+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. szeptember 10. kedd, 14:31
Még szerencse, hogy erre nem sok esély van. Az egyiktől ugyanis mindenképp el kell búcsúzni a biztosjelölti meghallgatások után: vagy Trócsányitól, vagy a bővítési portfóliótól.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Kedden kiderült: megkapja Magyarország az olyannyira áhított bővítési biztosi pozíciót az arra szintén aspiráló Szlovéniával szemben. Úgy, hogy Szlovénia exjugoszláv tagállamként inkább ismeri a felvételre váró nyugat-balkáni térséget.

 

És úgy, hogy Magyarországgal szemben a legsúlyosabb uniós politikai eljárás van folyamatban a jogállamiság lebontása miatt, aminek ráadásul egy impozáns részét személyesen a biztosjelölt, Trócsányi László vezényelte le és terjesztette be igazságügyi miniszterként. Most pedig ugyanő számonkérhetné a stabil demokratikus intézményrendszerre és az emberi jogok betartására vonatkozó koppenhágai kritériumokat a tagjelölt országokon.

 

Ha Örkény élne, biztosan az EU-s politikából merítene ihletet az egypercesekhez.

 

Sokat értek von der Leyennek a lengyel és a magyar szavazatok

 

A dolog másik része viszont meglehetősen logikus: az européer jogállami szamárpadon ücsörgő kormánypárti lengyel és magyar szavazatok hirtelen felértékelődtek, amikor a semmiből előhúzott német védelmi minisztert kellett felfelé buktatni a Bizottság elnöki székébe. Olyan sokat kóstálnak ezek a szavazatok von der Leyennek, hogy mindkét tagállamnak igazán fontos portfóliót kellett adni cserébe: a lengyelek megkapták az agrárügyeket, ami rengeteg uniós támogatás osztásával jár együtt, a magyarok pedig a bővítést, ami az EU térségbeli kapcsolatai és középtávú jövője kapcsán nagyon fontos.

 

Közhelyszámba megy évek óta, hogy addig nem kéne tovább bővíteni az EU-t, ameddig a jelenlegi válságán nem lendült túl (mielőtt valaki azt hinné, hogy ezt a válságot egyedül a gonosz populisták és a patás Orbán okozta, olvassa el ezt az interjút). Most ehhez képzeljük el, azt a jelenetet, hogy tetszőleges, rutinszerűen lopó balkáni politikus leül tárgyalni a „fejlett nyugat” képviselőjével, és szembetalálja magát valakivel, aki egy, e téren hozzá hasonlóan rutinszerű kormányban ült még nemrég, és harcos szószólója annak, hogy az EU-s ügyészségnek semmi köze ahhoz, hogyan lopják el itthon a többi tagállam pénzét.

 

Kétségtelen, hogy ilyen felek között a kölcsönös megértés és a jó hangulat jegyében folyhatnak majd az EU-csatlakozási tárgyalások, más kérdés, hogy a nettó befizető országok adófizetői is ilyen jól fognak-e majd szórakozni.

 

Ettől a konkrét jelenettől mondjuk annyira nem is kell tartani, ugyanis Trócsányi személye és a bővítési portfólió közül az egyik biztosan változó tényező az egyenletben. Jó okkal borítékolja az ellenzéki sajtó, hogy Trócsányit pont az igazságügyminiszteri tevékenysége miatt úgyis visszadobják az EP szakbizottságai, és a helyére valamelyik női EP-képviselőt, vagy Győri Enikőt vagy Járóka Líviát küldené Orbán. (Az ilyen cseréket még a Bizottságról szóló EP-szavazás előtt kell megejteni, mert a testületről egyben szavaznak, és túl nagy a kockázat, hogy egyvalaki miatt bukhat az egész Bizottság.)

 

Mi a rosszabb: ha Trócsányi akármilyen biztos lesz, vagy ha egy akármilyen fideszes bővítési biztos?

 

Azonban nem csak a biztosok személyében állhat be változás, hanem a portfólióban is. Ha valaki emlékszik még a szintén igazságügyi-, majd rövid ideig külügyminiszterből biztossá lett Navracsics Tibor 2014-es meghallgatására, ott is az volt, hogy először jól megizzasztották Navracsicsot a szakbizottságban, aztán két kérdésről szavaztak.

 

1. Elsőként arról, hogy alkalmas-e biztosnak: erre azért rábólintottak.

 

2. Másodszor pedig arról, hogy megkaphatja-e a számára kijelölt portfóliót. Ezt már, ugyan enyhe többséggel, de elutasították.

 

Az eredmény az lett, hogy jól megnyesték a portfólióját: kivették belőle az uniós polgárságot, és csak az oktatás meg az ifjúságügy maradt neki.

 

Nem lenne elképzelhetetlen egy hasonló szcenárió Trócsányival kapcsolatban sem, pláne, hogy itt most egy egészen releváns portfólióról van szó. Tulajdonképpen úgy is felvetődhetne a kérdés az EP-szakbizottságokban, hogy vagy elfogadják, hogy így is, úgy is az illiberális magyar kormány állít biztost a fontos bővítési posztra, legfeljebb nem Trócsányi lesz az, hanem egy kisebb kutya; vagy pedig elfogadják, hogy Trócsányi biztos lesz (hiszen mindegy, hogy egyik fideszes vagy másik), de kiveszik a kezéből a bővítési portfóliót.

 

Ha tényleg annyira felháborodtak a Spitzenkandidat-rendszer meghekkelésén az EP-képviselők, nyugodtan bejátszhatnának a leendő Bizottsággal szemben ilyen konstruktívabb vétókat is egy-két biztos puszta hazaküldése helyett.

 

Trócsányinak mondjuk meghagyhatnák a szomszédságpolitikát, aztán mehet pofavizitelni Kijevbe meg Minszkbe, ha már úgyis keleti nyitás;

 

esetleg mehet hozzá egy kis nemzetközi segélyezés a migráció elleni helyszíni harc jegyében, a bővítést meg átcsoportosíthatnák valamelyik alelnöknek vagy akár a krízist menedzselő (bármit is jelentsen ez, de amíg nem sikerül menedzselni, addig bővítés se nagyon lesz) szlovén jelöltnek.

 

Könnyen lehet, hogy az EU ezzel a második opcióval járna jobban, Orbánnak meg kábé mindegy, hiszen mindkét forgatókönyv csodás retorikai fordulatokra adhat okot. Vagy Magyarország súlyán lehet örvendezni a bővítési pozícióval és egyben mártírkodni, hogy visszautasították az első jelöltet; vagy meg lehet magyarázni, hogy nincs is itt jogállamiságtéren semmi látnivaló, hiszen a volt igazságügyminiszter csak beült a Bizottságba.

 

A realitás az, hogy vagy fontos embert, vagy fontos székbe küldhetünk; és azok után, amit Orbán előadott az EU-ban az utóbbi évben, ezt már bőven sikerként adhatja el.

 

Olvasnál még Bakó Beától? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

A Twitter után a Google is lép, de ők a teljes betiltás helyett inkább a politikai hirdetések targetálását limitálják.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

A horvát rendőrség rendszeresen bántalmazott kiskorú menekülteket is, a horvát-szerb határnál pedig kínzókamrát tartott fenn.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás