+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Dániel
2019. október 4. péntek, 07:46
Különleges státuszt kaphatnak a kelet-ukrajnai szakadár területek, amit kapitulációként értékelnek az ukrán nacionalisták és a háborús veteránok. Nagy tüntetések jönnek, de lesz-e újabb Majdan?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 1-jén jelentette be, hogy Kijev elfogadta az úgynevezett „Steinmeier-formulát”, melyet Frank-Walter Steinmeier korábbi német külügyminiszter, jelenlegi német köztársasági elnök terjesztett elő a kelet-ukrajnai konfliktus rendezését elősegíteni hivatott normandiai négyek (Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország) ajánlásával.

 

A formula előrevetíti, hogy a kelet-ukrajnai szakadár területeken, az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban (DNR és LNR) helyhatósági választásokat tartanak, amelynek tisztaságát és átláthatóságát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fogja ellenőrizni. Amennyiben az EBESZ tisztességesnek találja a választásokat, Kijev különleges státuszt ad a Donbasznak.

 

Megfigyelők szerint ez az első lépés ahhoz, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – választási ígéretének megfelelően – elhozza a békét az öt éve konfliktusban fuldokló térségben.

 

A választások megtartásának alapfeltétele ugyanis a kölcsönös csapatkivonás és az ellenségeskedés beszüntetése az ukrán és a szeparatista (plusz orosz) erők között.

 

A  szakadárok győzelme?

 

A Steinmeier-formulában semmi szenzációs nincs, hiszen ugyanez az ütemterv már benne volt a 2014-es minszki megállapodásban is

 

Zelenszkij azt mondta a különleges státuszról, hogy egy új törvényt kell kidolgozni hozzá, mert jelenleg ilyen nincs. Ezzel szemben a strana.ua szerint van, amit ráadásul már 2014-ben elfogadott az ukrán parlament, és eszerint a helyhatósági választások győztesei nevezhetik ki a bírókat és az ügyészeket; amnesztiában részesülnek a harci cselekményekben részt vevő szakadárok; azt a nyelvet beszélik, amelyiket akarják; a kijevi hatalomnak kell finanszírozni a térség gazdaságának helyreállítását; hozzá kell járulni a térség és Oroszország együttműködéséhez; engedélyezni kell a helyi hatóságoknak a rendvédelmi szervek felállítását. 

 

Ez így eléggé win szituációnak tűnik a szakadároknak, nem is csoda, ha az ukránok nem rajonganak érte, ahogy az sem, hogy Zelenszkij új törvényt akar.

 

Ha a hatályos törvényt nézzük, a kölönleges státusz megadásával Ukrajna nem biztos, hogy teljes körű ellenőrzése alá tudja vonni a népköztársaságokokat. 

 

Ukrajna tényleg kapitulált?

 

Ha a választások – amelyeket az ukrán törvényeknek megfelelően kell lebonyolítani – szabadok is lesznek, a voksolás kimenetele vélhetően az oroszbarát erőknek fog kedvezni. Kétséges, hogy a szeparatistáknál jól szerepelnének az ukrán pártok, és az sem világos, hogy például az ukrán sajtó milyen arányban lesz jelen a térségben. Ergo,

 

elképzelhető, hogy a választásokat bár az ukrán törvényeknek megfelelően, de ukrán felügyelet, sőt, akár részvétel nélkül fogják lebonyolítani.

 

Kijevnek pedig az Ukrajnában amúgy sem nagy népszerűségnek örvendő EBESZ jelentésére kell majd hagyatkoznia. A strana.ua írása szerint garantált, hogy az oroszbarát erők nyerik a választásokat, és attól a pillanattól ők lesznek a nemzetközi színtéren a Donyec-medence legális képviselői. Ezt pedig, ha az EBESZ tisztességesnek ítéli a voksolást, Kijev egy különleges státusz megadásával alá is támasztja. A különleges státusszal pedig kiszélesített jogkörök is jönnek, ami lényegében valamiféle autonómiát jelent.

 

Ha ez bekövetkezik, az egész Függetlenség téri (Majdan Nezalezsnosztyi) forradalom utáni nemzeti koncepció összeomlik: az, hogy Ukrajna egy egységes, etnokrata állam, amelyben mindenki ukránul beszél és Sztepan Banderát dicsőíti. 

 

A Donyec-medence, amely Ukrajna nehéziparának a szíve, így hivatalosan is egy alternatív Ukrajnává változik, ahol az emberek oroszul beszélnek, a tereken pedig Lenin-szobrok állnak. Minden kb. az ellenkezője lesz annak, ami ellen Kijev az utóbbi öt évben harcolt.

 

Tehát egy állam jön létre az államban, amely felett a befolyásért Kijevnek Moszkvával kell majd vetélkednie.

 

Jóllehet, a különleges státusz nélkül is már egészen más világ uralkodik a népköztársaságokban.

 

A Steinmeier-formulával azonban mehet a kukába a nacionalista retorika, hiszen hogyan lehet ukránosítani ott, ahol sokan a háború kitörését éppen az erőltetett ukránosítással magyarázzák? És ha a donyecki meg luhanszki szakadároknak lehet, akkor másnak miért nem? Mi ez a különleges bánásmód? 

 

Mindazonáltal azt is figyelembe kell venni, hogy a háború folytatását támogató politikusok a Donbaszt nem tudják visszaszerezni. Csupán meghosszabbítják politikai pályafutásukat, amelyet a háború tüze táplál.

 

Van más megoldás?

 

Zelenszkij bejelentését követően százak vonultak a Majdanra, másnap pedig még többen, hogy a „szégyenletes” megbékélési terv ellen tiltakozzanak. Az, hogy a háború eddig húzódott, rámutatt arra:

 

a szakadár népköztársaságoktól Kijev nem tud megszabadulni fegyveres úton.

 

Merthogy Moszkva áll mögöttük. Kijevet pedig bár támogatja a NATO, az EU és az USA, ha harcra kerül a sor, egyedül van Oroszországgal szemben. A háború meggyengítette Ukrajnát, és sokkal nagyobb gazdasági és szociális terhet rótt rá, mint Oroszországra a nemzetközi szankciók. Pont ezért a Donbaszt másként próbálja Kijev visszaszerezni, még ha ez sokaknak a kapitulációt, vagy a veteránok arcon köpését jelenti.

 

Ukrajna már csak azért is érdekelt a mihamarabbi megbékélésben, mert a térség valamilyen szintű visszaintegrálásával véget érne a vérontás, és újra lehetne éleszteni a gazdaságot.

 

Mindezt azonban

 

nehezen lehet megmagyarázni egy ukrán veteránnak, aki mondjuk barátokat vesztett el, megsebesült, poszttraumás stressztől szenved, vagy szimplán csak több éven át kockáztatta az életét azért, hogy végül Kijev bedobja a törölközőt.

 

Hasonló a helyzet a nacionalistákkal, akik között rengeteg a fiatal, és az utóbbi évek semmi másról nem szóltak náluk, mint háborúról és az ukrán nemzetépítésről.  

 

Jön a Majdan 2.0?

 

Október 6-ra, vasárnapra nagyszabású tüntetést hirdetett meg a szerdán létrejött „Mozgalom a kapituláció ellen” nevű csoport a Facebookon. A mozgalomat számos nacionalista közszereplő és politikus támogatta aláírásával, akik vélhetően mozgósítják is az embereiket vasárnapra. A részvétellel várhatóan nem lesz probléma, ha csak a szerda esti tüntetésből indulunk ki, több száz, de akár több ezer ember is meg fog jelenni a Majdanon. 

 

Elképzelhető, hogy akár hetekig is eltartó tüntetéshullám veszi kezdetét Kijevben, ami az elnök politikai ellenfeleinek kapóra jön, sőt, vélhetően ők kezdeményezték. Egy Majdan azonban nem két kopejka, a tüntetőket etetni kell, biztosítani nekik a szállást (még ha sátorban is van az utcán), a fűtést, és ha nem meggyőződéses tüntető, akkor a fizetését is. 

 

 Zelenszkij azonban továbbra is nagy népszerűségnek örvend, a társadalomban nincs általános ellenszenv a „nép szolgájával” szemben.

 

Az emberek emellett belefáradtak a háborúba, amit Zelenszkij választási győzelme is igazol.

 

A Steinmeir-formula ellen pedig egyelőre sem az EU-ban, sem Washingtonban, és pláne Moszkvában nem szólaltak fel.

 

FOTÓ: A 2014-es Majdan / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a Jobbik néppártosodása révbe ért, a Fidesz nem maradhat örökké az Európai Néppárt tagja úgy, hogy közben fel van függesztve – fogalmazott a Jobbik EP-képviselője.

A galéria arra hivatkozva nem ad többé teret a BP olaj- és gázipari óriás művészeti versenyének, hogy mindent szeretnének megtenni klímavészhelyzet kezelése érdekében.

317 körzetben nem indít jelölteket a Brexit Párt decemberben, hogy ne szóródjanak szét a brexitpárti szavazatok.

A fejlesztési államtitkár a köztévében mondhatta el, hogy a pénteken átadásra kerülő új aréna közepes árszínvonalú, és Magyarország meg sem érezte.

2014-ben jobban megosztotta Romániát az elnökválasztás, mint idén, de azért az egykori Monarchia határain belül csak Székelyföld töri meg Klaus Johannis egyeduralmát.

A szocialisták nyertek, de nem nagyon, közben viszont megerősödött a szélsőjobb.

Akkor tizennégy szavazat volt a különbség, most már a szavazatok felének összeszámlálása után 2500, tehát nem maradt esélye a Fidesz-KDNP jelöltjének.

A hét kérdése

Veiszer Alindát? Nagy Blankát? Tarlós Istvánt? Vagy esetleg magát Demszky Gábort? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Very hot topic, ki is lesz beszélve november 12-én!

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás