+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 23. hétfő, 08:48
A baloldali pártvezér nem tudott egyértelműen állást foglalni a brexitkérdésben, szavazótábora bünteti is rendesen a Munkáspártot.

A 2017-es brit előrehozott választásokon a Munkáspártra szavazók több, mint fele lemondatná a párt jelenlegi, brexit-politikája miatt egyre népszerűtlenebb pártelnököt – írja a Reuters egy hétfőn megjelent közvélemény-kutatásra hivatkozva.

 

Két éve még szerették, most a többség már elküldené

 

A YouGov által készített felmérés azt mutatja,

 

a két éve még Munkáspárt-szavazók 54 százaléka gondolja úgy, hogy Corbynnak távoznia kéne, míg csak 29 százalékuk elégedett a baloldali pártelnök munkájával,

 

17 százalék pedig nem tud dönteni. Ha a teljes népességet nézzük, ott már Corbynt 58 százalék buktatná meg.

 

Éppen a hétvégén tartotta a Munkáspárt a tengerparti Brighton városában éves konferenciáját, ahol a pártelnök számos baloldali ötletet és javaslatot előterjesztett, és magát az egyetlen személyként mutatta be, aki sikeresen meg tudja oldani a brexittel kapcsolatosan kialakult helyzetet. Ugyanakkor Corbyn volt az utolsó, akire az elmúlt két évben rá lehetett volna sütni, hogy koherens brexit-politikát folytat.

 

A Munkáspárt igen jelentős, kilépéspárti szavazóbázisának elvesztésétől félve ugyanis a pártelnök nem állt be nyíltan a maradás opciója mellé a kilépéspárti Konzervatívokkal szemben. Ugyanakkor Corbyn az igen jelentős urbánus szavazótáborát is elidegenítette magától – és a nyíltan maradáspárti Liberális Demokratákhoz csábította –, mikor a maradás mellett sem tudott nyíltan állást foglalni. Hiába tehát a Konzervatívok és Theresa May erősnek és stabilnak semmiképp sem nevezhető kormányzása,

 

a Munkáspárt egyensúlyozásával a baloldal sem tudott alternatívát nyújtani a brexitkérdésben.

 

Pedig pár éve még úgy nézett ki, Jeremy Corbyn lehet a brit baloldal új hőse: 2015-ben egy nem túl erős Munkáspártot vett át, de – az Egyesült Királyságban legalábbis – radikális baloldali programjával (mint például a vasutak államosításának terve), és szlogenjével („A tömegeknek, és nem a keveseknek”, „For the many, not the few”) sok szavazót elhódított a 2017-es kampányban inkább csak csetledező-botladozó Theresa May-féle Konzervatívoktól.

 

Brexit-dilemmában a Munkáspárt

 

Most viszont, hogy a brexitről kéne beszélni, nem nagyon találja a siker kulcsát a pártelnök. Boris Johnson miniszterelnökségével a Konzervatívok szép lassan a kilépéspártiak pártja lettek, míg a Liberális Demokraták a maradáspártiak platformja szeretnének lenni, és a legújabb közvélemény-kutatásokban már szorongatják a húsz százalék környékére visszacsúszott Munkáspártot.

 

Nem csoda, hiszen a párt kilépési stratégiája kissé bonyolult: először is, hosszabb tárgyalási időt kérne az EU-tól, majd megnyerne egy előrehozott parlamenti választást, majd új brexit-megállapodást írna az EU-val, majd mindezt egy újabb népszavazásra bocsájtaná, ahol a britek áldásukat adhatják a megállapodásra, leszavazhatják azt, vagy szavazhatnának az EU-ban való maradásra is.

 

Pont a stratégia komplexitása miatt egy szombati BBC-interjúban Corbyn

 

kilenc alkalommal adott kitérő választ arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e kampányolni a saját brexit-megállapodása mellett,

 

ezt pedig a Konzervatívok könnyedén tudták kampánycélokra felhasználni. A YouGov mérése szerint a közvélemény 69 százaléka átláthatatlannak ítélte meg a párt brexit-politikáját, míg a maradáspártiak 46 százaléka foglalt állást a Corbyn-féle brexit ellen.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás