+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2019. október 2. szerda, 08:48
Azért perelték be a Harvard Egyetemet, mert úgynevezett személyiségi kritériumokat is alkalmaz a felvételi eljárásában, amivel a vádak szerint előnybe hozza a fekete, latin-amerikai és fehér jelentkezőket az ázsiaiakkal szemben.

Ugyan nem tökéletes az amerikai Harvard Egyetem felvételi folyamata, de helyes, hogy figyelembe veszik a jelentkezők rasszát, hogy minél sokszínűbb legyen a hallgatói közösség – ez a bírósági döntés született kedden az AFP szerint.

 

Az egyetemet azért perelték be:

 

úgynevezett „személyiségi kritériumokat” is alkalmaznak a felvételizőknél, amire hivatkozva a fekete, latin-amerikai és fehér hallgatóknak kedveznek azokkal az ázsiai fiatalokkal szemben, akiknek egyébként hasonló osztályzataik vannak.

 

A Harvard tagadta, hogy diszkriminálnának, szerintük a rassz csak az egyik faktor a sok közül, amit figyelembe vesznek a felvételi eljárás során. Az egyetem az egyik tavalyi tárgyaláson arra is hivatkozott, 2010 óta jelentősen megnőtt az ázsiai származású hallgatóik száma.

 

A Harvardot még 2014-ben perelte be egy hallgatói csoport nevében. Vezetőjük, egy Edward Blum nevű konzervatív aktivista azt nyilatkozta az ítélet kapcsán: fellebbezni fognak ellene, és utána ha kell, a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak.

 

FOTÓ: Harvard Egyetem / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás