+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 2. szerda, 19:03
Ennek pedig a Liberális Demokraták örülnek a legjobban, akik szépen elhappolták a maradáspárti konzervatív, és munkáspárti szavazókat.

Érdekes felmérést készített a YouGov brit közvélemény-kutató: az intézet azt vizsgálta meg, hogy mely pártokra szavaznak a brexitet támogatók, illetve az azt ellenző britek Nagy-Britanniában, és az egyes pártok támogatottságát összevetette a 2016-os, közvetlenül a brexit-népszavazás utáni állapottal.

 

A felmérésből az rajzolódik ki, hogy

 

a brit establishment két nagy pártját, a jobbközép Konzervatívokat és a balközép Munkáspártot maradáspárti szavazóik rohamos mértékben hagyják ott:

 

2016-ban a torykra még a brexitet ellenzők 28 százaléka is leszavazott volna, ez mostanra 13 százalékra csökkent le. Az egyébként euroszkeptikus Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt sem örülhet a maradáspártiak elvándorlásának: míg három éve még 41 százalékuk támogatta a pártot, ez mára 32 százalékra csökkent.

 

A két nagy párt bezuhanásának okai egyértelműek. Boris Johnsonnal a Konzervatívok egyértelműen beálltak a brexit végrehajtása mellé, akár azon az áron is, hogy ez megállapodás nélkül menjen végbe október 31-jén.

 

Jeremy Corbyn ezzel szemben folyamatosan egyensúlyozgat és változtatja saját brexitpolitikáját,

 

most éppen azt a forgatókönyvet támogatja, hogy hosszabb tárgyalási időt kérjen az EU-tól, majd kiírjon és megnyerjen egy előrehozott parlamenti választást, majd új brexit-megállapodást írna az EU-val, majd mindezt egy újabb népszavazásra bocsájtaná, ahol a britek áldásukat adhatják a megállapodásra, leszavazhatják azt, vagy szavazhatnának az EU-ban való maradásra is. Nem csoda, hogy a kissé kacifántos stratégiát még a Munkáspárt-szavazók sem látják át, és egyre elégedetlenebbek Corbynnal.

 

Ennek a politikának lettek a legnagyobb nyertesei a Liberális Demokraták, akik stratégiája nagyon egyszerű: mindenáron megállítani a brexitet. Nem csoda, hogy a brexit mellé beálló toryk és a teszetosza munkáspártiak ténykedését látva a LibDemekhez szivárogtak át a maradáspártiak, már az ő 42 százalékuk is szavazna a liberálisokra. Ezen kívül a felmérés szerint 6 százalék maradáspárti szavazója van a Zöldeknek is, de ami még meglepőbb,

 

1 százaléknyi maradáspárti a Nigel Farage-féle Brexit Pártra szavazna.

 

A kilépéspártiak körében nem meglepő módon a Konzervatívok tartják az első helyet 57 százalékkal, három éve még a brexit-szavazók 52 százaléka támogatta volna a torykat. Aggasztó jel a Munkáspárt számára, hogy nemcsak a maradáspárti, de a brexitpárti szavazókat is vesztettek, 16 helyett már csak 9 százaléknyi kilépéspárti támogatná Corbynékat. Meglepő módon a maradáspárti LibDemeket is támogatja 4, a Zöldeket pedig 3 százaléknyi kilépéspárti szavazó. A brexitpártiak között 25 százalék a Brexit Párt támogatottsága, ők szinte egy az egyben jöttek át Nigel Farage előző pártjától, a már mérhetetlenségig bezuhant UKIP-tól.

 

Egyébként a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint valamennyivel most többen vannak a britek között a maradáspártiak: intézettől függően 52 és 54 százalék közötti értékeket mértek a maradáspártiaknak, 46-48 százalékot pedig a kilépéspártiaknak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Célt értek a hétvégén Nápolyban gyújtogató szélsőbaloldaliak: a régió elnöke módosította az étterem- és bárlátogatás szigorúbbra tervezett szabályait.

Tovább szigorodnak a járványhelyzet miatti korlátozások.

Noha Németország Európa legnépesebb országa, itt az egyik legkisebb az egymillió lakosra jutó új koronavírus-fertőzöttek száma. Fotókon mutatjuk, hogyan néz ez ki!

Jelenleg kéthetente duplázódik a kórházban kezeltek száma, emiatt a Kiskunhalason felépített mobil járványkórház már szinte be is telt.

Az eredeti terv szerint állítólag Mikulásné és a karácsonyi manók is korai hozzáférést kaptak volna a vakcinához.

Hétfőtől egy hónapon át minden étteremnek, boltnak, bárnak este 6-kor be kell zárnia.

Ezután több alkalommal is fegyvert fogtak a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás