Trócsányi meg is köszönhetné a döntésünket! Az EP jogi szakbizottságának alelnöke az Azonnalinak

Szerző: Bakó Bea
2019.10.02. 10:55

Négy éve igazságügy-miniszter, és közben résztulajdonosa az ügyvédi irodájának, ami az ő nevével fut, és fel sem merül benne, hogy ebből probléma lehet? Már ez is beszédes! – mondja az Azonnalinak a Trócsányit megbuktató EP-szakbizottság alelnöke. A német zöld Sergey Lagodinsky azt is elmondja, sajnálja-e, hogy Trócsányinak nem kell nyilvánosan számot adnia, mit szól von der Leyen bizottsági elnökségéhez, és miért nem sikeresek a zöldpártok Kelet-Közép-Európában. Interjú.

Trócsányi meg is köszönhetné a döntésünket! Az EP jogi szakbizottságának alelnöke az Azonnalinak

Idén van az első alkalom, hogy az EP jogi szakbizottsága az összeférhetetlenségi vizsgálat révén már a nyilvános bizottsági meghallgatását is megakadályozhatja egy biztosjelöltnek, és önök rögtön két jelölt esetében is éltek a lehetőséggel. Ez egyfajta bosszú amiatt, hogy meg lett kerülve a Spitzenkandidat-rendszer?

Nem, ez nálunk sem így működik. Az eljárás a jogi szakbizottságban újdonság, és mi, Zöldek is szorgalmaztuk ennek a bevezetését, amiben amúgy mindenki egyetértett – máshogy nem is tudtuk volna az új eljárási szabályokat bevezetni. Már csak azért sem bosszú, mert az egyik jelölt elutasítását néppártiak is megszavazták, és eleve nincsenek is többségben a bizottságunkban azok, akik von der Leyent nem szavazták meg. Vele kapcsolatban a német szocdemek elég óvatosak voltak, de csak két SPD-s van a bizottságunkban, a többi S&D-s pedig része volt a dealnek. Szóval a pártok tekintetében biztosan nem bosszú, és az Európai Parlament szerepének a szempontjából sem gondolnám. A korábbi években is előfordult már, hogy egyes biztosjelölteket az EP szakbizottságai nem fogadtak el.

Korrupciógyanú azért több biztosjelölt esetében is felmerült, többek között a belga Didier Reyndersnél, aki ráadásul a jogállamisági ügyekért is felelős lesz. Hogyhogy két kelet-közép-európait, Trócsányit és Plumbot utasították vissza, a többieket pedig átengedték?

Először is, a lengyel Janusz Wojciechowskit is átengedtük, pedig ő is kelet-európai. Sokat nem mondhatok erről, mert ez bizalmas, de az ő esetében utánakérdeztünk az ügynek, és végül rendben találtuk. És persze rajta kívül is volt egy csomó kelet-európai jelölt, akikkel nem volt probléma, másoknál meg volt, de utánakérdeztünk, és megoldódott a dolog. Másodszor, a mi feladatunk az, hogy a jelölteket csak az integritás szempontjából vizsgáljuk. Ez azt jelenti, hogy még ha – mind például Sylvie Goulard esetében – korábban voltak is szabálytalanságok, amelyek miatt eljárás folyik, a kérdés az, hogy felmerül-e összeférhetetlenség. Ez a legfontosabb szempont, és ez volt a baj Trócsányi és Plumb esetében is.

Mi volt pontosan a probléma Trócsányival?

Túl részletesen nem beszélhetek erről…

De az összeférhetetlenség lényege, hogy úgy találták, hogy túl szorosan kötődik a kormányhoz azáltal, hogy az ügyvédi irodája állami megbízásokat kapott?

Az összeférhetetlenségnek még a látszata sem szabad, hogy felmerüljön. Mi nem vagyunk egy bíróság, nem százszázalékos valószínűséggel dolgozzuk fel az ügyeket, ezért szomorúnak is találom, amikor olyan dumákkal jönnek, hogy megsértettük az ártatlanság vélelmét. Ez nem egy ítélet. Ez egy demokratikusan megválasztott európai parlamenti szakbizottság döntése, és nekünk fontos, hogy az összeférhetetlenségnek még a látszatát is kiküszöböljük. Ebben az esetben – és ez a személyes véleményem, a bizottság nevében nem beszélhetek – itt van egy ember, aki

négy éve igazságügy-miniszter, és közben résztulajdonosa az ügyvédi irodájának, ami az ő nevével fut, és a társtulajdonosa az ügyvédi irodában meg tanácsadó az ő minisztériumában. Ez már így ránézésre is elég furcsa.

És akkor még vannak bíróság előtti eljárások, ahol ez az ügyvédi iroda az államot képviseli – ez már tényleg valami! Az iroda pedig továbbra is Trócsányi nevét viseli. Mégis milyen üzenetet közvetít ez?

A név a fontos? Trócsányi rögtön kijelentette, amikor miniszter lett, hogy addig nem végez ügyvédi tevékenységet az irodájában.

Ez akkor sem megy. Ez az a pont, ahol azt mondjuk, hogy egy ilyen hátterű jelöltet nem engedhetünk át. És

már az a tény, hogy a jelölt tudatában sincs annak, hogy ebből probléma lehet, az is beszédes.

Nem akarunk senkit elítélni, mindenki hibázhat, de azért ez egy viselkedési minta.

Azt mondta az előbb, hogy a döntés, amit hoztak, nem egy ítélet. Trócsányi mégis valamiféle jogorvoslatot fontolgat. Meg tudja egyáltalán támadni ezt a döntést az Európai Bíróságon, vagy valahol?

Nem az én dolgom, hogy jogi tanácsokat adjak neki. Ha úgy gondolja, hogy bírósághoz akar fordulni, ez a jogában áll, meg kell nézni a lehetőségeket. De még egyszer mondom: egy parlamenti bizottsági döntésről van szó, ez nem egy bíróság.

Pont ez az, hogy politikai döntéseket elég nehéz bíróság előtt megtámadni.

De mindig meg lehet próbálni, ha valaki nem elégedett. Erről szól a jogállam, tehát én ezt nem ítélem el. Magamban persze azért felteszem a kérdést, hogy mégis mire megy ki ez az egész? Senkit nem dugtunk börtönbe, senki szájától nem vettük el a kenyeret.

Nem, csak presztízsveszteséget okoztak neki.

Hát igen, de

ezzel számolni kell, ha az ember a politikában tevékenykedik. Nem az a dolgom, hogy emberek presztízsét védjem,

hanem, hogy gondoskodjak róla, hogy a Bizottság tagjainál az összeférhetetlenségnek a gyanúja se merüljön fel.

Mi a helyzet az orosz szállal? Úgy tudni, arról az esetről is kérdezték Trócsányit, amikor Magyarország orosz bűnözőket adott ki Oroszországnak.

Így van, ez egy olyan téma, ami engem személyesen is érdekel.

Azért, mert ön Oroszországból származik?

Nem, hanem mert évek óta foglalkozom a jogállamisággal és a liberális demokrácia védelmével. És azért is, mert a mai geostratégiai helyzetünket egy ideológiai értékharcnak látom, ami a liberális és illiberális demokrácia között zajlik.

És egy liberális demokráciában az orosz bűnözőket Amerikának, és nem Oroszországnak kell kiadni?

Úgy kell csinálni, ahogy a törvény előírja, és hogy ne merüljön fel az, hogy nem korrekt döntéseket hoznak. Az én információim szerint már megvolt egy kiadatási határozat az USA felé, amikor az orosz beérkezett, amely nem is volt olyan részletes, mint az amerikai. Mégis Oroszországnak adták ki őket, ahol aztán felmentették őket.

Nem, hanem csak kiengedték őket az előzetesből.

Oroszországban emberek évekig ülnek előzetesben sokkal enyhébb vétségek vádjával! Ezek meg fegyverkereskedők voltak, és rögtön kiengedték őket. Ez azért jelez valamit, ilyesmi nem ilyen egyszerűen történik Oroszországban.

És mit sejt a háttérben? Orbán és Putyin jó viszonyát?

Ez nem Magyarország jelöltjéről szól, hanem konkrétan Trócsányi személyéről. Lengyelországgal kapcsolatban is vannak kételyeink a jogállamisággal kapcsolatban, és mégsem tettünk semmit, nem kaszáltuk el a jelöltet. Vagy ott van Horvátország, ott se minden tökéletes, vagy Olaszország, Ausztria felé is vannak kérdéseink, de ezt nem hoztuk fel a jelöltjeiknek – arra ott vannak a meghallgatások a szakbizottságokban.

Azt nem bánja, hogy Trócsányinak így nem tehetik fel majd az EP-képviselők ezeket a lényegi kérdéseket? Főleg, hogy a magyar kormány nem szívesen áll szóba az ellenzéki sajtóval, így szinte soha nem kell barátságtalan vagy nehéz kérdésekre válaszolniuk – ez egy kivételes alkalom lett volna.

Akkor Trócsányi még meg is köszönheti a döntésünket! De egyelőre nem látom a hálát a részéről. (Nevet.) Komolyra fordítva a szót:

nem az a feladatom, hogy nyilvános meghallgatásokat, vagy politikai show-kat szervezzek.

A mi feladatunk az volt, hogy konkrét személyeket az összeférhetetlenség szempontjából átvilágítsunk. Ez történt. Egyébként igen, jöttek nekem EP-képviselő kollégák azzal, hogy „milyen kár, már úgy örültünk, hogy ezt az embert nyilvánosan kikérdezhetjük!”

Ki mondta ezt?

Páran. Kollégák. Mindenesetre azt mondtam nekik, hogy sajnálom, mi a munkánkat végezzük, és ebben az esetben ezt a döntést kétszer is többséggel meghoztuk.

Az új jelölt egy karrierdiplomata: nem politikus, pláne nem volt kormánytag. Politikailag hogyan értékeli ezt?

Politikailag Orbán talán elégedett is lehet vele. Nem tudom, nem ismerem még az új jelöltet. De itt nem a politikai elégedettség a cél, hanem az, hogy a biztosok kinevezési eljárása tiszta legyen.

Ön a német Zöldeknél politizál. Az EP-választáson Európa-szerte nagyon előretörtek a zöld pártok – kivéve Közép- és Kelet-Közép-Európában. Mi lehet ennek az oka?

Ez olyan kérdés, amit én is újra meg újra felteszek. Nagy kár, hogy így van. Jávor Benedek például nagyon jó munkát végzett itt az EP-ben. Én magam is kelet-európai származású vagyok, és úgy gondolom, hogy az ökológiai- és klímatémák helyiértéke más ott. Ezt általában mondom, mert kifejezetten a magyar helyzetet annyira nem ismerem.

Két százalékra zuhant be a zöld párt, az LMP, szóval ez számukra eléggé tragikus.

Igen. Azokban az országokban, amelyek most vannak a fejlődés útján a jólét felé, nagyon nehéz az embereknek megmagyarázni, hogy miért kellene most még egy új problémával foglalkozniuk.

Szóval a szegény emberek nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy a klímavédelemmel foglalkozzanak?

Szerintem ez tud működni, csak jól kell az üzenetet közvetíteni. Mi, német Zöldek, szociálisan nagyon tudatosak vagyunk, az energiaszektorban sem a szegények kárára akarjuk megvalósítani a változást. Másrészt persze Németország egy gazdag ország, ahol a szegények sem annyira szegények más országok szegényeihez képest. Szerintem fontos, hogy jobban kommunikáljunk Kelet-Európa, és Kelet-Németország felé is.

Van valami javaslata a magyar testvérpártnak, hogy hogyan csinálják ezt?

Nincsenek javaslataim a magyar testvérpártoknak, kettő van ugyanis.

Kétséges, hogy a másik valóban létezik-e, évek óta a szocialistákkal együtt indulnak a választásokon.

Mindenesetre ez egy hosszú út lesz, sok munkát kell belefektetni. Egyébként ugyanez a probléma fennáll Kelet-Németországban is, de ott azt tapasztaltam, hogy a fiatal generációk nyitottabbak a zöldpolitikára. Remélem, hogy ez így lesz máshol is.

Azt kell elmagyarázni az embereknek, hogy őket a klímaváltozás hogyan érinti. Ez nem egy ideológiai harc, hanem egy harc a jólétért, a gyerekeink és unokáink jólétéért.

A Zöldek eddig hagyományosan a politika baloldalához tartoztak, de most egyre inkább középre tartanak. Ausztriában úgy tűnik, néppárti-zöld kormány lesz. Meddig mehetnek jobbra a zöldek, van-e határ?

Már nincs jobb- és baloldal. És Kelet-Európában sem jobb- vagy baloldalról van szó, hanem autoriter és szabad rendszerekről. Ha visszaemlékezek, hogy a peresztrojka alatt hogyan álltunk Oroszországban a kommunista rezsimhez, akkor sem az volt a kérdés, hogy liberális kapitalista vagy-e, vagy szocialista, hanem arról, hogy az emberek nem akartak autoriter rendszerben élni. Szerintem ma egy olyan helyzetben vagyunk, ahol európapárti, liberális, ökotudatos közegben élünk, és emellett van egy olyan közeg, ahol a liberalizmust nem becsülik, és ahol a környezettudatos megfontolásokat félresöprik.

Dehogyis, a Fidesz kistestvére, a KDNP most jelentette be nagy hangon, hogy bezöldülnek.

Annál jobb! Most már mindenki azt mondja magáról, hogy zöld. Amikor az EP-kampányt csináltam Berlinben, Hamburgban, ott ültem a pódiumon, és körülöttem mindenki a többi pártokból arról beszélt, hogy ők mekkora zöldek. Oké, csak hol voltak ők, amikor mondjuk a szénerőművek ellen kellett valamit csinálni, akkor mi volt az álláspontjuk? Én örülök, ha a többiek is bezöldülnek, de a kérdés az, hogy konkrétan mit csinálnak. Nagyon várom azt is, hogy az új Bizottság mit fog tenni ezen a téren: amit von der Leyen mond, a Green Deal, az ígéretes, kíváncsi vagyok, a biztosok hogyan fogják mindezt végrehajtani.

Mi volt amúgy az első gondolata, mikor meghallotta, hogy a CDU-s védelmi minisztert, Ursula von der Leyent jelölik bizottsági elnöknek?

Érdekesnek találtam.

Érdekesnek? Nem sokkolta a hír?

Nem. A Zöldeken belül is van egy vita arról, hogy hogyan álljunk von der Leyen bizottsági elnökségéhez. Én azok közé tartozom, akik nyitottan és érdeklődően fogadták.

Mennyi esélyt lát rá, hogy elégedett is lesz a munkásságával?

Még korai ezt megmondani. A küldetésnyilakozat egyelőre kevés, konkrét programot kellene látni.

Utolsó kérdések: költözne-e Izraelbe?

Izraelbe? Miért?

Orosz zsidóként Németországba költözött, ezért kérdezem, hogy vajon Izraelben élne-e, el tudja-e képzelni? Mostanában úgyis kezd érdekes lenni ott a politika.

Fel sem merül, én német, európai politikusként tekintek magamra. Már a kérdést is meglepőnek tartom.

Nem is követi az ottani fejleményeket? Nem drukkol Netanjahu mellett, vagy ellen?

Európai politikusként, aki most a Bizottság felállásával van elfoglalva, nem követem különösebben az ottani helyzetet.

Az én gondom most nem Netanjahu, hanem Trócsányi.

És Putyin?

A frakciómban Törökországért, Oroszországért és az USA-ért vagyok felelős. Természetesen fontosnak tartom, hogy milyen a helyzet, különösen a civil társadalom helyzete Oroszországban, és hogyan lehet az embereknek segíteni. Ez a legfontosabb mindenhol. Hogy az embereket ne zárják börtönbe azért, mert hajléktalanok, hogy tudjanak tüntetni, hozzáférjenek a független igazságszolgáltatáshoz, arra szavazhassanak, akire akarnak, és a médiaviszonyok sokszínűek legyenek, hogy az emberek tájékozódni tudjanak. Ezekhez képest a többi téma másodlagos.

Ettől függetlenül lehetséges a pragmatikus politika Oroszország irányába? Orbán azt mondja, hogy ő ezt csinálja.

Számomra a pragmatizmus a következőt jelenti. Ha egy ország a nemzetközi jog szabályait megszegi, és egy másik ország területét megszállja, akkor az a pragmatikus kérdés: mit csináljunk, hogy ez többet ne történjen meg, anélkül, hogy háborút indítanánk? Erre pedig a szankciók jelentik a választ. Ha ezeket megszüntetnénk, akkor azt a jelzést küldenénk más országnak, hogy „azt csináltok, amit akartok”. Ezt jelenti a külpolitikai pragmatizmus, nem az elvakultságot.

FOTÓK: Európai Parlament, Facebook

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek