Az osztrák csodagyerek megmutatta, mit tud, most már azt is megmutathatná, mit akar

Techet Péter

Szerző:
Techet Péter

2019.09.29. 21:37

Sebastian Kurz az ibizai videóval megnyerte az osztrák választásokat. Pártja történelmi sikert ért el, a szélsőjobb összeomlott, és akár egy konzervatív-zöld kormány is jöhet. Ausztria nagyon nem arra tart, mint a V4-ek.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran

טובה minden kedves Azonnali-olvasónak! De főleg Kurz úrnak! Ma van a zsidó újév, ami már mindenképpen jól kezdődik az osztrák Wunderkindnek, Sebastian Kurznak.

Sebastian Kurz történelmi győzelmet aratott.

Az ÖVP a negyvenszázalékos álomhatár közelébe kúszott fel, miközben a szélsőjobboldali FPÖ teljesen összeomlott, és még a húsz százalékot se érte el. Kurz hatalmas győzelmét mutatja, hogy szabadon válogathat a koalíciós partnerek között.

Folytathatja a meggyengült és várhatóan széteső FPÖ-vel, amelynek már nem kell adnia egyetlen fontos minisztériumot sem. De kipróbálhatja az első konzervatív-zöld-kormányt is, esetleg bevéve még az osztrák Momentumot, a Neost is. Sőt, ha mázlija van, netán még a Neos-szal egyedül is kijöhet egy színtiszta polgári kormány, bár ez nem túl esélyes.

Egy valamit már láthatunk: ahogy Kurz nem Orbán, úgy Ausztria sem Magyarország.

Ami Magyarországon a társadalom több, mint felének megfelel, az Ausztriában alig tizenhat százaléknak kell csak.

Kurz még Schüsselnél is jobb helyzetben van

Az ibiziai videóba belebukott ugyan májusban a Kurz-kormány, de a botrány igazi nyertese Sebastian Kurz lett. Az ibiziai videót követő előrehozott választások a korábbinál is nagyobb és egyértelműbb legitimitást adtak Kurznak: megkérdőjelezhetetlenül az ÖVP Ausztria első pártja.

Legutóbb Wolfgang Schüsselnek 2002-ben – szintén egy botrányos FPÖ-s kormányzati szereplés miatt elhozva az akkori Haider-párt számos szavazóját – sikerült még ennél is többet elérnie (egyben az FPÖ-ből kicsavarnia). Akkor Schüssel a negyvenszázalékos álomhatárt is megugrotta, most Kurz annak közelébe került.

Schüssel azonban akkor folytatta a kormányzást a teljesen padlóra került FPÖ-vel, amely párt 2005-ben aztán ketté is szakadt. Az FPÖ pártszakadása – az Österreich bulvárnapilap információi szerint – most sem elkerülhető, a mérsékeltebb Hofer-tábor és a náci Kickl-tábor közötti ellentétet tovább bonyolítja, hogy a pénzügyi botrányokba nyakig süllyedt Strache vélhetően jövőre már önálló listával indulna a bécsi tartományi választásokon.

Kurznak tehát lehet, hogy az egyébként is tizenhat százalékra gyengült FPÖ helyett egy még gyengébb, azaz még kezelhetőbb maradék-FPÖ-t kell csak bevennie a kormányba, amelynek aztán tényleg se belügyet, se külügyet, se hadügyet nem kell adnia.

De Schüsselnél jobb helyzetben van azért Kurz, mert másból is válogathat, mint az FPÖ romjai.

Az ÖVP-nek a Zöldekkel együtt, akik szenzációs tizenkét százalékkal jönnek vissza idén a bécsi parlamentbe, meglenne a parlamenti többsége, és mindkét pártban van hajlandóság az együttműködésre. Esetleg bevéve a szintén szenzációsan szereplő osztrák Momentumot, a Neost. A Neos eddigi legjobb eredményét érte el, de vélhetően egy tisztán polgári ÖVP-Neos-kormánynak nem lesz parlamenti többsége.

Jön az ÖVP-Zöldek-kormány?

Az ÖVP és a Zöldek közötti kooperációs hajlandóságot nézve látni kell:

Ausztria nagyon nem arrafele tart, amerre a visegrádi államok.

Az ottani idegenellenességgel már csak az FPÖ házalt – az eredmény pedig látható. Az ÖVP-nek egyáltalán nem volt központi témája a menekültkérdés, sokkal inkább Kurz karizmája mellett egyfajta modern, progresszív konzervativizmust hirdetett, főleg a gazdaságpolitikában.

Ettől pedig nem idegenek már a Zöldek sem. Nem véletlen, hogy például Németországban nem más, mint a bajor kormányfő és CSU-elnök, a Fidesztől látványosan eltávolodott Markus Söder is hirtelen bezöldült. Míg a visegrádiak identitáskérdésekkel tartanak a múlt felé, az osztrák vagy bajor konzervatívok a jövőt célozzák be.

Mit akar azonban a Wunderkind?

A mostani eredmény ismét megmutatta, hogy Kurz tényleg egy politikai tehetség – és ezt csak még inkább alátámasztaná, ha igazak lennének a pletykák, miszerint ő állhatott az ibizai videó mögött.

De eddig csak azt láthattuk, mit tud Kurz.

Mit is? Hihetetlenül jól és gyorsan átvenni egy egész pártot, majd az egész országot. Politikai tehetsége vitathatatlan. Most már azonban azt is meg kéne mutatni, mit is akar elérni. Amint tavaly az ÖVP nagyöregje, a Kurz-kritikus Erhard Busek Fiumében, idén pedig Paul Lendvai osztrák elemző Bambergben nyilatkozta nekem:

nem tudni, mi is Kurz víziója. Mi is az az út, amit a plakátjai szerint még csak most kezdett meg?

Második Svájc vagy első Bécs?

Ha az ÖVP-től függene, akkor sokkal inkább a bajor, de pláne svájci helyzethez közelítenék Ausztriát. Ami elsőre persze jól hangzik, gyakorlatilag egy sokkal inkább munka- és teljesítményalapú, azaz a szociális szempontokat háttérbe szorító társadalmi és gazdasági modellt takarna.

Pedig Ausztria nem második Svájcként lehet érdekes és példaértékű, hanem azon jóléti államiság őrzőjeként, ami a kontinensen mára csak a skandináv országokban és Belgiumban maradt meg, és amelynek osztrák sikertörténete a szocdemeknek köszönhető.

Svájcnál jobb Bécsben élni – és ezt kell szem előtt tartani, amikor bárki is nagyon át akarja alakítani Ausztriát.

Inkább kéne az egész országot a vörös Bécs elismert modelljéhez közelíteni, mind a konszernek uralta Svájcéhoz. Kurz persze második Svájcot akar. Egy maradék-FPÖ ebben biztos partner is lenne. Ekkor viszont nagy szerep hárulna a baloldali ellenzékre és különösen az osztrákoknál nagyon erős szakszervezetekre, hogy megvédjék azt, ami Ausztriát jóléti társadalommá tette.

Éppen ezért lenne jó, ha Kurz mellett inkább a Zöldek lennének ott, akik szociális kérdésekben azért még mindig baloldaliak. Egy ÖVP-Zöldek-kormány ráadásul új paradigma lehetne a nagykoalíciós kényszerek vagy a bal-jobb szembenállások meghatározta osztrák köztársasági politikatörténetben.

Ha már Pilz nem jutott be (igen, már egy kifutó széria ő), akkor egy ÖVP-Zöldek kormányt támogatnék most leginkább. Az osztrák Momentum, a Neos – amely az osztrák pártok közül számos kérdésben vitathatatlanul a legfelkészültebb, legokosabb politikai erő – pedig esetleg az oktatás és innováció terén léphetne be egy ilyen kormányba.

A kérdés csak az, hogy a konzervatív Ausztria akar-e zöld kormányzati részvételt, valamint nem nyer-e Kurz is akár többet azzal, ha egy roncs-FPÖ-t továbbra is a kormányban tart, ezzel elvéve tőle még az ellenzékiség szexepiljét is.

Az első kérdésre a választ számos vorarlbergi és tiroli falu megadta vasárnap, amelyekben a Zöldek is nagyon szépen szerepeltek, Vorarlbergben az ökopárt lett eleve a második. Azaz Ausztriában mára nem zárja ki egymást a konzervativizmus és az ökogondolat.

Ez amúgy a magyar LMP-nek is üzenet lehet. Igaz, Magyarországon se ÖVP, se Kurz nincs. Mi még valahol ott tartunk, mint a két világháború közötti Ausztria: az önemésztő hideg polgárháborúnál.

Olvass még többet Techet Pétertől az Azonnalin!

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől
Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek