+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szakács András
2019. szeptember 25. szerda, 11:51
Politikai hatalom nélkül a Greta által követelt változás nem fog megvalósulni, de még elkezdődni se nagyon. Az újabb össztársadalmi csalódás tehát kódolva van – egyelőre.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Greta Thunberg a médiában és az interneten elért eddigi karrierjének csúcspontját az ENSZ-ben elmondott beszéde jelentette. Internetes mémként indult, de mára médiavalósággá váltak cselekedetei és szavai, melyekért emberek milliói rajonganak, és amiket politikusok százai tapsolnak meg.

 

Következik-e azonban Greta eddigi pályaívéből az, amit tulajdonképpen el akar érni, a politikai és gazdasági kurzusváltás? Addig semmiképpen nem, míg a médiavalóság megteremtésére koncentrál a politikai alternatíva helyett.

 

A kép jelenleg pedig igencsak a választók ízlésére hangolt: egy ártatlan  a jövője miatt sokszor mérges – fiatal lány csúnyának, kapzsinak és butának tartott politikusokat oszt ki.

 

Kell-e azonban félniük ezeknek a politikusoknak Greta Thunbergtől?

 

Avagy kell-e változtatniuk a jelenlegi politikájukon Greta Thunberg és a klímamozgalom miatt? Véleményem szerint nem, méghozzá a politikai alternatíva és konkurencia hiánya miatt.

 

Az ENSZ-ben és a világ kormányaiban ülő politikusok ugyanis lehet, hogy öregek és csúnyák, azonban közel sem buták, még ha egyesek közülük tagadják is a klímaváltozás tényét. Nem buták politikai értelemben, mert értik és érzik, hogy Greta Thunberg nem jelent számukra konkurenciát és veszélyt. Legyen ugyanis bármilyen fenyegető is egy beszéd, Trump óta tudjuk, még a világ szuperhatalmának vezetőjének kemény szavaitól sem kell feltétlen félni. Ahogy a profi marketinggel felépített és rocksztárként körülrajongott politikusok – mint Justin Trudeau is  pillanatok alatt elveszíthetik hatalmukat és partvonalra kerülhetnek.

 

Így tehát Greta Thunbergtől és a körülötte lévő zöldmozgalmaktól sem kell félniük. A politikai hatalom birtokosainak most elég mindössze sírni és tapsolni a beszédeken,

 

legalábbis addig, ameddig a mozgalmak megmaradnak civil mederben, amíg csak lájkolni és megosztani tudják az emberek Greta posztjait, de szavazni már nem tudnak rá.

 

A vágyott politikai és a gazdasági változás kikényszerítése azonban csak politikai úton – avagy forradalom által – érhető el. Politikai hatalom birtokában és annak felhasználásával szervezhetők csak újra rendszereink, annak megszerzése nélkül azonban senki sem reménykedhet abban, hogy az általa akart változás elérhető. Greta Thunbergnek és a zöldmozgalomnak ugyan elismertsége már van, politikai hatalma azonban minimális. Egyelőre nem látszik, hogy képes lenne politikusokat és gazdasági szereplőket akaratukkal ellentétes (profit helyett a környezetvédelmet előtérbe rakó) döntések meghozására.

 

Márpedig a hatalom ez: mások kényszerítése olyanra, amit e kényszerítés nélkül nem akarnának megtenni.

 

De hogyan szerezhetné meg a politikai hatalmat Greta Thunberg és klímaváltozás ellen küzdők?

 

A válasz egyszerű: politikai mozgalmak és pártok alapításával világszerte. A politikai hatalom részbeni megszerzéséhez ugyanis nem feltétlenül kell kormányra is kerülni, mert már az elég lehet, ha kiélesedik a konkurenciaharc egy adott ország pártrendszerében.

 

Már a hatalom elvesztésének félelme is politikai cselekvésre ösztönözhet olyan politikusokat és pártokat, akik eddig csak legfeljebb sírtak és tapsoltak Greta Thunberg beszédein,

 

de tenni aztán nem tettek semmit. Ne feledjük, a 20. század nyugati pártfejlődése arról is szólt, hogy a baloldali és jobboldali pártok a választói igényekre és versenyhelyzetre reagálva fokozatosan magukévá tették a pártrendszerben megjelenő liberális pártok olyan elveit, mint például a sajtó- és véleményszabadság. 

 

A zöldpolitika és a zöld pártok megjelenése is ilyen hatással lehet a jelenlegi pártokra és pártrendszerekre a német példa alapján. Ott már nem csak utcán és konferenciákon, civilként vannak már jelen a zöld gondolatok, hanem politikai alternatívaként is, amire a keletnémet választási eredmények alapján van választói igény. Erre pedig kétféleképpen reagálhat egy demokratikus pártrendszer: a pártok ellenalternatívát állítanak és klímaváltozást tagadó narratívát építenek, vagy magukévá tesznek egyes zöld gondolatokat szavazókat elhódítva a konkurens zöldpárttoktól.

 

Ráadáasul a zöldmozgalmak előtt olyan lehetőség áll a körülmények katasztrofális és globális helyzete miatt, amiről még a proletármozgalmak is csak álmodtak.

 

Egy olyan ügyet képviselnek, aminek szó szerint minden földi élőlény az alanya, más szavakkal a teljes földi lakosság a potenciális szavazóbázisuk. A környezetszennyezésért felelős cégek amik ellen például küzdeni próbálnak, már kiléptek a nemzetállami keretek közül, az őket egyedül korlátozni képes politikai hatalomnak és az azzal rendelkező pártoknak is el kell gondolkodniuk a globális pártszövetségek és pártrendszerek létrehozásán tehát.

 

Greta Thunberg politikussá a válása, a zöldmozgalmak párttá alakulása ezért nem az ügy elárulása, a civilség hátbadöfése lenne, hanem sokkal inkább a realitásoknak való megfelelés, a következő lépés a cél eléréséért. Greta lehetőségei jelenlegi szerepében erősen korlátozottak, ebből kifolyólag már középtávon is csalódáskeltőek lesznek.

 

Politikai hatalom nélkül az általa követelt változás nem fog megvalósulni, de még elkezdődni se nagyon. Az újabb össztársadalmi csalódás tehát kódolva van,

 

és végül az ő sztorija is a bukott hőseink történetei közt landolhat. 

 
Olvass még Szakács Andrástól az Azonnalin!
 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Felesleges, hasznavehetetlen, messzi földön gyártott ajándéktárgyak helyett kultúrértékkel bíró, elvitathatatlan funkcionalitású és finom dolgot a fa alá!

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Erről számolt be az ENSZ segélyezésért felelős vezetője, aki jövőre 35 milliárd dollárból akar segíteni a rászorulókon.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás