+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. szeptember 23. hétfő, 19:15
Legutóbb fél év hosszabbítást kapott az Egyesült Királyság kormánya, hogy kitalálja végre, hogyan akar kilépni az EU-ból. Alig több, mint egy hónap van hátra, de mit sikerülhet addig alkotni? Kisakkozzuk a legfontosabb kérdéseket.

Többféleképpen próbáltuk az elmúlt hónapokban elviccelni az évtized valójában legkellemetlenebb politikai eseményét: a britek kilépését az Európai Unióból,

 

de ahogy közeledik az október, egyre sürgetőbb a kérdés, hogy most végre sikerül-e kilépnie a briteknek, vagy sem.

 

Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette, hogy előbb dögölne meg, minthogy még egy hosszabbítást kérjen, pedig megállapodás október 31-ig már nem nagyon lesz úgy, hogy azt törvénybe tudják iktatni, a megállapodás nélküli kilépést pedig elvileg megtiltotta a parlament a kormánynak.

 

Hogy is jutottunk idáig?

 

A szappanoperaszerűen nyúló, pontonként elég abszurd történet ugye úgy indult, hogy David Cameron konzervatív miniszterelnök beijedt az egyre erősödő EU-ellenes párttól, a UKIP-től, és kiírt egy népszavazást azzal a céllal, hogy egyszer és mindenkorra felejtsék már el a britek ezt az egész kilépésdolgot.

 

Aztán a népszavazás kampányában a konzervatív erős emberek egy jelentős része – leginkább talán politikai számításból – a kilépési kampányt erősítette, ami aztán szűken ugyan, de meg is nyerte a népszavazást.

 

Cameron lemondott, érkezett Theresa May korábbi belügyminiszter, aki először csinált egy gyors időközi választást, amin megerősítést várt, ehelyett elvesztette parlamenti többségét, majd az EU-val letárgyalt egy olyan megegyezést a kilépésre, ami senkinek sem tetszett, a parlament le is szavazta párszor, aztán May lemondott.

 

Ekkor voltunk ott, hogy a britek a március 31-i dátum után sorban következő rövid hosszabbítások után kaptak kerek hat hónapot, hogy okoskodják ki, hogy mit akarnak csinálni.

 

Először ugye kerestek egy új miniszterelnököt, aki az excentrikus volt londoni polgármester és külügyminiszter, Boris Johnson lett, aki elkezdett ezerrel készülni a megállapodás néküli kilépésre, miközben még jelenleg is azt mondja, hogy szeretne új megállapodást kötni az EU-val – majd az első lehetséges alkalommal elvesztette a maradék parlamenti többségét is.

 

Mitől függ, hogy mikor lépnek ki a britek az EU-ból?

 

Négy dolgot érdemes megvizsgálni az október 31-i kilépési dátum kapcsán.

 

1. Tényleg akar-e Boris Johnson miniszterelnök új megállapodást kötni az EU-val, és ha igen, sikerülhet-e ez időben? És mit akar az EU?

 

2. Ha sikerül új megállapodást kötni, azt megszavazza-e a parlament?

 

3. A Johnson által elrendelt, jelenleg bíróságon vitatott kényszerszünet után megbuktatja-e a parlament Boris Johnsont?

 

4. Ha marad Johnson, és nincs megállapodás, akkor ki tudja-e erőszakolni valahogy a megállapodás nélküli kilépést a miniszterelnök annak ellenére, hogy a parlament törvényt hozott ez ellen?

 

Nézzük sorban.

 

Meg akar-e állapodni Johnson? És meg tud?

 

Egyelőre nem igazán tűnik úgy: egy sor cikk, ami az EU-s vezetőkkel történt tárgyalásokról, illetve az alacsonyabb szintű tárgyalásokról szól, azt jelzi, hogy

 

a jelenlegi brit kormány talán leginkább arra játszik, hogy valamivel nagyon kiakassza végre az EU-s tárgyalókat,

 

hiszen akkor lenne politikai muníció erőből átvinni a no dealt.

 

A fő problémát ugye az ír-északír határ átjárhatóságát védő mechanizmus (backstop) jelenti, ami gyakorlatilag a kilépés ellenére addig az vámunióban tartaná a briteket, amíg ki nem találják, hogy hogyan is működhet a határnélküliség az Ír-szigeten a brexit után. Johnson és a keményvonalas brexitpártiak szemében a backstop igazi vörös posztó, ha valamitől, ettől mindenképpen meg akartak szabadulni May megállapodásából, viszont ez az a dolog, amiből az EU csak akkor engedne, ha Johnsonék prezentálnának valami életképes alternatívát.

 

Ez egyelőre nem történt meg, mi több, maga Johnson is állítólag Jean-Claude Junckerrel ebédelve értette meg, hogy amit – egyébként nem túl nagy elánnal – javasolnak, tehát az, hogy Észak-Írországra továbbra is vonatkozzonanak az élelmiszerekre és haszonállatokra vonatkozó EU-s szabályok, az valójában nem is megoldás semmire. Az EU-s vezetők az elmúlt hetekben ismét csak azt kommunikálták, amit eddig is: London végre mondja meg egyenesen, hogy mi a fenét akar, és már azt is hozzátették, hogy szeptember 30-ig tegyenek le megoldási javaslatot az asztalra.

 

Ha lesz megállapodás, az keresztülmegy a parlamenten?

 

Röviden: nem valószínű. Boris Johnsonnak jelenleg nincs többsége a parlamentben, ráadásul bármilyen olyan megállapodás az EU-val, ami különleges helyzetbe hozza Észak-Írországot – márpedig az EU másféle megállapodást nem fog kötni – szembe fogja fordítani Johnsonnal a keményvonalas brexitpárti, de még a moderált konzervatív képviselőket is, nem is beszélve a kormányt támogató északír pártról, a DUP-ről.

 

A megállapodás elfogadásához tehát a parlament másik oldaláról kellenének szövetségesek Johnsonnak, de mind a Munkáspárt, mind a Liberális Demokraták, a Zöldek és a Skót Nemzeti Párt képviselői részéről politikai öngyilkosság lenne megmenteni Johnson bőrét egy olyan megállapodásért, ami egyébként sem fog tetszeni nekik sem.

 

Hiába lesz tehát megállapodás, esélytelennek tűnik, hogy az átmenjen a mostani brit parlamenten.

 

Bukik-e Johnson, és ha igen, mi lesz?

 

Ennél sokkal valószínűbb, hogy a parlament, amint újra ülésezik, bizalmatlansági indítványt nyújt be a miniszterelnök ellen, ami jó eséllyel sikeres is lesz. Ha pedig sikeres lesz, akkor vagy nem sikerül kormányt alakítani, vagy sikerül egy nemzeti egységkormányt, vagy valami hasonlót összerakni, de

 

a lényeg az, hogy feltehetően ismét általános választás lesz az Egyesült Királyságban.

 

Ennek kimenetele pedig megjósolhatatlan. Lehet, hogy egy részben vagy egészben inkább brexitellenes párt, vagy ilyen jellegű pártok koalíciója kerül hatalomra, akik vagy letárgyalnak végül egy megállapodást, vagy nem, és vagy tartanak róla új népszavazást, vagy nem – valószínűleg inkább igen. De ahogy jelenleg kinéz, még magán a Munkáspárton belül sem tudnak megegyezni arról, hogy mit is akarnak pontosan – csak úgy, mint az elmúlt években.

 

Ha egy inkább brexitpárti párt, tehát a Johnson-irányvonalat tartó konzervatívok, vagy a Nigel Farage-féle, egyértelműen a mielőbbi kilépést pártoló Brexit Párt nyer, akkor pedig tulajdonképpen akár másnap is jöhet a no deal, hiszen a felhatalmazás és a lehetőség meglesz rá.

 

És mi van, ha nem bukik Johnson, de nincs megállapodás?

 

Az is előfordulhat persze, hogy valami csoda folytán Johnson túléli a bizalmatlansági indítványt, és eljön október 31-e úgy, hogy nincs megállapodás az EU-val,

 

viszont a parlament ugye az utolsó pillanatban olyan törvényt hozott, ami elviekben kötelezi a kormányt az újabb hosszabbítás kérésére.

 

Ezt Johnson vagy tiszteletben tartja, és akkor tulajdonképpen teljes vereséget szenved a bizalmatlansági nélkül is, ráadásul kérdés, hogy az EU 27 tagállama megadja-e a hoszabbítást egyáltalán. Vagy az is lehet, hogy Johnson mindezt nem tartja tiszeteletben – amit továbbra sem zárt ki a brit kormány –, és kivezeti az Egyesült Királyságot az EU-ból a határidő napján megállapodás nélkül.

 

Tehát ha van tényleges 22-es csapdája, akkor úgy tűnik, hogy a britek most már tényleg abban vannak, és

 

nagyon valószínűtlen, hogy október 31-én tényleg ki fognak lépni az EU-ból.

 

Szerinted mi fog történni? Szavazz!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ateliers Jean Nouvel, a komplexum tervezéséért felelős építésztől több, mint ötvenmilliárd forintot követel a Filharmónia menedzsmentje.

Művésznevén Rico Racks öt évig nem rappelhet a drogozásról.

Orosz kémek kibertámadásokat hajtottak végre cseh célpontok és a környező országok ellen, lekapcsolták őket.

A tavalyi Győrkőcfesztivál meghívója illusztrálja, miért hozhat majd érdekes helyzeteket, ha Borkai Zsolt marad Győr polgármestere.

„Kompromittáló felvételek” kerültek róla elő, „botrányba keveredett” – ennyit tudhatnak csak a Kisalföld olvasói a győri polgármester ügyéről.

A parlament dönt arról is, hogy felfüggesztik-e a DK-s Varju László mentelmi jogát.

Úgy tűnik, a Vatikán azért nem ölt bele túl sok energiát az eddigi legmodernebb termékének fejlesztésébe.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Az olasz büszkeség napján ezen kívül a legfontosabb kérdést is feltettük, amit Rómában érdemes. Videó, felirattal!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Bernie visszatért – zengte a több, mint húszezres tömeg. Helyszíni képriport a Queensbridge Parkból!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás