+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Illés Gergő
2019. október 2. szerda, 12:49
A belga Didier Reynders lehet a jogállamiság egyik felelőse az új Európai Bizottságban. A meghallgatásán nacionalista és populista fenyegetésről szónokolt, sokat beszélt az éves jogállamisági mechanizmus ötletéről és nagyon szigorúnak mutatkozott abban, hogy azt betartassa. De miben működne együtt a leendő magyar bővítési biztossal? Ez is kiderült!

Szerda délelőtt hallgatják meg a belga liberális Didier Reynderst az Európai Parlament LIBE és jogi bizottságai. A biztosjelölt Magyarország szempontjából különösen érdekes, hiszen az Orbán-kormány jogállamiságot lebontó intézkedései miatt hetes cikkes eljárás alatt állunk.

 

Beelőzte a korrupciós vádakat

 

Reynders az expozéját alázatosan kezdte, és kifejezte mély tiszteletét az Európai Parlament szerepe iránt. Nem véletlen ez a gesztus, hiszen az EP-ben sokan felháborodtak, hogy a Spitzenkandidat-rendszer felrúgásával ismét egy klasszikus háttérszobás megállapodás eredményeként találtak bizottsági elnököt.

 

Az alázat hangja után az egységes Európáról szóló tirádák következtek. Milyen jó, hogy Európa már nem megosztott, és ő több, mélyebb európai integrációt akar. Azonban a nacionalisták és a populisták fenyegetik az értékeinket, ők dominálni és nem kooperálni akarnak – panaszolta. Nagyon ügyesen elébe ment az őt ért korrupciós vádaknak is: elmondta, hogy szeptember végén az ügyészség leállította a nyomozást, és szerinte igazából csak rosszakarói akarják megakadályozni, hogy belőle biztos legyen. Aztán a lényegre tért.

 

Hangsúlyozta, hogy mindenhol, az EU-n belül és kívül is meg akarja védeni, utóbbiban együtt fog majd dolgozni a bővítési biztossal.

 

Azért van humora, merthogy jelen állás szerint a bővítési biztos magyar lesz: Várhelyi Olivér, ha Trócsányival ellentétben nem is jegyezte saját kezűleg a jogállamiságot a különféle vélemények szerint lebontó törvényeket, azért harcos védelmezője azoknak. Elődjével, Timmermansszal, és a jogállamiságért szintén felelős cseh Jourovával is szorosan együtt fog dolgozni, hogy betartassák a jogállamiságot minden tagállamban – ígérte Reynders.

 

Migráció, majd sötétség a teremben

 

Az Európai Bizottság júliusi, jogállamiságmonitorozó javaslatáról (amelyről itt írtunk részletesen) azt mondta: azt mindenképp végig akarja vinni.

 

Ez egy preventív jellegű, objektív és pártatlan eljárás lesz, de nyilván azon tagállamokat mélyebben vizsgálják, ahol aggodalmak merültek fel a jogállamiság szempontjából.

 

Diplomatikusan megígérte, hogy az EP-t és a tagállami kormánytagokból álló Tanácsot, illetve még a tagállami parlamenteket is be fogják vonni.

 

Később a javaslattal kapcsolatos kérdésre viszont nem sok konkrétummal tudott szolgálni. Azt nem tudta ugyanis egyértelműen megmondani, hogy mégis mi lesz a következménye annak, hogy ha a bizottsági értékelésen elbukik egy tagállam.

 

„Nagyon remélem, hogy nem lesz szükség a hetes cikkre, meg hát ott vannak a kötelezettségszegési eljárások”

 

– nagyjából ezt hajtogatta, és felemlegette azt is, hogy meg lehetne vonni ilyen esetben a pénzt a tagállamoktól. Igen ám, csakhogy ez egyelőre egy teljesen másik jogalkotási javaslat, és az EU-s pénzek megvonása csak olyan esetekre vonatkozna majd a tervek szerint, amikor a jogállamiság sérelme során az EU pénzügyi érdekei sérülnek, magyarul ellopják az EU-s pénzeket.

 

Persze még semmi nincs véglegesen elfogadva, szóval lehet, hogy az új Bizottság összevonná ezt a két dolgot, de Reynders ezt azért nem merte kijelenteni. Csak annyit mondott: ez nem csak rajta múlik, de ő azon fog dolgozni, hogy a jogállamiságot megsértő tagállamoktól lehessen majd támogatást megvonni.

 

A sok szóvirág és kevés konkrétum eléggé jellemző Reyndersre amúgy,

 

épp egy újabb rizsázásba kezdett volna bele a migrációval kapcsolatos kérdésre, mire áramszünet lett a teremben.

 

Ezt nagy derültség követte, de aztán a dolog vége az lett, hogy a meghallgatást átköltöztették egy másik terembe.

 

AZ ELSÖTÉTÜLÉS PILLANATA

 

Húsz perc kávészünet közvetkezett ezután, a legnagyobb tapsot a teremben az áramot végül helyreállító technikusok kapták. „Tenerifében kilencórás áramszünetünk volt, attól tartok, ez már egy átok” – jegyezte meg sűrű elnézéskérések közepette az ülést vezető, kanári-szigeteki származású Juan Fernández López Aguilar, a szigetek egy nagy áramszünet miatt kerültek be nemrég a hírekbe.

 

Facebook-cenzúra, multik, hetes cikkely

 

Tom Vandendriessche flamand szélsőjobboldali képviselő a migrációt szőtte bele a kérdésébe: kifejtette, a szólásszabadság kérdése is beletartozik a jogállamisági biztos feladatai közé, szerinte ugyanakkor a migrációellenes nézeteket vallókat – akik egyre többen vannak a 2015-ös migránsválság után – a Facebook cenzúrázza, ez pedig sérti a szólásszabadságot. Reynders ezzel nem értett egyet, szerinte a migráció témakörében is lehetőség van különféle nézetek kifejtésére, de

 

ennek is vannak határai: például a gyűlöletbeszéd már büntetőjogi kategória, nem szabad rasszizmussal és idegengyűlölettel élni.

 

Egy francia szélsőbaloldali képviselő, Manon Aubry a multik elleni harcról kérdezte az egyébként a fogyasztóvédelemért is felelős Reynderst, szerinte ugyanis a multikat el kell tudni számoltatni azok esetlegesen káros akciói miatt. „Nem hiszem, hogy a multinacionális cégek a törvények fölött állnak. Fogalmazzunk világosan: ugyanúgy meg kell felelniük a törvényeknek, mint bárki másnak” – felelt Reynders hozzátéve, hogy a kis-és középvállalkozásokat, az állampolgárokat is támogatni kell, ebben pedig még van hová fejlődnie az EU-nak.

 

És miért nem említette meg egyszer sem a hetes cikkely szerinti eljárást a missziólevelében Reynders, mit jelentsen ez? – szegezte a biztosjelöltnek a kérdést Katarina Barley volt német szocdem igazságügyi miniszter. Reynders azza védekezett, hogy

 

természetesen nem felejtette el az egyébként Magyarországgal és Lengyelországgal szemben is folyamatban lévő uniós eljárást,

 

de azon kívül más eszközöket is fel szeretne használni. Ott van például az új bizottság által bevezetendő éves jogállamisági mechanizmus, ahol minden tagállamról minden évben készül majd jogállamisági jelentés annak érdekében, hogy senki ne érezze magát diszkriminálva. Emellett komoly párbeszédre van szükség a tagállamokkal is, tette hozzá Reynders.

 

Ezzel kapcsolatban egy francia szélsőjobbos politikus is megszólalt: ő az éves jogállamisági mechanizmus mögött uniós beavatkozást sejtett, és félelmét fejezte ki, hogy majd a Bizottság szanckionálni próbálja majd a tagállamokat. Viszont Reynders szerint mivel már 2016 óta kéri az Európai Parlament egy ilyen mechanizmus bevezetését, itt az ideje tényleg kivizsgálni a tagállamokat jogállamisági szempontból. Ráadásul mivel mindenkit vizsgálnának, ez nem is lenne diszkriminatív, és a szankciók helyett a párbeszédre és a megelőzésre fektetnék a hangsúlyt – igyekezte megnyugtatni a francia politikust a belga biztosjelölt. Hozzátette: társadalmi igazságossági kérdésekben is fel kell szólalnia, mivel azok „az európai projekt szívében állnak”.

 

Ha Volkswagent lélegzem, akkor miért nem perelhetem be őket én is?

 

Érdekes felvetése volt egy holland szocdem politikusnak is a Volkswagen dízelbotrányával kapcsolatban: ha ő nap mint nap biciklivel jár munkába, és szagolja a Volkswagenek által kipöfékelt káros anyagokat, akkor ő miért nem perelheti be ugyanúgy a gyárat, mint az autótulajdonosok? Reynders azt ígérte, „minden lehetséges kapcsolatát” be fogja vetni a Bizottságon belül, hogy ennek a lehetőségét is megteremtse.

 

A Nigel Farage-féle Brexit Párt képviselője, Ann Widdecombe ismét Reynders korrupciógyanújával hozakodott elő:

 

nem gondolkodott el azon, hogy visszavonja a jelölését a korrupciós ügy miatt?

 

Reynders azonban csak ismételte önmagát mondván, hogy az ügyészség leállította ellene a nyomozást, ennél többet az ügyről nem is mondott.

 

Óriási balhé kerekedett ki az európai életmód védelméért felelős biztos elnevezéséből, ezért olyan kérdés is érkezett az egyébként liberális Reyndershez, hogy ő támogatja-e az elnevezést. A belga jelölt igennel felelt, szerinte ugyanis meg kell védenünk az európai életmódot, hiszen az EU-ról szóló szerződés 2. cikkelyében is ez áll.

 

BORÍTÓKÉP: Vincent van Doomick, Európai Parlament / 2019

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás