+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. szeptember 12. csütörtök, 07:17
A 2010-ig általában stabilan balos Miskolcon a NER megjelenése óta Kriza Ákos a polgármester. Az eddigi két önkormányzati választáson inkább feldarabolta magát az ellenzék, ezért simán vitt mindent a Fidesz, most viszont Borsodban is fordulat történt: a teljes ellenzék beállt a civilként induló Veres Pál mögé, aki évtizedek óta a város egyik gimnáziumának igazgatójaként része a város életének. Vele beszélgettünk Borsodról, a romahelyzetről, Gyurcsányról és persze a Diósgyőrről.

Az egy dolog, hogy kampányol, de közben iskolaigazgató is, most meg kezdődik a tanév. Ezeket a teendőit is ellátja?

 

Tudatosan készültem erre az időszakra, nyáron végig dolgoztunk, és előkészítettük az évet. Múlt héten még az iskolával foglalkoztam teljesen, hétfő óta szabadságon vagyok. De azért minden nap ott leszek az iskolában, és visszük a folyó ügyeket. Elég dolgos, intenzív szabadság lesz.

 

Gondolta volna, hogy megpróbál valaha is letérni a pedagógusi pályáról?

 

Az ember érez magában kihívást. 34 évet töltöttem el tanárként, 22 évet vezetőként, ez meghatározó az életemben. De azért mindig elképzeli magát az ember másban, és szerintem van tapasztalatom az emberekkel való foglalkozásban és a közösségépítésben. Szakmapolitikai kérdésben eddig is aktív voltam, nem kevés tapasztalatot szereztem ebben.

 

Az iskola leképzése a társadalomnak, és persze vannak eltérő szabályok, összességében figyelnem kell a gyerekekre, a tanárokra, a szülőkre és az iskolával kapcsolatban lévő szervezetekre is.

 

Úgy éreztem, vannak olyan kvalitásaim és olyan tapasztalataim, hogy nagyobb léptékű dologba is belevágjak.

 

 

Összességében inkább kényszer szülte az ön indulását, vagy korábban is voltak ilyen ambíciói?

 

Korábban is megkerestek már, hiszen korábban is voltak összetűzéseim a városvezetéssel, de akkor én azt láttam, hogy az iskolában van még teendőm. Ráadásul ez hat éve volt, és akkor még nem teljesült az az álmom, hogy függetlenként tudjak indulni egy teljes nagykoalícióval a városban. Akkor minden párt úgy érezte, önállóan is elég erős, úgyhogy elálltak a megkereséstől. Most, hogy függetlenként elindultam, azt mondták, hogy most érkezett el a nagykoalíció ideje. Úgy mondtam igent, hogy ha a mögöttem álló pártok minden pártpolitikai érdektől elrugaszkodnak, és a városért akarnak tenni, nem magukért.

 

Létezik 2019-ben pártpolitika nélküli városirányítás úgy, hogy a kormányoldal mindenkit ellenségként kezel, aki nem vele van?

 

Én úgy gondolom, egy városvezetőnek tudnia kell együttműködni a mindenkori kormánnyal és legnagyobb politikai hatalommal az emberek érdekében. De azt is gondolom, hogy a városi döntéseknek nem ideológiai alapon kell megszületnie, hanem a város érdekében. Az önkormányzati választásoknak éppen ezért a településről kell szólnia, nem a nagypolitikáról.

 

Én nem a kormányt akarom leváltani, hanem Miskolc polgármestere szeretnék lenni.

 

Miskolcon is nagyon sokan szavaznak a Fideszre és én természetesen nekik is polgármesterük kívánok lenni. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy akik most hatalmon vannak a városban, nem tekintettek partnerként azokra, akik másra szavaztak. Vállalom, hogy idealista vagyok, és hiszek benne, hogy egy városi közösségnek másra van szüksége. Én együtt akarok működni mindenkivel.

 

Akkor lát arra esélyt, hogy a győzelme esetén önt nem fogják gáncsolni úgy, mint mondjuk Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Pétert?

 

Itt más a helyzet. Ott egy polgármester került egy kész testület elé, most a testületet velem együtt választják meg. Ha már a nulladik perctől az együttműködést képviselem, és mindenki komolyan gondolja, hogy fel kell emelni Miskolcot, de akkor felül kell emelkednie mindenkinek a hatalomvágyon.

 

 

Alapvetően milyen világnézeti háttérrel rendelkezik?

 

Konzervatív gyökerekkel rendelkezem, és inkább jobboldalinak vallom magam, a közegem is klasszikus értelemben vett konzervatív. Néha viccelek vele, hogy liberális konzervatív vagyok, hiszen az oktatásban felhasználok liberális elemeket is. De a tisztán liberális oktatásban sem hiszek, viszont vannak elemei, amiket be kell emelni. Nem lehet minden fehér és fekete.

 

Ehhez képest elég korán szembekerült a miskolci Fidesszel, illetve Kriza Ákos polgármesterrel még 2012-ben. Ez mi volt pontosan?

 

Miskolcon két történelmi nagy iskola volt: a Miskolci Református Gimnázium és a minorita rend gimnáziuma. Az egyik 460, a másik 290 éves, ezek egymás mellett, egészséges versengésben működtek. Az államosítást követően összevonták ezt a két iskolát Földes Ferenc Gimnázium név alatt 1953-ban. 1956-ban egy rövid időre megváltoztatták a nevet Széchenyire – de erről már én is csak itt dolgozva értesültem egy leltár során –, aztán 1957 elején megint Földes lett a neve.

 

1997-ben volt egy negyvenéves érettségi találkozó, ahol egy idős tanárunk felelevenítette ezt a névváltoztatást. Az akkori diákok és tanárok egy része pedig kezdeményezte a névváltoztatást. Én friss igazgatóként vállaltam, hogy az előírásoknak megfelelően kezeljük a kérelmüket. A kezdeményezést minden fórum elutasította. Személy szerint én is támogattam, hogy az 1956-os névváltoztatás emlékét egy emléktábla örökítse meg, hiszen az iskola történetének fontos eseménye. Az emléktábla koszorúzása a városi ünnepségek része lett október 23-án.

 

2010-ben jött az új városvezetés, és az akkori kezdeményezők úgy gondolták, a személyes kapcsolataikat is használva, ismét megpróbálják Széchenyire nevezni a Földest. Akkor leültünk Kriza Ákossal, és elmondtam neki, hogy ez nagyon nehéz történet, mert a földesista identitás nagyon erős, széchenyis identitás pedig gyakorlatilag nincs. Neki is arra tettem ígéretet, hogy ismét a jogszabályok szerint járok el. A kezdeményezés nagy hullámokat vert, az öregdiákok 40 ezer aláírást gyűjtöttek két nap alatt azért, hogy maradjon a név. A kezdeményezők, látva az ellenállást, visszaléptek.

 

Ami ezután jött, azt nem értettem: rajtam és az iskolán álltak bosszút, pedig csak a jogszabályoknak megfelelően képviseltem az eljárásrendet.

 

2012-ben lejárt a megbízásom, egyedüliként pályáztam meg az igazgatói posztot újra, de így sem neveztek ki. Újra megpályáztam, már ketten voltunk, de a véleményezők 100 százaléka engem támogatott. Ennek ellenére sem neveztek ki arra hivatkozva, hogy az állami átvétel miatt majd országos döntés lesz. Utána egy fajsúlyos jelöltet indítottak ellenem, ennek ellenére a miniszter végül mégis engem nevezett ki.

 

Én azt nem értettem, hogy egy demokratikus döntés miatt miért engem kezdtek ki. Az én szembenállásom itt nem is volt szembenállás, egyszerűen elszenvedője voltam a következményeknek. Nem tudom, mit vártak tőlem, arra nyilván nem vállalkozhattam, hogy erővel vigyem végig a városháza névváltoztatási akaratát.

 

 

Azóta is érezni a feszültséget? 

 

Úgy érzem, hogy nem, a kinevezésemet követően hosszan elbeszélgettem polgármester úrral, személyes kapcsolatunkat teljes mértékig rendeztük A továbbiakról talán elég annyit mondanom, hogy az újra kinevezésem utáni első október 23-i megemlékezésen a névváltoztatást kérő öregdiákok engem kértek fel arra, hogy mondjak ünnepi beszédet. De persze megváltoztak a folyamatok is, hiszen 2013-tól nem fenntartó, 2016-tól pedig nem is működtető a város, lazábbá vált a függőségi viszonyunk. Szerintem a városvezetés büszke is lehetne a Földesre, hiszen az elmúlt évek eredményei az iskola történetének legsikeresebb időszakát jelentik.

 

Ehhez képest ma épp körbejárja az internetet a városvezetés uralta médián keresztül egy bejegyzés, ami szerint ön tönkretette a gimnáziumát, és már az országos első tízben sincsenek benne.

 

Amikor a Földes az első tízben volt, akkor csak továbbtanulási statisztika alapján rangsoroltak, ami akkor 90 százalék körüli volt, jelenleg ez a mutató 97-98 százalék. De behoztak egyéb mutatókat is, más a súlyozást, a szakma által is erősen vitatott szempontokat. Ráadásul mi Magyarországon elsőként vállaltunk egy olyan felnőttképzést, ahol hátrányos helyzetű felnőtteket segítünk az érettségihez. Az Oktatási Hivatal honlapján az összes érettségi eredménye szerepel, aminek nálunk egyharmada a felnőttképzésben résztvevők eredménye.

 

Az iskola elfogadottságát sokkal jobban bizonyítja, hogy miközben a régióban drasztikusan csökken az iskoláskorúak száma, hozzánk jelentős, egyes tagozatokon akár több, mint háromszoros túljelentkezés van.

 

Elszomorít, hogy a városvezetés politikai előnyt próbál kovácsolni abból, hogy a város egyik értékét, a gimnáziumunkat megpróbálják lejáratni, ahelyett, hogy büszkék lennének rá.

 

Ebben a levélben az is benne van, hogy gyanúsan jó viszonyt ápol az előző kormány prominenseivel. Tisztázzuk már akkor, milyen viszonyban volt az MSZP-SZDSZ kormánnyal?

 

Az elmúlt napokban az ország több városához hasonlóan, Miskolcon is valakik elindítottak egy közvélemény-kutatásba ágyazott lejárató kampányt. Olyan kérdések voltak, hogyan változtatná meg a véleményét, ha kiderülne, hogy migránspárti vagyok, vagy balliberális vagyok, vagy Gyurcsány embere vagyok, vagy Soros-párti vagyok, vagy kiderülne rólam, hogy drága szivarokat szívok.

 

Úgy tűnik, az nyert, hogy az a legnegatívabb, ha Gyurcsány embere vagyok. Erre előkerestek egy 2004-es sajtófotót, amin ott vagyok én és Gyurcsány Ferenc.

 

Elmondom, mi volt: a rendszerváltás utáni első nagy oktatási intézményt fejlesztő beruházás Miskolcon a Földes Ferenc Gimnázium új épülete volt. Az ötlettől a címzett támogatás benyújtásáig, majd a támogatás elnyeréséért folytatott a lobbi-tevékenységben másokkal együtt meghatározó szerepet játszottam, aminek eredményeképpen az első Fidesz-kormány megítélte számunkra a szükséges forrást. Az építkezés 2003-ra fejeződött be, én pedig ragaszkodtam hozzá, hogy az átadáson mindenki ott legyen, aki tett ezért az épületért.

 

Szerintem ez volt a város történetében az egyetlen esemény, ahol egyenrangú félként volt ott mindenki, politikai hovatartozástól függetlenül, és örült a város és az iskola sikerének. Személy szerint azt kértem, hogy az oktatási kormányzat valamelyik tagja adja át az épületet. A városvezetés pedig azt szerette volna elérni, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök adja át. 

 

Sajnos a miniszterelnök úr programjába hosszú ideig nem sikerült beleilleszteni, hónapok teltek el, és még hivatalosan nem tudták birtokba venni az új épületet a gyerekek. A miniszterelnökség azt mondta, hogy nekik is szívügyük, hogy mihamarabb megtörténjen az átadás, ezért delegálnak valakit.

 

Az a döntés született, hogy mivel az épület fő eleme a tornaterem, ezért az ifjúsági és sportminisztert delegálják, aki akkor Gyurcsány Ferenc volt. Én az átadó ünnepségen találkoztam vele életemben először és utoljára.

 

Egyébként az ünnepi műsort az a kollégánk rendezte, aki sokat tett fideszes országgyűlési képviselőként a pályázat sikeréért. Ennyit a politikai elköteleződésemről. És az is beszédes, hogy még az eredeti fotót se tudták előtúrni az átadóról, hanem jó láthatóan egy akkori újságból fotózták ki rossz minőségben.

 

 

Beszéljünk akkor Miskolcról: mi a három legnagyobb baj ebben a városban?

 

Először is, a rendszerváltás óta 70 ezer ember ment el a városból, egy Egernyi emberrel lettünk kevesebben. Csak 2010 óta 15 ezren mentek el. Ezt meg kell állítani, megszüntetni az okát. Az elvándoroltak döntő többsége 18 és 35 év közötti, legalább érettségizett ember. Hiányzik az a derékhad, akinek még van 20-25 év aktív perspektívája a városban. 

 

Úgy érezzük, a városvezetés és a város lakói eltávolodtak egymástól, a polgárok javaslatait, kéréseit, igényeit szinte egyáltalán nem vették figyelembe a döntéseik során. Ezért aztán hiába történtek fejlesztések, ezek nem találkoztak sokszor a város és lakóinak igényeivel.

 

Emellett pedig elvesztettük a regionális vezető szerepünket. Miskolc kulturális és gazdasági értelemben is a régió meghatározó városa volt, ezt kell visszaállítanunk. Ez a Nagy-Miskolc koncepció, amiről az 1930-as években már Móricz Zsigmond is beszélt. 

 

A város problémáinak halmaza összességében eredményezte azt, hogy nagyon lecsökkent Miskolc megtartó ereje. Csökkenő népesség mellett nem lehet fejlődés. Ami nagy baj, hogy már nem a munkahelyek számában van a probléma, hanem a minőségében: ez nem ezt jelenti, hogy mindenkinek IT-szakembernek kell lennie, hanem azt, hogy minden munkavállaló kapjon megfelelő béreket, juttatásokat és megbecsülést.

 

Még mindig az a bélyeg van a városon és a régión, hogy itt nagyszámú olcsó munkaerő van. De ez már nincs így, hiszen amikor azt látták, hogy ugyanazért a munkáért az ország másik végében sokkal többet fizetnek, akkor elmentek oda az emberek, és itt jelentősen fogytak a szakemberek. Ez is az elvándorlás egyik oka.

 

A regionális vezető szerep alatt azt érti, hogy előznék Debrecent?

 

Nem, hanem úgy gondoljuk, szükség van észak-kelet-magyarországi pólusra. Debrecen más hagyományokkal rendelkezik, másképpen fejlődött, de csak 100 kilométerre van, így együtt kell működnünk. Csak érdekességképpen mondom, hogy

 

Debrecen egyik legsikeresebb korszaka az volt, amikor épp ellenzékben volt a városvezetés.

 

Összességében jó polgármester volt Kriza Ákos vagy nem?

 

Nem szeretem a sommás értékeléseket. Alapvetően tisztességes, okos embernek tartom, de szerintem nem volt meg az a tanácsadói köre, akikre támaszkodva a várost valóban fejleszteni lehetett volna. A nem megfelelő döntések miatt terheli felelősség, mert nem volt bátorsága szélesebb körben bevonni a városért tenni akarókat, ezért egy szűk csoporttal dolgozott, akiknek nem volt elég kötődésük a városhoz.

 

Nem támaszkodott a város szürkeállományára, külső embereket hívott, akiknek nem volt megfelelő helyismerete Miskolcon, és tisztán vállalkozásként tekintettek a városvezetésre. Pedig egy település egyben egy közösség is, ami nem vezethető tisztán pártpolitikai vagy vállalatvezetési alapon. Néhány beruházás öncélú volt, nem igazították a város igényéhez, sajátosságaihoz, és nem a közösséget szolgálta.

 

Például?

 

A diósgyőri vár felújítására fordított pénz nincs összhangban a városra gyakorolt hatásával. Abból a pályázati pénzből miért nem lehetett Diósgyőr egészét fejleszteni? A vár önmagában nem javítja a város és a városrész lakóinak közérzetét. Akiket megkérdeztünk, mind azt mondták, hogy a város egészére nem látják a komplex, átgondolt fejlesztési stratégiát. Nem rendszerben gondolkodtak, hanem mintha ötletszerű fejlesztések valósultak volna csak meg, de azok sem túl nagy számban.

 

 

Ne finomkodjunk: Miskolcon és úgy általában egész Borsod megyét a szegénységgel, rossz közbiztonsággal és borzasztó romahelyzettel azonosítják. Ezzel mit lehet kezdeni polgármesterként?

 

Ez ismét egy fájó sztereotípia, de sajnos van némi alapja. A média is úgy működik, hogy a rossznak nagyobb súlya van, mint a jónak. Hogy egy kicsit hazabeszéljek, amikor a Földes Gimnázium diákjai egy nyáron három arany- és két ezüstérmet szereztek a nemzetközi diákolimpiákon Rio de Janeirótól Dzsakartáig, az nem kapott annyi nyilvánosságot, mint a Lyukóvölgyben történt valamilyen negatív esemény. De ezek létező problémák, viszont önmagában a város nem tudja megoldani, főleg nem rövidtávon. Olyan hatékony országos programot kell létrehozni, ami segíti a helyi törekvéseket.

 

De valamit tennünk kell, el kell végre indulnunk a megoldás irányába. Ahogy én látom, ez nem tisztán romakérdés, bár döntően őket érinti. Morális válság van, vissza kell adni a reményhagyott embereknek a hasznosság érzését. Most nincs meg a minta egy felnövekvő generáció számára, amiben van felelősség, van rendje egy napnak és vannak elvárások. Ez pedig demoralizáló.

 

Én azt mondom, meg kell hallgatni ezeket a rétegeket. Nem kiemelni kell őket a környezetükből, hanem élhetőbbé kell tenni azt, célokat megfogalmazni, felelősséggel felruházni őket, építve a szociokulturális hagyományaikra, értékeikre.

 

Nem készen kell adni számukra például egy épületet azzal, hogy csináljanak vele, amit akarnak, hanem építsünk a bevonásukkal, velük közösen például játszóteret, iskolát, alakítsuk ki közösségi tereket, és ehhez adjon a város akár fizikális, akár anyagi támogatást. De cserébe azt kérem a kisebbségi önkormányzattól, hogy jelölje ki a felelőst ezek üzemeltetésére. A gimnázium felnőttképzésében tapasztaltam, hogy ha kapnak teljesíthető és megfelelő díjazású kötelezettségeket, feladatokat, akkor tudnak felelősséget vállalni a saját környezetükért és önszabályozókká válnak.

 

Ezek szerint ön integrációpárti.

 

Nem lehetek más, hiszen együtt kell élnünk. Lehet, hogy vannak romákhoz köthető problémák, de sok aktivista mondta nekem, hogy lehetőségük sincs ledönteni a sztereotipiákat. Meg akarják mutatni az ő értékeiket, és biztos vagyok benne, hogy a többségi társadalom egy részében meg is van az igény ezek megismerésére.

 

Együtt utazunk a villamoson, együtt dolgozunk a munkahelyeken, nem választhatjuk ketté a várost, és nem falazhatjuk be a Lyukóvölgy elejét.

 

Az együttélés alapvető szabálya, hogy ismerjük meg és fogadjuk el egymást, tartsuk tiszteletben egymás értékeit, miközben mindannyian megfelelünk az írott és íratlan társadalmi normáknak, betartjuk és megtartjuk a rendet.

 

 

Nem akarom összekötni az előző kérdéssel, de mégis ide kívánkozik az a párnapos eset, amikor négy fiatal kirabolta Miskolc rendőrkapitány-helyettesét. Annak hogy lehet eleget tenni, hogy ebből például ne rasszista hőbörgés legyen?

 

A bűnözés független a származástól, és talán lejött már a beszélgetésből, hogy a leegyszerűsítő címkék és az ellenségképek kreálása ellen vagyok. Gyűlöletre nem alapozhatok közösséget. Szerintem ezek a reakciók önmagukat minősítik. Azért fogok dolgozni, hogy a kulturált együttélés feltételeit erősítsem. Az egyik oldalról a rendigényt, a másik oldalról az elfogadást erősítsük! Amint a normális együttélés határait túllépi valaki, minden törvényes eszközzel fel kell lépnünk ellene.

 

Sajnos a változások nem hajthatók végre egyetlen varázsütéssel, hiszen a társadalom egy nagy, bonyolult és tehetetlen rendszer. Azt gondolom, a valódi eredmények elérése túlmutat egy ötéves cikluson, de el kell indulnunk. Sajnos a mostani városvezetés apró lépéseket sem tett ennek érdekében, a látványos intézkedései nem oldották meg a problémákat, hanem sokszor újakabbakat gerjesztettek.

 

A gyenge közbiztonságon hogyan javítana?

 

A közbiztonság az élhető város egyik alapja. A mostani városvezetés nagy erőfeszítéseket tett, hiszen 900 kamerát szerelt fel, illetve létrehozta a városi rendészetet. Ez utóbbinak viszont nincs rendhatósági jogköre, tehát csak rá tudnak szólni emberekre, kényszerítő intézkedést nem tehetnek. Én a rendőrséget erősíteném meg. Létszámgondokkal küzdenek, aminek az oka a megfelelő anyagi elismerés hiánya. Megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy akár helyi pótlékkal és kiegészítő juttatásokkal bővíthető és megerősíthető lehessen a helyi rendőri állomány.

 

A rendészekre és a polgárőrökre is szükség van, de a létszámukat és a feladatkörüket felül kellene vizsgálni. Ők ismerik a helyi viszonyokat az utcákkal, az ott lakókkal. Tudják, ha valaki azért hőbörög csak, mert fizetés volt és többet ivott, de amúgy rendes, kezelhető ember. Lehet, hogy ezzel megakadályozzák, hogy bűncselekményt kövessen el. Szerintem ha az ember látja, hogy rend van, akkor érzi magát biztonságban. A közösségek erősítésével az egymásra figyelés is erősödik, ami szintén fontos dolog.

 

Akkor beszéljünk a végén a fociról: a DVTK focicsapatának még a gyenge szereplés mellett is nagy szurkolói támogatottsága van, de Kriza Ákos korábban még konfrontálódott is a tulajdonos Leisztinger Tamással. Ön milyen viszonyt alakítana ki vele, és mennyire szállna be a város a DVTK költségvetésébe?

 

A mostani helyzet hátterét nem ismerem, ebben nem foglalnék állást. A feszültség érzékelhető, de ennél többet nem tudok. Azt viszont látom, hogy Miskolc identitásának jelentős része a diósgyőri futballcsapat. Külföldi csapatok közül én a Barcelonát szeretem a legjobban, és ott az a jelmondat, hogy „több, mint egy csapat”. Persze más léptékben, de ilyesmire gondolok: ha a klub a focicsapaton túl közösségformáló és erősítő erőként tud szerepelni, akkor azt támogatni kell. Kiemelni nem szabad a többi identitást adó oszlop közül, mert eltűnik a harmónia. Fontos, hogy megtalálja a város az együttműködési lehetőségeket a klubvezetésével a focin túl is. 

 

Miskolciként büszkék vagyunk a DVTK-ra mint közösségre, de jól láthatóan szeretnénk a csapatra is büszkék lenni végre. A város egy közösség, és ha a közösség egyik eleme a Diósgyőr, akkor azt kell erősíteni, és kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket.

 

Azért érdekes a helyzet, mert a foci mostanra politikai tényező lett, és sokan nem látják, hogy a befektetett pénz valaha megtérül-e. Lehet itt egyensúlyozni?

 

A sporttámogatás kormányzati szándék. Tanárként azt mondom, hogy fontos szerepe van a testnevelésnek. De ez a kérdés túlmutat a város határain. Sokan azt hitték, hogy ha beleteszünk nagy pénzt valamibe, akkor holnapra jobb lesz. Azt látom, hogy a forrás mértékétől elmarad a szakmaiság és a koncepció mértéke. Bármilyen befektetés csak egy alaposan átgondolt és következetes végig vitt koncepció mentén lehet sikeres, lehetnek eredményei. Ebben hiszek iskolaigazgatóként, és polgármesterként is ebben hiszek majd.

 

Akkor jó, hogy lett egy új stadion? Pláne úgy, hogy elég nagy botrányok közepette elbontották körüle a számozott utcákat és kiköltöztették a lakókat?

 

A stadion kellett, bár hiányolom belőle a futópályát. A számozott utcák lebontásáról azt tudom mondani, hogy nem oldottuk meg vele az alapproblémát. Igen, megszüntettünk egy csúnya építészeti sebhelyet a város közepén, de az ott lakók csak elköltöztek máshova, ahol ugyanazok a bajaik, sőt esetenként még több problémát gerjesztettek azzal, hogy bekerültek egy már meglévő közösségbe. Kétségtelen, hogy valamit kellett kezdeni azokkal az utcákkal, de a probléma nem oldódott meg, csak máshová költözött. Például Lyukóba.

 

Igen, de kicsit szimbolikus volt, hogy embereket költöztetnek ki, és bontják el az otthonaikat egy csillogó focistadion miatt.

 

Ez a történet sarkítva jelent meg. Szembe lett állítva a stadion a szegénységgel. De arra a területre szükség volt, és nem képviselt értéket építészetileg. Finomabban kellett volna kezelni: alternatív lakhatási lehetőségeket kellett volna biztosítani, de persze nem fészekrakó programmal.

 

A végére: ha szárazon nézzük, ön jól járt azzal, hogy Kriza Ákos végül nem indul?

 

A helyette induló Alakszai Zoltán kampánycsapata most minden erővel próbálja a nem rá szavazókat elbizonytalanítani vagy megosztani.

 

Jobban örültem volna, ha egy tisztességes, szakmai érvek mentén haladó kampány van lejáratás és fake news-cunami helyett.

 

Azt gondolom, így a polgármester úrral tudtam volna megmérettetni magam. Lehet, hogy korrektebb lett volna. Alakszai Zoltánnal nehéz összehasonlítani engem. Ő egy ígéret, kisebb ismertséggel, nekem van már múltam, eredményeim, ismertségem. 

 

Én azért indultam el, mert megítélésem szerint változásra van szükség a városvezetésben. Nem politikai harcot szeretnék vívni, hanem a város közvéleményét akarom meggyőzni, hogy lehet a jelenleginél jobban vezetni a várost. Fel akarom rázni az apátiából ezt a várost, érvekkel, emberi hanggal. Elvártam volna, hogy ez egy mérkőzés legyen és nem háború.

 

Ezért kérem itt is a választási ellenfeleimtől, hogy próbálják ehhez tartani magukat, bár eddig úgy tűnik, süket fülekre talál a kérésem. De ha a mostani vezetésnek valóban a lejáratásról és kirekesztésről van elképzelése, az csak megerősít abban, hogy jó döntés volt színre lépnem. A támogatóimnak is egyértelműen megmondtam, hogy megválasztásom estén nem az ellenzék győz majd Miskolcon, hanem Miskolc győz otthon, és szándékaim szerint kap egy, az eddiginél jobb vezetést.

 

Ha csak annyit érek el, hogy a város lakóit ráébresztettem, hogy összefogásra van szükség, akkor már megtettem a magamét akkor is, ha elvesztettem a választást. Azt szeretném, ha az unokáim Miskolcon születnének, és a gyerekeim soha nem gondolkoznának azon, hogy elmenjenek innen. Azt szeretném, hogy az unokáim is a Földesbe járnának!

 

FOTÓK: Ruttkay Lili / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem árulás, hanem a konszenzusos politika melletti kiállás szimbóluma az indulása – mondja Balogh Gábor.

A legkisebb bírságot Tarlós Istvánnak, a legnagyobbat Puzsér Róbertnek kell fizetnie.

Vajon felismerhetőek-e a pártok és politikusok üzenetei, ha nincs jelezve az illető vagy szervezetének neve? Töltsd ki!

Galambok, varjak, kutyák, macskák és delfinek titkosszolgálati kiképzésével is kísérletezett a hetvenes években a CIA egy, a titkosítás alól most feloldott dokumentum szerint.

Évtizedek óta betiltott rákkeltő hatású anyagot is találtak a La Manche csatornánál
élő delfinek szervezetében.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Naná, ahogy azt az ausztrál gyökerű Rumjacks be is fogja mutatni szeptember 25-én a Dürer Kertben. További fellépők: The Crazy Rogues, Loch Nesz.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás