+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. október 2. szerda, 19:03
Ennek pedig a Liberális Demokraták örülnek a legjobban, akik szépen elhappolták a maradáspárti konzervatív, és munkáspárti szavazókat.

Érdekes felmérést készített a YouGov brit közvélemény-kutató: az intézet azt vizsgálta meg, hogy mely pártokra szavaznak a brexitet támogatók, illetve az azt ellenző britek Nagy-Britanniában, és az egyes pártok támogatottságát összevetette a 2016-os, közvetlenül a brexit-népszavazás utáni állapottal.

 

A felmérésből az rajzolódik ki, hogy

 

a brit establishment két nagy pártját, a jobbközép Konzervatívokat és a balközép Munkáspártot maradáspárti szavazóik rohamos mértékben hagyják ott:

 

2016-ban a torykra még a brexitet ellenzők 28 százaléka is leszavazott volna, ez mostanra 13 százalékra csökkent le. Az egyébként euroszkeptikus Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt sem örülhet a maradáspártiak elvándorlásának: míg három éve még 41 százalékuk támogatta a pártot, ez mára 32 százalékra csökkent.

 

A két nagy párt bezuhanásának okai egyértelműek. Boris Johnsonnal a Konzervatívok egyértelműen beálltak a brexit végrehajtása mellé, akár azon az áron is, hogy ez megállapodás nélkül menjen végbe október 31-jén.

 

Jeremy Corbyn ezzel szemben folyamatosan egyensúlyozgat és változtatja saját brexitpolitikáját,

 

most éppen azt a forgatókönyvet támogatja, hogy hosszabb tárgyalási időt kérjen az EU-tól, majd kiírjon és megnyerjen egy előrehozott parlamenti választást, majd új brexit-megállapodást írna az EU-val, majd mindezt egy újabb népszavazásra bocsájtaná, ahol a britek áldásukat adhatják a megállapodásra, leszavazhatják azt, vagy szavazhatnának az EU-ban való maradásra is. Nem csoda, hogy a kissé kacifántos stratégiát még a Munkáspárt-szavazók sem látják át, és egyre elégedetlenebbek Corbynnal.

 

Ennek a politikának lettek a legnagyobb nyertesei a Liberális Demokraták, akik stratégiája nagyon egyszerű: mindenáron megállítani a brexitet. Nem csoda, hogy a brexit mellé beálló toryk és a teszetosza munkáspártiak ténykedését látva a LibDemekhez szivárogtak át a maradáspártiak, már az ő 42 százalékuk is szavazna a liberálisokra. Ezen kívül a felmérés szerint 6 százalék maradáspárti szavazója van a Zöldeknek is, de ami még meglepőbb,

 

1 százaléknyi maradáspárti a Nigel Farage-féle Brexit Pártra szavazna.

 

A kilépéspártiak körében nem meglepő módon a Konzervatívok tartják az első helyet 57 százalékkal, három éve még a brexit-szavazók 52 százaléka támogatta volna a torykat. Aggasztó jel a Munkáspárt számára, hogy nemcsak a maradáspárti, de a brexitpárti szavazókat is vesztettek, 16 helyett már csak 9 százaléknyi kilépéspárti támogatná Corbynékat. Meglepő módon a maradáspárti LibDemeket is támogatja 4, a Zöldeket pedig 3 százaléknyi kilépéspárti szavazó. A brexitpártiak között 25 százalék a Brexit Párt támogatottsága, ők szinte egy az egyben jöttek át Nigel Farage előző pártjától, a már mérhetetlenségig bezuhant UKIP-tól.

 

Egyébként a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint valamennyivel most többen vannak a britek között a maradáspártiak: intézettől függően 52 és 54 százalék közötti értékeket mértek a maradáspártiaknak, 46-48 százalékot pedig a kilépéspártiaknak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A brit LibDemek és a Skót Nemzeti Párt vitázni akartak Boris Johnsonnal és Jeremy Corbynnal, de nem hívták meg őket. Hiába reklamáltak.

Az átlag liechtensteini háztartás eladósodottsága meghaladja a kétszázezer eurót, amivel GDP-arányosan a kontinens leggazdagabb országa számít egyben a legeladósodottabb társadalomnak is.

Az egyik legnevesebb filmfesztiválon vitte haza az Eufória című sorozat első részében nyújtott teljesítményéért a legjobb pilotnak járó díjat.

Bár nyíltan nem határolódott el Orbántól, Bakunak és Ankarának is beszólt Várhelyi Olivér. Mutatjuk, miket válaszolt a bővítési biztosjelölt!

Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás