Orbán elment az olasz fasisztákhoz, és megmondta, ki olasz és ki nem

Techet Péter

Szerző:
Techet Péter

2019.09.23. 10:08

Negyedennyi bunkóságért Magyarországon a Rogán-minisztérium már kiplakatírozná az országot, hogy tessék tisztelni minket.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Orbán Viktor fellépett Rómában a neofasiszta Olaszország Fivérei párt évi rendes politikai évednyitóján. (Hogy kik ezek neofasiszták, arról itt írtunk már.) Önmagában abban nincs semmi meglepő, ha egy fasiszta politikus elmegy eszmetársaihoz előadni, ráadásul az Atreju névre hallgató (szél)jobbos dzsemborira minden évben ellátogatnak akár baloldali politikusok is. Idén például Orbánnal egy napon – de nem vele együtt – vett részt egy beszélgetésen Giuseppe Conte, régi-új olasz miniszterelnök.

Conte olyan értelemben is „jelen“ volt a háromnapos összejövetelen, hogy kormányát és személyében őt magát a jobboldali és szélsőjobboldali olasz ellenzék különféle felszólalói igen keményen szidták. Matteo Salvini, aki már szeptember elején egy kis lombardiai városban megadta a Conte-ellenes alaphangot, és majd október tizenkilencedikén Róma utcáira is hívja a miniszterelnök ellen az övéit, most is elemében volt pénteki nyitóelőadásán.

Szerinte a baloldal számára minden és mindenki, ami és aki nem balos, már fasiszta.

Ez persze ismert bújócska. A baloldal számára ugyanis Matteo Salvini nem azért fasiszta, mert jobboldali, hanem mert maguk a hívei is például az Il Fatto Quotidiano napilapnak mussolinis nyakláncban nyilatkoznak a Marcia su Roma újbóli szükségességéről, vagy mocskoszsidózva zavarnak el egy újságírót. Ahogy az Orbánt meghívó Olaszország Fivérei párt elnöknője, Giorgia Meloni se jobboldalisága miatt, hanem a mussolinista hagyomány, azaz a második világháború utáni MSI-vel büszkén vállalt folytonosság okán érdemli ki a jelzőt.

Mégsem Orbán jelenléte volt önmagában a gond. Olaszországon belül a fasizmussal szembeni ellenállás más, mint Németországban, a fasiszta gondolatok és politikusok a dél-európai országban igazából sohasem kerültek ki a közélet szélére.

Ami azonban inkább meglepő volt, hogy Orbán regnáló kormányfőként állt bele egy olasz belpolitikai vitába, azt állítva, hogy „az új olasz kormány elszakadt a néptől”.

Ócska populista (régiesebben mondva: fasiszta) trükkel van dolgunk, amikor a populista (fasiszta) politikusok mindenkit, aki nem rájuk szavaz, kizárnak a népből.

Orbán már 2002-ben meghirdette: a haza nem lehet ellenzékben. Értsd: a haza csak a fideszeseket jelenti, aki nem fideszes, az hazaáruló. Ugyanezen logika alapján vindikálja magának az AfD a német nép, a Lega az olasz nép vagy az FPÖ az osztrák nép egészét.

Ez színtiszta kirekesztő logika, amely valóban odavezet, ahol ma Magyarország tart, és ahova reményeink szerint Olaszország és Ausztria sohasem jut újra el: letakart hajón beúszó csuklyások akarnak megzavarni egy ellenzéki politikust. Hiszen aki nem fideszes, az nem a haza része, arra akár kilövési engedély is lehet. És ha netán az ellenzék győz Budapesten: lesz is.

Nicola Zingaretti, a balközép Demokrata Párt főtitkára azt üzente Orbánnak, hogy a magyar miniszterelnök „Olaszország ellensége, ártson otthon, ne Olaszországban”. Hasonló szellemben nyilatkozott Luigi di Maio, az Öt Csillag elnöke, újdonsült külügyminiszter, aki nagyon helyesen arra figyelmeztetett: „Orbán nem is ismeri az olasz népet”. Ez tény és való. Az a politikus, aki olyan kényes, ha valaki kritizálni meri a kormányzását, pláne ha az illető nem is beszéli a nyelvünket, elmegy Olaszországba egy neofasiszta párt meghívására, és ott mindenféle nyelv- és helyismeret nélkül elmondja, ki is az olasz nép része, és ki nem.

Negyedennyi bunkóságért Magyarországon a Rogán-minisztérium már kiplakatírozná az országot, hogy tessék tisztelni minket.

Orbánnak mégsem kell tisztelnie az olaszokat, akiknek többsége – tessék ránézni az 2018-as választások eredményére, vagy a legfrissebb közvélemény-kutatásokra – még mindig nem az általa vágyott Salvini-Meloni-koalíciót akarja. És legközelebb, ha olaszokhoz megy, legalább tanulja meg a nyelvüket, még Vona Gábor is megtisztelte ennyire fasiszta korszakában az akkori olasz fasiszta barátait.

Ezt a szöveget már olvashattad reggel hétkor, ha jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele. Ha szeretnél ilyen cikkeket és még sok mást elsőként a postafiókodba kapni hetente háromszor, iratkozz fel!

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől
Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek