Miért ilyen gyenge a forint, és miért nem tesznek semmit Matolcsyék?

2019.09.26. 16:15

Kedd délután sem emelt kamatot a Monetáris Tanács. Kellett volna? Vagy jó ez így? Egyáltalán, miért van mélyponton a forint, és hogyan függ össze mindez az évek óta változatlan, alacsony alapkamattal? Elmagyarázzuk.

Miért ilyen gyenge a forint, és miért nem tesznek semmit Matolcsyék?

Mindenki, aki az augusztusi nyaralásból hazatérve visszaváltotta az euróját forintra, egy picit többet kapott vissza, mintha júliusban tette volna ugyanezt, köszönhetően annak, hogy

az elmúlt hónapban zuhanórepülésbe kezdett a forint, kedd délelőtt 336 forintos euróárfolyammal történelmi mélypontot produkálva.

Ugyanezen a kedden, csak délután – a várakozásoknak megfelelően – nem emelte, hanem változatlanul hagyta a 0,90 százalékos jegybanki alapkamatot a jegybank Monetáris Tanácsa. De miért nem emeltek, és hogyan függ össze ez a két dolog?

Mi az az alapkamat, és mit határoz meg? És mi köze van a forint-euró árfolyamhoz?

Az alapkamat 2016 óta változatlanul 0,90 százalék. Ez csak a kereskedelmi bankokat érinti közvetlenül, azt jelenti, hogy amennyiben kölcsönt szeretnének felvenni a központi banktól, a felvett összeg 100,9 százalékát kell visszafizetniük. Áttételesen ez beépül a fogyasztói hitelezésbe is, hiszen amennyivel drágábban kapja a bank a pénzének egy részét, annál drágábban fogja nekünk is továbbadni – vagyis magasabb hitelkamatot fizetünk.

Ha azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megemelné az alapkamatot, akkor a kereskedelmi bankokoknak drága lenne tőle kölcsönözni – így inkább az emberekhez fordulnának, akiknek magas kamatozású megtakarítási konstrukciókat kínálnának, ezzel ösztönözve őket, hogy ne új tévére költsék a felesleges pénzüket, hanem nekik adják kölcsön, magas kamatért cserébe.

Éppen itt lehetne megfogni az elszálló forintárfolyamot: ha vonzóvá válik a forintban való takarékoskodás, az arra ösztönzi az embereket, hogy forintban, és ne mondjuk euróban tartsák a pénzüket,

ezáltal erősítik az utóbbit az előbbivel szemben.

Mivel ma a Magyar Nemzeti Bank laza monetáris politikát folytat (alacsony a fent emlegetett alapkamat, olcsón kapnak a kereskedelmi bankok hitelt), ezért a bankoknak nem érdekük az emberektől kölcsönözni, alacsony kamatot kínálnak azoknak, akik le szeretnék kötni náluk a pénzüket. Emiatt a befektetők máshová viszik a megtakarított pénzüket az országból, ahol jobban tudnak rajta keresni.

Az MNB-nek megvannak az eszközei, hogy befolyásolja az árfolyamot. Az egyik a már emlegetett alapkamatemelés. A másik lehetőség, hogy az MNB a tartalékaiból forintot vásárol, és/vagy dollárt ad el, mesterségesen serkentve ezzel a forint iránti keresletet (vagy lenyomja a konkurenciát, a dollárt, ami hatással van a többi valutára is).

Ha egyszer drágul a külföldi nyaralásunk, miért nem emel alapkamatot a Nemzeti Bank?

Az egyik közkeletű magyarázat szerint a kormány így akarja növelni a versenyképességünket. Ugyanis az ortodox tankönyvek szerint, ha gyenge a hazai valuta, a magyar exportőr több forintra tudja beváltani a külföldi piacon kapott valutáját (vagyis nagyobb profitra tesz szert), vagy ugyanakkora profit elérése mellett alacsonyabban tudja eladni külföldön a portékáját.

Ezt a képet azonban Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök kérdésünkre árnyalta:

„Az európai értékláncba beékelődött magyar gazdaság kivitelét és versenyképességét nem ez fogja meghatározni,

ugyanis a magyar export jelentős hányadát a külföldi tulajdonú feldolgozóipar és az autóipar teszi ki, akik alapvetően euróban számláznak, és a kiviteli programjuknak semmi köze az árfolyamhoz. Nem ez dönti el, hogy mennyit adnak el külföldön.”

Megkérdeztük Varga Zoltánt, az Equilor elemzőjét is, aki szerint várható volt, hogy nem történik emelés, hiszen a jegybank törvényben lefektetett dolga, hogy az inflációt kordában tartsa és árstabilitást teremtsen. „Amíg a jegybank megítélése szerint árstabilitást nem fenyegeti az árfolyam, a jegybanktól nem várható szigorító lépés, a jelenlegi gyengülési ütem még nem veszélyezteti a jegybanki toleranciasáv tetejét, mely 4 százaléknál található. Persze a forintgyengülés üteme erőteljesnek mondható, mivel az utóbbi években viszonylag stabil forintárfolyamhoz szoktunk” – mondta Varga.

Bod Péter Ákos felhívta a figyelmet, hogy „a német gazdaság lassulásával lassulni fog a miénk is, ebben az esetben viszont csökkenteni kéne az alapkamatot, ezzel fűtve a gazdaságot, ám mivel az nálunk már eleve alacsony, nem marad mozgástér válság esetén.”

Varga Zoltán szerint ez azonban a 2008-as válság után már nem akkora probléma: „Az alapkamattal való befolyásolás inkább jellemző volt a 2008 előtti, hitelből finanszírozott növekedésre, mint a 2008 utáni világra. Ettől még persze nehéz helyzetben lesznek a jegybankok világszerte, mert nem csak nálunk, hanem az Európai Központi Banknál és az amerikai FED-nél is alacsony a jegybanki alapkamat. De vannak más eszközei is egy központi banknak, amiket adott esetben bevethet.

Jelenleg nehéz megmondani, hogy meddig tart a jegybank komfortzónája, ami felett már veszélyben látnák az inflációs célok teljesülését, ez akár 340-350-es euróárfolyamot is jelenthet.”

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

Győri Boldizsár
Győri Boldizsár az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek