Mi történt Brüsszelben Magyarország hetes cikkes meghallgatásán?

Szerző: Bakó Bea
2019.09.16. 19:43

Migránsozott-e Varga Judit? Megúszhat-e Magyarország bármit is azután, hogy Timmermanstól elveszik a jogállamiság-portfóliót? Nagyon bizalmasak az infók, de elmondjuk, amit tudni lehet.

Mi történt Brüsszelben Magyarország hetes cikkes meghallgatásán?

Hétfő délután volt Magyarország meghallgatása a jogállamiság lebontása miatt megindított hetes cikkes eljárás ügyében az uniós tagállamok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsában, ahol Magyarországot Varga Judit igazságügyi miniszter képviselte. 

Maga a meghallgatás nem volt nyilvános, de a végén sajtótájékoztatót tartott Tytti Tuppurainen, a soros elnökséget betöltő Finnország európai ügyekért felelős minisztere, valamint Frans Timmermans, aki a jogállamiságért felelős bizottsági alelnöki tisztségről épp leköszön, és majd zöld ügyekért felelős alelnök lehet a jövőben.

Nagyon titkos minden, de kooperáció, az volt

Tuppurainen a hetes cikkes meghallgatással kapcsolatban csak annyit mondott, hogy az nagyon kooperatív szellemben zajlott, és

semmilyen lényegi értékelést nem tett a Tanács, csupán eljárási kérdésekben állapodtak meg: magyarul abban, hogy folytatják majd az eljárást.

A nagy semmi után a Népszava kérdésére Timmermans annyit még elárult, hogy mivel a 7-es cikkes eljárást megindító Sargentini-jelentés elég sok területet érintett, érdemes lenne egyes specifikus témák megvitatásához olyan, EU-n kívüli szakértői testületeket bevonni, mint a Velencei Bizottság, vagy a bírói tanácsokat tömörítő GRECO. A konstruktivitásról Timmermans már visszafogottabban nyilatkozott a finn miniszternél, inkább csak annyit mondott: megvolt az akarat a tagállamok részéről a kérdések feltevésére és Magyarország részéről arra, hogy próbálja azokat megválaszolni.

Volt-e vajon bevándorláspárti brüsszelezés a meghallgatáson?

Bárki, aki azt hiszi, hogy vége a történetnek, mert nem én viszem tovább a jogállamiság-portfóliót, nagyot téved

– mondta Timmermans a sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a Von der Leyen-féle Bizottság ugyanolyan elszántan fogja folytatni a jogállamiság iránti küzdelmet, mint ő. Épp ezért megnövekedett optimizmussal hagyja el ezt a posztot, amint fogalmazott.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a meghallgatáson is elhangzottak-e a szokásos bevándorláspárti, brüsszelezős érvek a kormány részéről, egyik politikus se volt hajlandó egyértelműen válaszolni. Tuppurainen csak megismételte, hogy bizalmas, ami az ülésen elhangzott, de hangsúlyosan visszautasította, hogy boszorkányüldözésről lenne szó. 

Timmermans viszont sztorizott egyet. Mint mondta, mikor szemtől szembe találkozik a magyar kormány képviselőivel, akkor mindig barátságosak vele, aztán meg hazamennek és csúnyákat írnak róla a Facebookon.

Varga Judit: Bevándorláspárti boszorkányüldözés!

A meghallgatáson

„semmi új nem hangzott el, ugyanabból a kottából játszottak a tagállamok, amit eddig is ismertünk: a magyar ellenzék politikai kérdéseit tették fel rendre”,

például a Stop Soros törvénycsomagot, a közigazgatási bíróságokat, az akadémia ügyét és a médiahelyzetet hozták fel – mondta külön sajtótájékoztatóján az igazságügyi miniszter. Ezekre „jogi szilárdságú válaszokat” adtak és megvilágították az intézményrendszeri kontextust, mondta Varga Judit.

Kilenc tagállam élt a kérdésfeltevés lehetőségével, voltak „megmosolyogtató, a magyar jogrendszer nem ismeréséről tanúskodó kérdések”, de kulturált európai dialógus zajlott elmondása szerint. Arra a kérdésre, hogy mikor lehet vége az eljárásnak, azt mondta: „ha nem politikai megrendelésre zajlana, akkor rögtön le is lehetne zárni az egészet”.

Kérdésre Varga Judit azt is elárulta, amit a finn minisztertől nem tudtunk meg: igen, az expozéjában említette „a liberális bevándorláspárti erők támadását”. Azzal kapcsolatban, hogy engedményekre hajlandók-e, az Európai Bíróság előtti eljárásokra utalt (például a CEU-törvény, a Stop Soros és a civiltörvény ügyében is folyamatban vannak ilyenek), mondván: az EuB ítéleteit be fogják tartani. Varga arra is kitért, hogy az Európai Bíróságon azzal kapcsolatban is van függőben egy eljárás, hogy a Sargentini-jelentés elfogadásánál megvolt-e a megkövetelt kétharmados többség (ezügyben kétely amiatt merült fel, mert a tartózkodásokat nem számították a leadott szavazatok közé).

NYITÓKÉP: Európai Unió Tanácsa

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek