajtót, és miként osztja újra haveri alapokon a közbeszerzéseket.

Most májusban, amikor kikerült a videó, Strachének az alkancellárságról és a pártelnökségről kellett lemondania. De bízhatott még egy esetleges visszatérésben – például abban, hogy jövőre ő lehetne az FPÖ bécsi főpolgármester-jelöltje.

A nyáron azonban további botrányok tépázták Strache tekintélyét: az FPÖ új bécsi elnöke kihozta, hogy Strache a párt számlájából kapott havi tízezer eurót saját költéseire. Mellette még a felesége, Philippa Strache is több, mint tízezer eurót kapott havonta – holott papíron társadalmi munkában volt csak az FPÖ állatjogi szóvivője.

Aztán a szeptember végi rossz választási eredmény után végleg eldőlt a párton belül:

Az FPÖ számos egyszerű híve is – amint Strache Facebook-oldalán elszabadult indulatok mutatták – a bukott politikust tették felelőssé azért, hogy a szélsőjobboldali párt húsz százalék alá zuhant, és vélhetően nem is lesz ott az új kormányban.

Lesz mégis egy Strache a bécsi parlamentben?

Azonban Strache lelépésével is maradt volna egy Strache a párton belül: Philippa Strache, a politikus felesége ráadásul elvileg mandátumot is szerzett az FPÖ bécsi listáján. Azért csak elvileg, mert egy választójogi vita alakult ki, hogy Philippa Strache jogosult-e a mandátumra, vagy – mivel az FPÖ Bécsben is rosszul szerepelt – az előtte lévő, de direktmandátumot szerzett politikusnak le kell mondania ehhez a listás helyéről.

Az FPÖ az utóbbi mellett érvelt, és először maga Philippa is – a férje elleni támadások miatt – azt mondta: nem ül be FPÖ-s színekben a bécsi parlamentbe. Kevesebb, mint huszonnégy óra alatt aztán meggondolta magát. Most már beülne, de az FPÖ nagyon nem akarja. Arra hivatkoznak, hogy a bécsi listán a Philippa előtt álló politikusé a mandátum. Strache felesége szerint viszont listán őt illeti a hely, mert az előtte álló közvetlen jelöltként is bejut a parlamentbe.

A bécsi választási iroda szerint az ügy nem olyan egyszerű, ahogy az FPÖ képzeli: ha valaki közvetlen mandátumot szerez, akkor nem maradhat a listás helyén. Azaz igenis Philippa Strachének a harmadik helyről joga van előrecsúszni a másodikra – és ezzel becsúszni a parlamentbe. A választási iroda szerdán hozza meg a döntését.

De ha Strache felesége meg is kapja a mandátumot, az FPÖ akkor se látná szívesen – az osztrák jogi nyelvben a monarchia idejéből maradt terminusban – klubnak nevezett frakciójában. „Nem tudom elképzelni, hogy tag lesz” – mondta róla Manfred Haimbuchner, az FPÖ alelnöke. Ő volt az, aki a szeptember végi választások után is elsőként beszélt Heinz-Christian Strache kizárásának szükségességéről.

Az FPÖ és a Strache-család vitája azonban nem csak a parlamenti mandátum körül robbant ki.

Jön a Strache-párt? Igény lenne rá!

Míg Philippa a képviselőségét, addig HC a Facebook-oldalát akarja vissza. A majdnem nyolcszázezer követővel rendelkező oldalt Strache még a nyáron vesztette el:

Az oldalt hiába hívják ma is HC Strachénak, Strachének nincs közvetlen hozzáférése. Ezért még a választások után létrehozott gyorsan egy Heinz-Christian Strache nevű profilt, és most onnan tudja megszólítani egyelőre csak ötvenezres követői táborát.

Strache ezért bejelentette:

Az ottani több, mint hétszázezer követő azért is jönne jól neki, mert a hírek szerint a múlt kedden bejelentett (és az Azonnalin is megsiratott) visszavonulása nem lesz túl hosszú. Mivel az FPÖ színeiben már bizonyosan nem lehet ő bécsi politikus, egy saját listával indulna rá jövő ősszel a volt pártjára a bécsi tartományi választásokon – és

Az esélyek nem is rosszak. Miközben Strache még csak sejteti a visszatérést (például egy Strache-párt esélyeit pozitívan elemző cikket posztolt az általa kezelt Facebook-oldalon), már most az látszik: igény lenne rá.

A Heute bulvárnapilap felmérése szerint már most – azaz mindenféle hivatalos alapítás, akár annak szándéka nélkül – öt százalék biztosan ikszelné a pártot. Ezzel megugorná a négyszázalékos küszöböt. Valamint

– ennyi lenne tehát potenciálisan benne.

A harmadik tábor mindig szeretett szakadni

Az, hogy a szociáldemokraták és konzervatívok melletti „harmadik tábor” (amely a nemzeti liberálisokból és nácikból áll történelmileg) eleve több pártra szakadva indul, nem újszerű.

Ellentétben a vörösökkel és a feketékkel (mai türkizekkel), a harmadik tábor már a két világháború között is több pártban indult. Az ötvenes évekre sikerült a különféle liberális és szélsőjobboldali irányzatokat az FPÖ-ben összefogni, de

1992-ben a párt liberálisai léptek ki Liberális Fórum néven (a LiF mára feloldódott gyakorlatilag az osztrák Momentumban, a Neosban). 2005-ben pedig Jörg Haider vezetésével léptek ki azok, akik az ÖVP-vel való akkori kormányzás hívei voltak, ők akkor Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) néven alapítottak új pártot. Haider 2008-as halála után a BZÖ gyakorlatilag eltűnt.

Sajátos, hogy Haider után az FPÖ-t éppen az a Strache vette át a nemzeti radikálisok élén, aki most távozni kényszerül – és ismét kettészakíthatja a harmadik tábort.