+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Tarnay Kristóf Ábel
2019. szeptember 18. szerda, 07:36
Nem a működésképtelenségtől kell félni, inkább a konstruktivitás lehetőségének kell örülni, ha az összeállt ellenzék sok helyen szerez többséget. Így megmutathatnák, hogy különbek a Fidesznél.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Most, hogy több mint negyven városban indul közösen az ellenzék, rendeződni látszanak a sorok, és már egyre kevésbé lehet „marakodásról” írni, a kormányközeli média egyre gyakrabban riogat „horrorkoalícióval”, és fejezi ki azt a véleményét, hogy ha a településeken a Jobbiktól a Momentumig összeáll az ellenzék, akkor ha nyernek, működésképtelen lesz a közgyűlés a sokszínűség miatt. Érdekes felvetés.

 

Mitől is lesz működésképtelen egy képviselő-testület?

 

Először is Szeged például most sem működésképtelen: bár jelenleg többsége van a szocialistáknak, több alkalommal együtt tudtak dolgozni mondjuk a Momentummal vagy a Jobbikkal konkrét ügyek mentén, és születtek is mindenki számára elfogadható kompromisszumok, voltak jobbikos szavazattal is elfogadott szocialista javaslatok, stb.

 

Közel áll azonban a működésképtelenséghez Hódmezővásárhely, vagy éppen Budapest XV. kerületének önkormányzata, ahol a Fidesz helyi képviselői inkább obstruálják saját településük működését, mintsem, hogy egy jottányit is fel kelljen adni mindent leuralni szándékozó dominanciavágyukból. 

 

Nem úgy tűnik tehát, hogy mindenképpen, szükségszerűen működésképtelen lenne pártosan színes többségű helyi közgyűlés vagy képviselő-testület, sokkal inkább arra mutatnak a jelek, hogy

 

egyetlen párt, a Fidesz annyira hatalommániás és kompromisszumképtelen, hogy ha ő van többségben, de „más színű” a polgármester, akkor terroristamódszerrel zsarolják őt, amíg de facto át nem engedi nekik a város irányítását.

 

A konstruktivitás kétoldali játszma

 

Mindez különösen azért érdekes, mert a kormánypárt egyik legálszentebb és leghazugabb vádja az ellenzékkel szemben, amikor a konstruktivitásukat hiányolja. Sok rosszat lehet ugyanis róluk teljesen jogosan elmondani, de a konstruktivitás feltételeit éppen a mindent dominálni és leuralni akaró NER ásott alá azáltal, hogy zsigerből lesöpör minden ellenzéki módosító javaslatot és törvényjavaslatot az Országgyűlésben. 

 

Arra a kérdésre tehát, hogy miért nem konstruktív a parlamenti ellenzék, a válasz egyszerű: azért, mert ahhoz mindkét oldal kellene, és ha a Fidesz ezt elutasítja, ebben az esetben nem tudnak mit tenni. Viszont

 

ha a hatalom nem ilyen, a többségével visszaélő, a konstruktivitás lehetőségét is csírában elfojtó politikát alkalmazna az ellenzékkel szemben, akkor kutya kötelességük lenne konstruktív és használható javaslatokkal előállni

 

a törvényekkel, államigazgatással, az ország működésével kapcsolatban. 

 

Azt tehát látjuk, hogy ez jelenleg a Fidesz hozzáállása miatt országos szinten nem működik, azt ugyanakkor nem tudjuk, hogy működne-e, az ellenzék jelenlegi pártjainak tagjaiban lenne-e hajlandóság és képesség erre. Két dolog biztos: egyrészt nagyon elszoktunk már ettől, másrészt

 

ha valahol ki lehet ezt próbálni, azok a helyi közgyűlések és képviselő-testületek lehetnek.

 

Nincs baloldali kátyú

 

“Ezen a politikai szinten érvényesül leginkább az először a Momentum által 2018-ban használt mondás: nincs jobboldali szétrohadó játszótér és nincs baloldali kátyús utca”  írja az önkormányzatiságról az Azonnalin megjelent publicisztikájában Szarvas Koppány Bendegúz, és valóban. Egyet tudok érteni vele azzal a kiegészítéssel, hogy őszintén remélem, hogy az ellenzék, amely a fent leírt, deviánsan hatalommániás magatartást joggal vetheti a Fidesz szemére, képes ehhez a már-már naivitásba hajlóan egyszerű, valójában bölcs gondolathoz a gyakorlatban is felnőni. 

 

Amennyiben ősszel több településen a sokpárti összefogás közös jelöltje győz, akkor az így felálló közgyűlések ennek a gyakorló- vagy inkább mondjuk úgy: tanulópályái lehetnek. Vagyis

 

ha az összes, vagy majdnem az összes ellenzéki párt támogatásával nyernek polgármesterek és egyéni képviselők, úgy lehetőségük lesz ezeknek a pártoknak megmutatni, hogy különbek a Fidesznél.

 

Ha már egymás mellett volt a kampányban a logójuk, akkor talán a játszótér szétrohadását és a kátyú befoltozását tényleg képesek higgadtan átbeszélni és megoldani, és amikor nem kell a fővárosi központból leküldött kommunikációs panelekkel műbalhét gyártani az einstandolt helyi médiába, akkor talán tényleg el tudnak jutni egyről a kettőre konkrét helyi ügyek konkrét megoldásában. 

 

Ugyanis mondjuk a Momentumnak és a Jobbiknak nem kell egyetértenie mindenben, de a fent leírt alaphelyzetből annak kellene következnie, hogy ha nem értenek egyet, akkor az egyik a másik javaslatára egy előremutató, konkrét alternatívákat tartalmazó, tehát gyakorlatilag konstruktív ellenzéki módosító javaslatot gyárt, amellyel a témától el nem térve és pártvitákba nem bonyolódva meg lehet oldani ügyeket. 

 

Miért lenne ez fontos?

 

Ha ez nem fog sikerülni azokon a helyeken, ahol ilyen sokrétű lesz a felállás, akkor az ellenzék, vagy azok a pártok, akik a helyi konstruktív hozzáállás kerékkötői, azt bizonyítják, hogy egyáltalán nem jobbak a hataloméhes NER-nél, és akkor sem konstruktívak, amikor azok lehetnének. Ha viszont sikerülni fog, az azt mutatja, hogy a például Szegeden Botka László által vizionált ideológiáktól független „lokálpatrióta szövetség” tényleg létezhet Magyarországon, ami nagy szó. 

 

Ez ugyanis újabb lépés lenne a NER-től független politizáló polgárság kollektív politikai szocializációjában az után, hogy már nem szerveznek félórás különbségekkel külön tüntetést ugyanazért, csak mert nem szeretik egymás értékrendjét.

 

És nem utolsósorban elkezdenénk visszaszokni arra, hogy a demokrácia intézményeiben meghozott döntéseknek valós tartalma és értelme van, nem pusztán előre lefutott színjáték az egész. Így ha esetleg a NER marad is, de mondjuk kisebbségbe, vagy szűk többségbe kerül a parlamentben, úgy az ellenzék tudna konstruktív módon ellensúlyt képezni, amire a későbbiekben is szükség lesz egy, ezt egyszer felváltó rendszer működése során.

 
A szerző újságíró, a blogja itt olvasható.
 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg az EP-képviselők Brüsszeltől távol home office-oztak, valakik szisztematikusan végiglopták az irodáikat.

A választást szerdán egy csomó helyen meg kellett ismételni Szerbiában, így a monarchisták éppen megugorhatták a 3 százalékos küszöböt.

Ha csak nem változnak nagyot az órákkal az urnazárás előtt lehozott részeredmények, Vlagyimir Putyin élete végéig hatalmon maradhat.

A Facebook és társai vagy elfogadják a nekik megalkotott török szabályokat, vagy elzavarják őket az országból.

Sokan használják már jegyvásárlásra a MÁV-appot, de eddig volt egy nagy hátránya: csak belföldön lehetett vele vonatjegyet váltani.

Telitalálatnak bizonyult a cseh magán-vasúttársaság közvetlen járata a horvát tengerpartra: már 30 ezernél is több jegyet adtak el a vonatokra.

Arra mondták ezt az oroszok, hogy az USA szeretné meghosszabbítani az Iránnal szembeni fegyvereladási embargót az ENSZ-ben, ami október közepén járna le.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás