Orbán le akart győzni, de nem sikerült neki, mondja Jean-Claude Juncker

A leköszönő bizottsági elnök szerint az előző Bizottság rengeteget tett Magyarországért, de ezt az egyre kevésbé európai Orbán nyilvánosan képtelen volt elismerni.

Interjút adott az Euronews hírportálnak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke csupán két nappal azután, hogy utódja, Ursula von der Leyen bemutatta a sajtónak a leendő Bizottság összetételét.

Von der Leyen számos új portfóliót bejelentett – ezek közül Orbán Viktor legnagyobb örömére Magyarország a bővítési és szomszédságpolitikai tárcát kapta. Ugyanakkor a biztosok névsora még nem végleges, ugyanis még hátravan a jelöltek európai parlamenti meghallgatása, ahol a plenáris szerv mindegyikükről szavazni fog. Arról, hogy ki kicsoda is lesz az új Európai Bizottságban – már ha senkit nem buktat meg az EP –, itt írtunk bővebben.

Orbán nem győzött le, de tisztelem őt

Juncker ezt követően láthatólag már olyan, erősebb kijelentéseket is megengedett magának az interjúban, amelyre ciklusának közepén még biztos nem vállalkozott volna. Mikor az Euronews riportere arról kérdezte, hogy „nem érezte-e magát legyőzve” Orbán Viktor Brüsszel, és még Juncker személye elleni kampánya miatt, a leköszönő elnök nemleges választ adott.

gyakran tudnak egymással viccelődni is. Ráadásul a szovjet megszállás elleni ellenállása miatt „hősnek” tartotta a magyar miniszterelnököt, ezért nagy tisztelettel kezelte őt. Ugyanakkor Orbán „egyre kevésbé európai, és egyre inkább agresszív lett a Bizottsággal szemben”, így „még ha a Bizottság sokat is tett Magyarországért, ezt Orbán csak bizalmasan ismerte el”.

Juncker hozzátette: Orbánt elsősorban Magyarország érdekli és nem az EU, és ez nagy hiba. „Ha csak a saját országod érdekel anélkül, hogy azt szélesebb európai kontextusban néznéd, akkor nem vagy európai vezető, hanem egy nemzetállami vezető vagy” – definiálta Orbánt Juncker úgy, hogy azzal valószínűleg a magyar miniszterelnök is egyetértene.

Nem ismétlődhet meg a 2015-ös krízis

A migrációs kérdés is nagyban meghatározta a Juncker-bizottság öt évét, a magyar fél részéről pedig talán pont a migráció kezelése miatt érte a legtöbb kritika az EU vezetését. Juncker szerint viszont nem a Bizottság, hanem a tagállamok veszítették el az írányítást a helyzet fölött, sőt, a tagállamokat tömörítő Tanács is elfogadta az itthon csak betelepítési kvótákként elhíresült, vitatott javaslatot. „Három-négy ország egyszerűen nem fogadta el a szabályokat, amiket a Tanács hozott.

– fogalmazott a kvótarendszerről Juncker.

A leköszönő elnök ugyanakkor nem gondolja, hogy a 2015-ös helyzet megismétlődhetne, a négy évvel ezelőtti szituáció ugyanis nagyban különleges volt. „Egyszerűen bűn azt állítani, amit néhányan Magyarországon és Olaszországban is mondanak, hogy a Bizottság az lett volna, hogy szélesre nyissa a kapukat az iszlám terroristák előtt” – fejtegette Juncker.

A leköszönő bizottsági elnöknek a távozó Egyesült Királysághoz is volt egy-két szava: szerinte „a britek negyven éven át hallgatták, hogy bár tagok vagyunk, de nem kell bevezetnünk az összes, az Európai Unió által elfogadott politikát”. Sőt, azt is leszögezte, hogy a britek

Szerinte ugyanakkor a britek távozása természetesen „tragédia és kudarc”, de Juncker nem hiszi, hogy ez az ő hibája lenne, hiszen ő egyáltalán nem avatkozott be a brit népszavazásba, ahogy erre David Cameron akkori miniszterelnök is megkérte. Sőt, ahogy el is mondta, talán ő volt az egyetlen, aki nem lepődött meg a népszavazás kimenetelén. Nem csoda, hiszen a britek EU-tagsága alatt egyetlen kormány sem védte meg az Európai Uniót, így pedig nem szabad azon sem csodálkozni, ha a britek végül a kilépés mellett döntöttek – érvelt Juncker a brexit ügyében.

BORÍTÓKÉP: Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker / Európai Parlament (2017). A teljes, angol nyelvű interjú alább tekinthető meg: