Szavaznának-e többen a Fideszre, ha bezöldülne? Megmértük!

Szerző: Bakó Bea
2019.10.07. 11:24

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy sikerült volna a KDNP zöld fordulata. A választók 78 százaléka ugyanis úgy gondolja, hogy a kormánypártoknak nem fontos ügy a klímaváltozás, és még a Fidesz-KDNP szavazóinak is csaknem a fele ezen az állásponton van. De mely ellenzéki pártok szavazóinak lenne szimpatikusabb a Fidesz, ha többet törődne a klímával? Ez is kiderül az IDEA Intézetnek az Azonnali megbízásából készített kutatásából.

Szavaznának-e többen a Fideszre, ha bezöldülne? Megmértük!

Pár hete nyílt levélben kérte az Azonnalit és más sajtóorgánumokat az Extinction Rebellion, hogy ne használjuk a cikkeinkben a klímaváltozás szót, hívjuk inkább klímaválságnak, klímavészhelyzetnek, vagy klímaösszeomlásnak a dolgot.

De mit szólnak a felvetéshez a magyar emberek, és mit gondolnak, harcolnak-e a kormánypártok a klímaváltozás ellen? Az IDEA Intézetnek az Azonnali megbízásából készült közvélemény-kutatásából most kiderül.

Relatív többség a „klímaválság” szó mellett

A klímaváltozás, klímaválság, klímaösszeomlás és globális felmelegedés elnevezések közül

szűken bár, de a klímaválság nyert. Az összes megkérdezett 30 százaléka szerint kéne így hívni azt a dolgot, amit most klímaváltozásnak nevezünk,

és amit változatlanul így neveznek a válaszadók 28 százaléka, 24 százalék pedig megmaradna a korábbi globális felmelegedésnél.

Érdekes a pártpreferencia szerinti megoszlást is megnézni: eszerint a DK és az MSZP szavazói ragadtak le leginkább a globális felmelegedés szónál (ami csak egy szűkebb szeletét jelöli az átfogó jelenség, a klímaváltozás problémájának), viszont a Momentum, a Jobbik és a Kétfarkú Kutyapárt szavazói között is azok vannak többségben, akik szerint klímaválság van. A Fidesz szavazói körében a legtöbben (39 százalék) megmaradnának a klímaváltozás szónál.

Még a fideszesek jó része szerint sem fontos a Fidesznek a klímaváltozás elleni harc

Mivel a kisebbik kormánypárt, a KDNP a nyáron hangosan zöld fordulatot hirdetett, arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnak a választók, mennyire fontos része a Fidesz-KDNP politikájának a klímaváltozás elleni küzdelem. Összességében a megkérdezettek több, mint háromnegyede szerint a Fidesznek egyáltalán nem fontos, vagy inkább nem fontos mindez. Az ellenzéki szavazók körében ez az arány 94 százalékos. 

Még a Fidesz szavazóinak a 48 százaléka is úgy gondolja, hogy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé fontos ügy a klímaváltozás a Fidesznek:

43 százalékuk van ellenkező véleményen, 9 százalékuk pedig bizonytalan a kérdésben.

Érdekes ehhez képest, hogy arra a kérdésre, hogy a jövőben a Fidesz-KDNP mennyire tudja majd hitelesen képviselni a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyeket, a Fidesz-szavazók 60 százaléka felelt úgy, hogy eddig is hitelesen képviselte azokat, további 29 százalékuk pedig a többi pártot sem tartja hitelesebbnek az ügyben.

Kitől csábíthatna el szavazókat zöld ügyekkel a Fidesz?

Az ellenzéki szavazók körében arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon szimpatikusabb lenne-e számukra a Fidesz, ha többet foglalkoznának a klímaváltozás elleni küzdelemmel?

Ezügyben a DK-s és MSZP-s szavazók a legelutasítóbbak: ők 76 százalékban semmilyen körülmények között nem szavaznának a Fideszre. Így van ezzel a többi ellenzéki párt szavazóinak többsége is, továbbá a Momentum, a Jobbik, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk szimpatizánsai között is viszonylag magas, 40 százalék közüli azok aránya, akiknek ez önmagában nem elegendő.

Viszont az LMP szavazóinak 30 százaléka ez esetben elgondolkodna a Fidesz-KDNP támogatásán,

bár ennél többen (38 százaléknyian) vannak köztük azok, akik semmiképp nem szavaznának a Fideszre. Még érdekesebb, hogy pont a zöld LMP szavazói között vannak azok is a legtöbben (30 százaléknyian) azok, akik számára nem döntő, hogy egy párt mit képvisel a klímaváltozás ügyében.

Az IDEA Intézet az Azonnali megbízásából készült kutatás adatait 2019. szeptember 20. és szeptember 24. között vette fel közösségimédia-alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.

Alább részletesen is végigböngészheted a kutatási eredményeket.

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek