Az a helyzet, hogy fociban már visszacsináltuk Trianont

Szerző: Fekő Ádám
2019.10.01. 07:45

Ausztrián kívül az összes szomszédos ország focijába öntöttünk állami pénzt. A legnagyobb projektek meglepően sikeresek is eddig, de a magyarországi sport egyelőre semmit nem profitált ebből.

Az a helyzet, hogy fociban már visszacsináltuk Trianont

Orbán Viktor nagyon szereti a focit, vagy legalább is pénzt nagyon szeret rá költeni. Arról már számtalan cikk születt, hogy pontosan melyik településen épült épp futballstadion, mennyire árazták túl ezeket, és persze a kormány, vagy a hozzá közel álló üzletemberek kiemelkedő támogatását érző három csapat sikereit is nézhetjük.

Az is régóta ismert tény, hogy a magyar állam ilyen-olyan utakon lelkesen osztogat pénzt a szomszédos országok focijába is, általában a határon túli magyarság támogatása címén. Ezeknek több formája van, de a leggyakrabban a klubok akadémiái kapják a pénzt.

Az évek során odáig mentek a dolgok, hogy egyedül Ausztriában nincs olyan futballklub, ami valamilyen módon ne jutott volna magyar állami pénzhez.

Az elgondolással amúgy nem lenne baj, hiszen a határon túli magyarságnak nagyon jót tesz amúgy, ha például sportolási lehetőséggel segítik kicsit a hétköznapjaikat, és ahogy már én is leírtam ezermilliószor, a felvidéki Dunaszerdahelyen az egyik legmagasabb minőségű közösségi élménnyé tudták tenni a DAC focicsapata körüli felhajtást.

A probléma az, hogy jól láthatóan nem szempont a létező magyar kötődés a pénzt kapott akadémiáknál, az akadémiákhoz tartozó magas szinten játszó felnőtt csapatoknál pedig legtöbbször csak mutatóban van magyar, vagy még mutatóban sem. A csapatokat körülvevő közösség persze még lehet magyar, és akkor legalább társadalmi haszna van, de amúgy ez sem kötelező,

hiszen akad olyanra is példa, ahol az innen érkező pénzeken kívül semmi magyar nincs a klubokban.

Viszont focin keresztül tulajdonképpen megszületett a sport válasza Trianonra, hiszen ahogy említettem, Ausztriát leszámítva a teljes szomszédságban adunk pénzt focira. Persze nem mindegy, milyen minőségűre, és persze az sem, hogy mennyit. Az biztos, hogy a legtöbben akkor járnak jól, ha partneri viszonyba kerülnek a felcsúti Puskás Akadémiával, ennek ugyebár maga Orbán Viktor az alapítója.

Arról, hogy pontosan melyik klub vagy akadémia mennyi pénzt kapott, nagyon jó adatokat közölt már többek közt az Index és az Átlátszó is, viszont minket az a kérdés érdekelt, hogy ha már öntjük a pénzt, általában nem törődünk azzal, erősíti-e ez ténylegesen a magyar sportot, akkor legalább látszik-e eredményekben? A kérdés főleg azért érdekes, mert a Magyarországon elköltött pénzeket bárki által látható módon rosszul használjuk fel, hiszen még az FTC EL-szereplésével együtt sem mondható, hogy előre lépett volna a klubfocink a tíz évvel ezelőttihez képest.

+ Munkács (Kárpátalja, Ukrajna)

A Munkácsi Labdarúgó Akadémia 2,65 milliárd forintos állami támogatást kapott, ami azért érdekes, mert Munkácson a magyar lakosság aránya kilenc százalék körül van. A Munkács FC az ukrán megyeiben pallérozódik, de az akadémia fő partnere Seszták Miklós csapata, a tao-pénzekből már második éve NB I-es Kisvárda FC. Ezért talán nem is olyan meglepő, hogy utóbbi csapat keretében hat ukrán futballozik, de egyikük sem magyar származású. A 2018-2019-es szezonban épphogy bent maradtak az első osztályban azzal a kilencedik hellyel, idén hét forduló után a hetedik helyen állnak.

+ Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda (Székelyföld, Románia)

Csíkszeredán 1,91 milliárd forintot sikerült behúzni az államkasszából, ebből tavaly megnyerték a román harmadosztályt, a másodosztály alján vannak az idei szezonban, de kiemelendő, hogy tavaly kiejtették a Dinamo Bukarestet a román kupából. A csíkszeredai futballcsapat szinte különleges, hiszen nem csak az annak otthont adó város magyar lakosságú, hanem a keretben is csupa ismerős név van. A város első számú sportja ettől függetlenül inkább a hoki, ezért egyelőre nincs is arról szó, hogy kéne nekik nagyobb stadion a mostani 1200-asnál.

Sokkal látványosabbak a sikerek Sepsiszentgyörgyön. A 75 százalékban magyarok lakta település akadémiája kétmilliárd forinthoz jutott innen,

de a honlapjunkon felsorolt szponzorok alapján valószínűleg ennél több Magyarországról érkező pénzzel gazdálkodik a Sepsi OSK felnőtt csapata.

2018 óta a román elsőosztályban vitézkednek az első, magyar többségű településként, az edzőjük az erdélyi László Csaba, viszont a csapat keretében nem csak magyar állampolgár nincs, de úgy általában magyar is alig: Fejér Bélán, Kilyén Szabolcson és Fülöp Istvánon kívül főleg név alapján született románok teszik boldoggá a szurkolókat. Tavaly a hatodik helyet szerezték meg a bajnokságban, és egyelőre idén is középcsapatnak számítanak. Ez ahhoz képest szép eredmény, hogy az egész klubot csak 2011-ben alapították.

+ Topolya (Vajdaság, Szerbia)

A helyi akadémia különösen nagy, 4,5 milliárd forintos támogatást szedett össze, tavaly maga Orbán Viktor adta át a létesítményeket. A pénz látszik a focin is, ráadásul egyelőre rekordtempóban: két év alatt jutottak fel a harmadosztályból a szerb topligába, ahol cikkünk írásakor tíz forduló után is az első helyen állnak, megelőzve például a Partizant és a Crvena Zvezdát is, bár egy meccset többet játsszva. A nagyjából ötven százalékban magyarok lakta város szurkolói örülnek, de egyelőre itt sem látszik annyira, hogy a magyar fiatalokat nyomnák előre:

a Topolya SC kerete főleg szerbekből áll, összesen két magyar nevet találni. A Topolyán lévő Délvidéki Sport Akadémia a Puskás Akadémia partnere.

+ Eszék (Szlavónia, Horvátország)

Mészáros Lőrinc a csődtől mentette meg Horvátország egyik leghagyományosabb csapatát, emiatt természetesen ők is a Puskás Akadémia partnerei, és mivel Mészáros Lőrincről van szó, hamarosan szupermodern stadiont kapnak.

Az Eszék esete azért különleges, mert nagyjából 1000 magyar él a százezres városban,

tehát az egyetlen tényleges kötődés Magyarországhoz a nemrég beszállt tulajdonos személye, illetve a keretben lévő magyar válogatott Kleinheisler László, aki amúgy felcsúti nevelés. Az NK Osijek leginkább fiatal horvátokkal a keretében viszont a 12 csapatos bajnokság elitjébe tartozik a magyar szál megjelenése óta, tavaly például a harmadik lett, most épp az ötödik helyen áll. Az Eszék Sport Akadémia hivatalosan kétmilliárd forintot kapott, plusz ugye Mészáros magánvagyona. Ezzel tíz forduló után a negyedik helyen vannak.

+ Lendva (Szlovénia)

A háromezer fős város fociklubját alapították a legrégebben az országban, ettől függetlenül sokan húzták fel a szemöldöküket, amikor kiderült, hogy a lendvai akadémiára is jut 1,3 milliárd forint. A Zalaegerszegen is érintett Végh Gábor, a Pharos 95' tulajdonosa 2017 nyarán lett a lendvai klub, a Nafta 1903 elnöke, mindeközben pedig Mészáros Lőrinc állandó üzleti partnere, úgyhogy innen már érthető is a pénzosztás. A Nafta viszont nem tudott túl nagy előrelépést produkálni, a szlovén másodosztály maradt nekik 2017 óta. Most épp az ötödik helyen állnak, tavaly is középcsapat voltak. A keretben négy magyar van, Lendva lakosságának pedig nagyjából 40 százaléka magyar, ami párezer főt jelent.

+ Dunaszerdahely, Komárom, Rimaszombat (Szlovákia)

A legtöbb pénzt Szlovákiában szórtuk, de talán a leglátványosabb is itt az eredmény: Dunaszerdahely önálló entitás, egyik magyar klubhoz sem tartozik a saját akadémiájával, tavaly már másodikok lettek a szlovák bajnokságban, és idén is minimum ez az elvárás. Indultak európai szinten is, ahol speciel a magyar csapatok átlagos produkcióját hozták, bár nyáron például kiejtették a lengyel Cracoviát. Túl sok helyi kötődésű magyar játékosuk nekik sincs, cserébe többezer magyart szórakoztatnak hetente, ez most épp a harmadik helyre elég tíz forduló után.

2,1 milliárd forintot kapott az akadémia, de a MOL is lelkesen támogatja a klubot.

Komárom az egyik legmeglepőbb vállalkozás, mivel olyan őrületes sportmúltja nincs a határmenti városnak, mégis kapnak 1,94 milliárd forintot, aminek egy része a Révkomáromi Akadémiához megy, a másikból pedig egy stadiont ígértek be. A félprofi szlovák másodosztály tizedik helyén állnak jelenleg, a felnőtt csapat öt magyar játékost foglalkoztat.

Rimaszombaton 1,5 milliárd forintot osztottak ki, elvileg a DVTK felnőtt csapatának partnerei lennének, de ennek az együttműködésnek semmiféle látható nyoma nincs, aminek talán ahhoz is köze lehet, hogy a település vezetői kicsit kevésbé együttműködőek a magyar kormánnyal.

Összességében elmondható, hogy a magyar állam sokkal sikeresebb a határon túli foci megteremtésében, mint a hazaiban.

Talán azért is, mert ilyenkor elég egy helyre koncentrálni a pénzt, ráadásul az általában fiatal játékosok kineveléséből és eladásából élő klubok között jó eredményeket lehet elérni az állami szerepvállalás óta megnövekedett keresetekkel. Európába egyelőre csak a DAC tudott kijutni, ők még nem váltották meg a világot, de úgy tűnik, egy középcsapatot bárhol fel tudunk húzni. Hogy ez kinek jó, az változó: Sepsiszentgyörgytől például valószínűleg nincs ember, aki jó szívvel venné el az egyre népszerűbb csapatot, de Eszéken például teljesen érthetetlen a magyar szál.

A klubok keretei a Transfermarkt, illetve a Wikipedia adatai, a helyezések a 2019. október 1-i állást tükrözik.

MONTÁZS: Pintér Bence

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek