+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 26. csütörtök, 19:48
Ehhez képest a magyarok a fasorban sincsenek, csupán három fideszes képviselő visz haza pénzt a parlamenti fizetésén felül.

Az Európai Parlament 751 tagja közül messze a Nigel Farage-féle Brexit Párt EP-képviselői keresnek a legjobban – derül ki a Transparency International (TI) képviselői vagyonbevallások alapján készített felméréseiből.

 

Dúsgazdag brexitpártiak és szélsőjobbosok

 

A kutatás azt vizsgálta, hogy az egyes képviselők, nemzeti delegációk és pártcsoportok normál parlamenti fizetésükön felül mennyi plusz pénzt tesznek zsebre: a TI megállapította, hogy a képviselők éves bruttó összjövedelmüknek (105 092,4 euró, vagyis 35,24 millió forint) nem ritkán többszörösét keresik meg EP-n kívüli tevékenységüknek köszönhetően. A 751 közül 48 képviselő vallotta be, hogy a parlamenten kívüli munkával havi több, mint százezer eurót keres. Ugyanakkor fizetett, parlamenten kívüli állást csupán a képviselők 30 százaléka, 227 fő végez, a többiek vagy fizetetlen munkát végeznek, vagy nem számoltak be ilyenről.

 

Akik viszont igen, azok közül is kiemelkednek a Farage-féle Brexit Párt képviselői:

 

az ő huszonkilenc képviselőjük összesen 2,06 millió és 4,68 millió euró közötti összeget tett zsebre a parlamenten kívüli munkával egy év alatt, ez bőven felülmúlja a más pártdelegációk fizetéseit.

 

Őket az olasz kormányból augusztusban kipöckölt, Matteo Salvini-féle Liga követi 369 ezer euró és 1,07 millió euró közötti összegekkel, de még ez is kevesebb, mint a negyede a Brexit Párt képviselői által bevallottaknak. A harmadikok a ranglistán a lengyel középjobbos Polgári Platform képviselői lettek 720 ezer és 984 ezer euró közötti bevételekkel (ennek oroszlánrésze Radosław Sikorski exkülügyminiszter csillagászati fizetéseiből jön össze), de a top 10-be befért még a francia szélsőjobbos Nemzeti Gyűlés, a brit maradáspárti Liberális Demokraták, a Verhofstadt-féle liberális Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták, a lengyel posztkommunista SLD, a dán liberális Venstre, a Merkel-féle CDU és a Kurz-féle ÖVP is.

 

Rupert Lowe, a brexitpártiak egyik képviselője nem igazán ijedt meg a statisztikától: ki is adott egy közleményt, hogy igazából a pártdelegációjának csillagászati fizetései a sikerükről árulkodnak.

 

„Hát nem csodálatos, hogy a Brexit Párt EP-képviselői több pénzt keresnek, mint a főföderalista Guy Verhofstadt, és még jóval több szavazatot is kapnak nála?”

 

– dicsekedett Lowe hozzátéve, hogy a brexitpártiak sikeresek a munkájukban, és a fizetéseik is ezt tükrözik. „Fontos, hogy azokat a szavazóknak, akik szeretnék elhagyni az EU-t, olyanok képviseljék a legjobb tudásuk szerint, akik alkalmasak és tapasztaltak. A politikában, csakúgy, mint az üzleti életben, siker sikert követ” – tette hozzá.

 

Sehol sincsenek a magyarok

 

Egyébként a legtöbbet a brexitpárti Ben Habib teszi zsebre évi 960 ezer eurós fizetésével a parlamenti díjazásán felül. Őt követi Radosław Sikorski volt lengyel külügyminiszter 804 ezer euróval, Guy Verhofstadt az ötödik helyre fért be 426 ezer eurós másodfizetésével, míg Nigel Farage hetedik lett 360 ezer eurós éves külső bevétellel. Egyébként hozzájuk képest a magyar képviselők a fasorban sincsenek:

 

a huszonkét EP-képviselőnk közül csak három fideszes politikus nyilatkozott parlamenti munkán kívüli fizetett munkáiről, az ellenzéki képviselők egyike sem számolt be ilyenről:

 

Trócsányi László, az épp ma megbukott magyar biztosjelölt 12 és 60 ezer közti összeget keres az EP-n kívül, Kósa Ádám és Szájer József pedig mindketten 6-12 ezer eurót tesznek zsebre az éves képviselői fizetésükön kívül.

 

Ha az EP pártcsoportjainak átlagát nézzük, ott főleg a brexitpártiak bevételei miatt a pártcsoport nélküli függetlenek emelkednek ki, őket az Európai Néppárt követi, majd szorosan mögötte jön a többi frakció is. A negatív rekord a Zöldek/EFA frakcióé, ők a többiekhez viszonyítva alig tesznek zsebre valamit a parlamenti fizetésükön felül. „Szerintem ezt nem is szabadna engedni” – fogalmazott Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő a külső fizetésekről, mivel szerinte ezek összeférhetetlenséghez vezetnek. Hozzátette, vannak elfogadható külső bevételek, például a könyveladásokból származók, de például a fizetett beszédeket meg kéne tiltani az EP tagjainak.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali. Fotók: Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A terv szerint június közepétől Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország között lehetővé vált volna a szabad utazás, de a szlovákok még tartanak a külföldiektől.

Szombatra már 1655-en gyógyultak fel, míg az aktív fertőzöttszám 1576-ra esett. Grafikonokon a részletek!

Pedig a Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba egy kis migránsozásért.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás