+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 23. hétfő, 08:48
A baloldali pártvezér nem tudott egyértelműen állást foglalni a brexitkérdésben, szavazótábora bünteti is rendesen a Munkáspártot.

A 2017-es brit előrehozott választásokon a Munkáspártra szavazók több, mint fele lemondatná a párt jelenlegi, brexit-politikája miatt egyre népszerűtlenebb pártelnököt – írja a Reuters egy hétfőn megjelent közvélemény-kutatásra hivatkozva.

 

Két éve még szerették, most a többség már elküldené

 

A YouGov által készített felmérés azt mutatja,

 

a két éve még Munkáspárt-szavazók 54 százaléka gondolja úgy, hogy Corbynnak távoznia kéne, míg csak 29 százalékuk elégedett a baloldali pártelnök munkájával,

 

17 százalék pedig nem tud dönteni. Ha a teljes népességet nézzük, ott már Corbynt 58 százalék buktatná meg.

 

Éppen a hétvégén tartotta a Munkáspárt a tengerparti Brighton városában éves konferenciáját, ahol a pártelnök számos baloldali ötletet és javaslatot előterjesztett, és magát az egyetlen személyként mutatta be, aki sikeresen meg tudja oldani a brexittel kapcsolatosan kialakult helyzetet. Ugyanakkor Corbyn volt az utolsó, akire az elmúlt két évben rá lehetett volna sütni, hogy koherens brexit-politikát folytat.

 

A Munkáspárt igen jelentős, kilépéspárti szavazóbázisának elvesztésétől félve ugyanis a pártelnök nem állt be nyíltan a maradás opciója mellé a kilépéspárti Konzervatívokkal szemben. Ugyanakkor Corbyn az igen jelentős urbánus szavazótáborát is elidegenítette magától – és a nyíltan maradáspárti Liberális Demokratákhoz csábította –, mikor a maradás mellett sem tudott nyíltan állást foglalni. Hiába tehát a Konzervatívok és Theresa May erősnek és stabilnak semmiképp sem nevezhető kormányzása,

 

a Munkáspárt egyensúlyozásával a baloldal sem tudott alternatívát nyújtani a brexitkérdésben.

 

Pedig pár éve még úgy nézett ki, Jeremy Corbyn lehet a brit baloldal új hőse: 2015-ben egy nem túl erős Munkáspártot vett át, de – az Egyesült Királyságban legalábbis – radikális baloldali programjával (mint például a vasutak államosításának terve), és szlogenjével („A tömegeknek, és nem a keveseknek”, „For the many, not the few”) sok szavazót elhódított a 2017-es kampányban inkább csak csetledező-botladozó Theresa May-féle Konzervatívoktól.

 

Brexit-dilemmában a Munkáspárt

 

Most viszont, hogy a brexitről kéne beszélni, nem nagyon találja a siker kulcsát a pártelnök. Boris Johnson miniszterelnökségével a Konzervatívok szép lassan a kilépéspártiak pártja lettek, míg a Liberális Demokraták a maradáspártiak platformja szeretnének lenni, és a legújabb közvélemény-kutatásokban már szorongatják a húsz százalék környékére visszacsúszott Munkáspártot.

 

Nem csoda, hiszen a párt kilépési stratégiája kissé bonyolult: először is, hosszabb tárgyalási időt kérne az EU-tól, majd megnyerne egy előrehozott parlamenti választást, majd új brexit-megállapodást írna az EU-val, majd mindezt egy újabb népszavazásra bocsájtaná, ahol a britek áldásukat adhatják a megállapodásra, leszavazhatják azt, vagy szavazhatnának az EU-ban való maradásra is.

 

Pont a stratégia komplexitása miatt egy szombati BBC-interjúban Corbyn

 

kilenc alkalommal adott kitérő választ arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e kampányolni a saját brexit-megállapodása mellett,

 

ezt pedig a Konzervatívok könnyedén tudták kampánycélokra felhasználni. A YouGov mérése szerint a közvélemény 69 százaléka átláthatatlannak ítélte meg a párt brexit-politikáját, míg a maradáspártiak 46 százaléka foglalt állást a Corbyn-féle brexit ellen.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Radikális programmal vág neki a szélsőjobboldali párt az ősznek: kilépni az EU-ból, betiltani a környezetvédő tilalmakat, fizikai akadályokat a határokra.

A külsőségekre sem ügyelve esett egymásnak a jelenlegi román jobbközép kormánykoalíció két legerősebb pártja. Az ürügy egy hétvégi Covid-kórház körüli botrány volt.

A szétszakadt szlovák szélsőjobb parlamenten kívül maradna.

Bojko Boriszov elmondása szerint 2022-ben és 2023-ban az EU már majdnem hétezer forintos áron fogja beszerezni a német-amerikai oltóanyagot.

Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás