+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2019. szeptember 19. csütörtök, 10:41
A demokratikus kormányzás pont nem az uralkodást és a polgárok meg az önkormányzatiság totális leuralását jelenti. Akkor miért is gondolják a Fideszt az egyetlen kormányképes erőnek?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Százszor hallottuk már a megsemmisítő ellenérvet, amivel minden új vagy kevésbé új kormányzati alternatíva alól eleve kirántják a bársonyszőnyeget: „nem kormányképes erő” az adott párt vagy mozgalom. Na és vajon melyik az egyetlen séróból kormányképesnek vélt párt? Hát persze, hogy a Fidesz.

 

Amilyen gyakran puffogtatják ezt a varázsformulát, olyan kevéssé szokás meghatározni, konkrétan mit is értünk kormányképes politikai erő alatt, és miért. Ezzel kapcsolatban még soha senkitől nem hallottam feltenni a leghalványabb kérdést sem. Ha most az önkormányzati választások kapcsán netán feltesszük az elmaradt kérdéseket, akkor a közvélekedésnek pont az ellenkezőjével kell szembenéznünk, a rossz varázs szertefoszlik, sőt: ellentétébe fordul.

 

Az bizonyul a demokratikus kormányzásra a leginkább alkalmatlannak, akiről folyton azt, mondják: az egyetlen, és akinek „nincs alternatívája”

 

– ami önmagában is jelezhetné, miért és mennyire antidemokratikus a formáció.

 

Amilyen általános nézet az országban, olyan megalapozatlan ostobaság nagyjából mindaz, amit olykor még ellenzéki értelmiségiek is elmantrázgatnak a kormányképesség mítoszaként. Önkéntelenül elárulják ezzel, mennyire nincsenek tisztában e hon polgárai a demokrácia legevidensebb alapjaival és játékszabályaival sem. Sokan nem is kormányt, hanem valamiféle uralkodót akarnak és nem felelős állampolgárokként nyilvánulnak meg, hanem alattvalókként.

 

Nem Orbán ül a kormányablakban

 

Kezdjük a pártpolitikában leginkább elárult tapasztalati evidenciákkal. Kedves olvasó, talán neked is feltűnt már, amikor ügyeidet intézted, hogy nem Orbán Viktor ül a kormányablakban, nem miniszterek adják ki a hatósági engedélyeket és (jobb esetben!) nem ők végzik a szakértői munkát. Mert nem ők az állam, és még fellazult demokratikus keretek közt sem engedhetnék meg maguknak, hogy a Napkirály mintájára azt állítsák, hogy ők lennének az állam.

 

A magyar kormánnyal az állampolgárok 99 százaléka gyakorlati életében sosem találkozik közvetlenül semmilyen formában, csak a hírekben. Az állam a gyakorlatban polgárai számára leginkább a közigazgatást és az önkormányzatokat jelenti, no meg az egészségügyet, a közoktatást, stb. 

 

Ezek pedig akkor működnek szakszerű és emberi (felhasználóbarát) módon, ha nem távirányítják őket homályos erők, hanem maximális kompetenciával és szakmai autonómiával rendelkeznek. Ha nem félnek méltányosan eljárni, ha nem kell akár állásukat is úgy félteniük, mint az átkosváltás előtt. Nagyon nem mindegy, hogy a közigazgatás ügyfélbarát vagy állambarát rendszerben működik, hogy az állam szolgáltató vagy kiszolgáltató.

 

Az önkormányzatiság és a kormányképesség, mint svájci bicska

 

Minél önállóbb, autonómabb módon működnek a régiók, települések, a tisztviselők és az egyes polgárok minden szinten, annál demokratikusabban működik egy  állam, aminek az iskolapéldája ugyebár Svájc. (Itt kell megjegyeznünk, hogy a legdemokratikusabb államok vezetik a versenyképességi ranglistákat is, tehát gazdaságilag sem utolsó szempont, hogy ne lopjanak szét egy országot a hatalmat gyakorlók!)

 

Az önkormányzatiság elve és gyakorlata lenne e modell alapján bármilyen valódi demokratikus államiság lényege, és épp ezért a „kormányképes párt” ma egyeduralkodó itthoni mítosza totális téveszmékre épül.

 

Érdekes ellentmondás, hogy a legáltalánosabb hiedelmeknek pont az ellenkezője igaz. A hiperautoriter kézivezérlők a legkevésbé alkalmasak kormányzásra – mivel minden jel szerint a demokratikus kormányzás műfaját se értik.

 

Napi tapasztalataink alapján sok állami tisztviselő nem a kormány jóvoltából, hanem épp ellenkezőleg: pártpolitikai agyrémeik és korruptságuk ellenére végzi jól a munkáját, napi szinten működtetve a magyar államot. (Mert az államot normális esetben nem a kormány működteti, hanem sok-sor ezer tisztviselő, illetve maguk a polgárok!)

 

A legjobb polgármesterek mindenhol pont azok, akik nem pártkatonák, hanem bármikor készek megvédeni városuk érdekeit a központi kormányzati akarattal szemben.

 

A tárgyilagosság kedvéért nem árt leszögezni, hogy ilyenek még akadnak a fideszes polgármesterek között is, bár egyre nehezebb a dolguk...

 

Mi a bánatnak migránsoznak az önkormányzati választás előtt?

 

Az ideológiai szempontok különösen abszurd módon jelennek meg a helyi politikában. Vajon mire jó egy óvoda vagy egy park felújításába kultúrharcot keverni? Semmire, nyilván nettó idiotizmus, ahogy a migráció szajkózása is aljas demagógia olyan települések százain, ahol senki még egy élő migránst sem látott és beláthatóan nem is fog. 

 

Az ötvenes évek óta nem hallottunk ilyen izzadságszagúan a helyi viszonyokra erőltetett propagandalózungokat, mint amilyenek újabban a NER megyei potentátjainak szájából elhangzanak.

 

A helyi politikában látszik leginkább testközelből, mennyire értelmetlen és destruktív ideológiai, pártpolitikai alapon nyilatkozni, illetve döntéseket hozni és – normális esetben – mennyire nem egy embernek kéne kézivezérléssel adminisztrálni egy egész országot a mindennapi gyakorlatban.

 

A világnézetileg megosztó pártpolitika országos szinten is rendkívül káros tud lenni, de helyi önkormányzati szinten végképp destruktív. Most az önkormányzati választás alkalmával kiváló alkalmunk van tehát testközelből tanulmányozni konkrét példák sokaságán keresztül az urambátyámkodó, kontraszelektált és rendszerszinten mindent korrumpáló politikát.

 

A kampányban helyi példák százait látjuk arra, hogy miért a legkevésbé azt a Pártot (mint újfajta pártállamot) kellene kormányképes erőnek tartanunk, amelyikről máig a legtöbben és a leginkább terjesztik ezt a demokráciaellenes vélelmet.

 

A demokratikus kormányzás ugyanis nem uralkodást jelent, és főleg nem a polgárok, illetve az önkormányzatiság totális leuralását,

 

hanem a maximális helyi és régiós, illetve állampolgári autonómia (szabadság) biztosítását minden szinten.

 

Vagyis a demokratikus kormányzás fő értékmérője és tesztje az önkormányzatiság érvényesülése… lenne. Ennek hiányában marad a becsicskulás, a balkanizálódó rendszerkorrupció, aminek egyik különös ismertetőjele, hogy a jogállamra, a jó kormányzásra és a civil társadalomra leginkább veszélyes erőt tekintik egyedül „kormányképesnek”.

 

Olvasnál még Kardos Gábortól? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás