+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. október 8. kedd, 08:50
A PiS győzelme biztos, a kérdés már csak az, lesz-e abszolút többsége a parlamentben a pártnak.

A legendás lengyel-magyar barátság legújabb indirekt megnyilvánulása, hogy mindkét országban választást tartanak most vasárnap. Nálunk önkormányzatit, náluk parlamentit, amit borítékolhatóan a nacionalista-konzervatív kormánypárt, a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság (PiS) nyer meggyőző többséggel, már persze ha el is tudja vinni az urnákhoz a szavazóit. A pártvezér a kampányhajrában ezért mindent elkövet, hogy mobilizálja a tábort: az október 13-i választást ezért a lengyel kultúra és a lengyel értékek tönkretételének megakadályozásaként láttatja.

 

A lengyel közrádió tudósítása szerint Jarosław Kaczyński pártja rzseszówi regionális kongresszusán bővebben ki is fejtette ezt a gondolatot. Mint fogalmazott, ez az elmúlt harminc év legfontosabb választása Lengyelországban, most ugyanis a hagyományos családmodellért nagyon erősen kell kiállni, hogy a család továbbra is egy férfi és egy nő kapcsolatán alapuljon. „Ha meg akarunk tartani valamit abból, ami része Lengyelország hagyományának, kultúrájának és társadalmának alapjainak, Lengyelország további megmaradásának – hiszen itt az élet generációról generációra való továbbörökítéséről és a kultúránkról van szó –, akkor

 

ki kell mondanunk, hogy a választás arról is szól, hogy normális kapcsolatot akarunk, nem pedig két apát vagy két anyát. Ezért kell nyernünk!”

 

Beszédében Kaczyński azt is elmagyarázta a kelet-lengyelországi városkában, hogy Nyugat-Európában mára nagyon meggyengült a hagyományos családmodell. És hogy vannak bizonyos erők, amelyek abban érdekeltek, hogy ez Lengyelországban is így legyen. A pártvezér egy olyan óriási szociális manipulációról beszélt, amelynek célja a lengyel kultúra és társadalok szétverése, hogy a lengyeleket olyan sorsba taszítsák, amelyben ritka könnyen befolyásolható, identitás nélküli csoporttá válnak. Hogy se nemzeti, se a nőket és férfiakat elválasztó nemi identitásuk ne legyen, fejtegette a konzervatív politikus. Kaczyński szerint ha a lengyel ellenzék megnyeri a választást, akkor ez a hagyományos családmodell elleni offenzíva olyan erőssé fog válni, amely elsöpörheti a lengyel öntudatot és kultúrát.

 

Beveszik-e ezt a vidéki PiS-szavazók?

 

Október elején megjelent a Newsweek lengyel kiadásában egy interjú Sławomir Sierakowski politológussal, amelyben a PiS és a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform (PO) táborát hasonlították össze. Sierakowski ugyanis egy kollégájával az EP-választást követően elvégzett egy sor reprezentatív közvélemény-kutatást az egyes választói csoportok méretét és preferenciáit azonosítandó. Eszerint a kistelepüléseken – a lengyel vidéket a PiS bázisaként szokás emlegetni – kulturálisan lényegében nem tér el egymástól a PiS és a PO választói bázisa, mindkét esetben pragmatikus és konzervatív szavazókról van szó. 

 

A kutatásból kiderült például, hogy a PiS-szavazók szűk felének teljesen egyértelmű, hogy a TVP lengyel köztévé egyoldalú, propagandisztikus karakterrel működik. Sierakowski ezen szavazók cinizmusát úgy jellemzi, hogy ők nem akarnak hinni a propagandában, profitálni belőle viszont igen. Vagyis a PiS a propagandával lényegében csak segít ezeknek az embereknek, hogy megindokolják a pártpreferenciájukat az anyagiakon túli érvekkel is. Vannak persze olyan PiS-szavazók is, akik kifejezetten az általuk szégyenteljesnek gondolt propaganda ellenére választják a pártot. Nekik egy dolog fontos, hogy Lengyelország jól működő szociális állam legyen, és nem akarják vagy nincs idejük kivárni, hogy ezt a remekül működő szociális államot egy másik párt valósítsa meg.

 

A PiS sikerének alapvetően két titka van a kutatók szerint: az egyik, hogy a párt bebizonyította, hogy betartja választási ígéreteit.

 

Ezzel máris óriási előnyre tett szert mindenkivel szemben, aki már kormányzott előtte, nekik ugyanis azt kell magyarázgatniuk, hogy ők miért nem tartották be ezeket. Másrészt pedig a PiS-nek van egy acél keménységű tábora főleg vidéken élő, nem annyira jól képzett, többnyire vallásos emberekből. Ezeknek az embereknek a becsületbeli ügyek a fontosak, ezért mind a számukra idegen nagyvárosokat, mind az ott népszerű ellenzéki pártokat fenyegetésként fogják fel.

 

Ők egy olyan politikai közösséget keresnek, amelynek hősei vannak – a PiS pedig kielégíti ezt az igényt. A politológus szerint az ellenzék eközben egy olyan mutatványt próbál éppen véghezvinni, amely egyszerre szolgálja ki kommunikációban a kis vidéki városokban élő konzervatív szavazók és a nagyvárosok liberálisabb lakóit. Ez azonban nem eredményez egyértelmű, világos kommunikációt, ideológiailag pedig kusza, a konzervativizmustól a progresszív nézetekig terjedő gondolatrendszert hoz létre.

 

A választás tétje: lesz-e parlamenti többsége a PiS-nek?

 

A közvélemény-kutatások a PiS nagy előnyét jelzik előre. A jobbközép Polgári Platform vezette Polgári Koalíció csak nagy lemaradással második, a baloldali pártok közös listája viszont magukhoz képest egész jó eredményt hozhat majd. A Super Expres bulvárnapilap egy jóssal is megnézette a biztonság kedvéért az eredményeket: eszerint egész biztosan egy 6-os lesz majd a PiS eredményének második számjegye, az első pedig minden bizonnyal egy 4-es.

 

 

A kérdés tehát csak az, hogy meglesz-e az abszolút többsége a PiS-nek a parlamentben. A Tygodnik Powszechny katolikus hetilap szerzője, Andrzej Stankiewicz szerint ez csak eleve akkor lenne fontos a PiS-nek, ha a következő államfő már nem Adrzej Duda lenne (az elnökválasztást jövő tavasszal tartják, és pletykák szerint a PiS egyik fő ellensége, a pártsajtóban csak német ügynökként nevezett, az Európai Tanácsot elnöklő Donald Tusk is indulna rajta). Egy 50 százalék fölötti parlamenti többség ugyanis elutasíthatja az államfő esetleges vétóit, csakhogy Duda a saját táborával szembeni kritikával egy ideje felhagyott, és egy ideje egyáltalán nem szól bele a kormány irányvonalába. Vagyis ha marad Duda az elnök, a parlament lényegében se nem osztana, se nem szorozna Kaczyński szemében.

 

FOTÓ: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali mindig közép-európai lapként tekintett magára, az eszme azonban nem csak Budapesten van jelen. Indul a nagy trianoni szomszédvita!

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Egyszer már biztosan, ezt maga a belarusz belügyminisztérium közölte. Egyre több kép és videó is előkerül az őrizetbe vett tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitásról.

Harmadik nap is folytatódtak a tüntetések Belaruszban. A tüntetők ezúttal jóval decentralizáltabbak voltak, este hattól pedig lekapcsolták a teljes belarusz internetet.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

HC Strache úgy indulna Bécsben saját listával, hogy azt se tudni róla, bécsi lakos-e egyáltalán. Ha Strachét kizárják a versenyből, akkor a Stache-párt óv, ha nem zárják ki, akkor meg a volt pártja teszi ezt.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás