Újra lesz amerikai nagykövetség Belaruszban, Lukasenka az amerikai kapcsolatokat erősítené

Tenné ezt csupán egy nappal azon titkos dokumentum kiszivárgása után, mely szerint az oroszok lényegében bekebeleznék a belarusz gazdaságot.

Az Egyesült Államok és Belarusz kedden bejelentette: nagyköveti szinten helyreállítják egymás között a diplomáciai kapcsolatokat – írja a BelTA belarusz állami hírügynökség.

Tizenegy év után

A hír csupán egy nappal azután érkezik, hogy a Kommerszant orosz napilap kiszivárogtatta volna: egy, a két állam kormánya által aláírt titkos megállapodás szerint Belarusz és Oroszország minden eddiginél szorosabbra fűzi a viszonyát és egészen mély gazdasági uniót valósít meg a közeljövőben. Erről az Azonnali is részletesen beszámolt nektek, itt arról írtunk, hogy az orosz régióépítési törekvések szempontjából kulcsfontosságú a Belarusszal való együttműködés,

A diplomáciai kapcsolatok helyreállítása komoly mérföldkő lehet a belarusz-amerikai kapcsolatokban. Az Aljakszandr Lukasenka által immár huszonöt éve vasmarokkal vezetett állammal szemben ugyanis a 2006-os elnökválasztás után léptetett életbe szankciókat az Egyesült Államok és az Európai Unió. Az EBESZ megfigyelői által elcsaltnak tekintett választást követően történő ellenzéki tömegtüntetéseket, az úgynevezett „farmeres forradalmat” a hatalom keményen elfojtotta. A szankciók keretében Belarusz 2008-ban köteles volt visszahívnia nagykövetét az Egyesült Államokból, ahogy a minszki amerikai nagykövetnek is el kellett hagynia az országot.

Vagyis tizenegy éves szünet után állhat helyre a viszony, enyhülés pedig már nyáron látszott a két ország között, mikor John Bolton, az USA azóta már lemondott nemzetbiztonsági tanácsadója is Minszkbe látogatott. A mostani döntést David Hale, az Egyesült Államok külügyminisztériumának politikai kérdésekkel megbízott altitkára és maga Lukasenka jelentették be. „A kapcsolataink jelenleg nem természetesek, abnormálisak. Ezért örülünk, hogy ennek a fejezetnek már majdnem vége. Lezárjuk ezt a fejezetet az ön és az országa által hozott lépések eredményeképp...Erősen támogatjuk az önök által felvázolt víziót, és mindent meg fogunk tenni, hogy segítsünk önöknek az afelé vezető úton” – címezte méltatását Lukasenkának Hale.

Érdekbarátság, hintapolitika

Az immár huszonöt éve elnök válaszul Lukasenka megjegyezte, mindent meg fog tenni a kapcsolat javítása érdekében, mivel

– fogalmazott, utalva az akkor még a Szovjetunió részét képező Belarusz részvételére a második világháborúban. „Örömmel veszem észre, hogy az Egyesült Államok végre nemcsak az általánosságban vett Európára, hanem Belaruszra is figyel...ezekben a nehéz időkben biztatásra ad okot az önök érdeklődése”. Az államfő amellett is kiállt, hogy az Egyesült Államok „segítsen megoldani” az ukrán válságot, mivel szerinte az európai és kelet-európai problémákat Washington beavatkozása nélkül nem lehet rendezni.

Ugyanezen a napon Minszk azt is bejelentette: kompenzációt követelnek Oroszországtól amiatt, mert a belarusz fél állítása szerint Moszkva még áprilisban

A belarusz-orosz energiavita kulcsa abban rejlik, hogy Oroszország a piaci ár alatt, rendkívül olcsón ad el nyersolajat Belarusznak, amely viszont ezt finomítás után sokkal drágábban, a piaci áron értékesíti Nyugat-Európa felé, ezzel jelentős haszonra téve szert.

Mind az utóbbi hír, mind az amerikaiakkal való kapcsolatok normalizációja azt jelzi, hogy Lukasenka folytatja a kelet és nyugat közötti hintapolitikát. Vagyis míg a Kommerszant szivárogtatása után hiába tűnt úgy, hogy Belarusz végleg besorol Oroszország mellé, mostanra úgy látszik, az elnök tovább szeretne egyensúlyozni az euroatlanti tér és Oroszország között.

BORÍTÓKÉP: Wikipédia