+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 9. hétfő, 17:07
A kalózok gyengítenék a minisztérium szerepét: szerintük nem az állam dolga értékelni a diákokat, hanem a leendő munkáltatónak vagy az egyetemnek.

A harmadik legnagyobb cseh parlamenti erő, a Kalózpárt azt akarja, hogy egy diák se bukhasson meg többé az érettségi vizsga úgynevezett „közös” részében – a fiatal és javarészt urbánus szavazóbázissal rendelkező párt Lukáš Barton a Lidové Noviny cseh napilapnak azt nyilatkozta, minderről széles társadalmi vitát szeretnének kezdeményezni.

 

Ahhoz, hogy megértsük, mit is akarnak pontosabban a kalózok, lássuk röviden a cseh oktatási rendszert: Csehországban az érettségi vizsga (a „maturita”) két részből áll: az „iskolai részből” és az „állami részből”.

 

Míg előbbi esetében az iskolák külön-külön, specifikusabban határozhatják meg, mi szerepeljen az érettségiben,

 

az állami részben (a magyar érettségikből is jól ismert), egységes feladatsort kapnak a diákok, melyet az Oktatási Minisztérium készít el.

 

Az állami, közös rész két kötelező vizsgából áll: cseh nyelv és irodalom, illetve vagy egy iskolában tanult idegen nyelvi vizsga vagy matematika. Az iskolai rész három vizsgából áll, ezek tartalmáról a minisztériummal közösen az iskolaigazgatók dönthetnek, ezen felül minden diák maximum négy, az igazgató vagy az Oktatási Minisztérium által kínált vizsgát vehet még fel. Érettségi vizsgát csak akkor kaphat a diák, ha mindkét részt sikeresen teljesítette. A cseh érettségi-rendszer első évfolyama 2011-ben vizsgázott, akkor a diákok 83,1 százaléka teljesítette a vizsgákat, 16,9 százaléknak ez nem sikerült.

 

Tehát amit a kalózok szeretnének, hogy az állam – vagyis az Oktatási Minisztérium – által meghatározott részben a diákok ne bukhassanak meg. Barton szerint ugyanis nem az állam dolga megmondani, hogy egy diák sikeresen teljesített-e egy tárgyat: persze az állam ettől függetlenül tesztelheti a diákokat, csak ez ne jegyre menjen, hanem mondjuk pontokra, javasolta a kalózpárti politikus. Ehelyett Barton azt javasolja, hogy

 

a diákra az bólintson rá, aki majd ténylegesen kérni is fogja az érettségi bizonyítványt – mondjuk egy jövőbeli munkáltató, vagy az egyetem.

 

Bardon szerint egy diák az állami részen már akár pont nélkül is átmehetne egy tárgyból, hiszen nem szabadna senkit kiengedni a nagyvilágba csupán általános iskolai tudással. A megoldás inkább az lenne, hogy az állam helyett mondjuk az egyetem követeljen, például egy műszaki egyetem mondhatná, hogy hetven pontos matematika-eredmény alatt nem vesz fel senkit, de ezt ne az állam szabja meg. Jelenleg az Oktatási Minisztérium nem tervez változtatást, és a javaslatot nyíltan más parlamenti pártok egyelőre nem támogatták.

 

A javaslat egyébként egy – szintén a Lidové Noviny által közölt – felmérést követ, mely szerint a cseh diákok nem igazán szeretnek iskolába járni: közülük csupán a megkérdezettek 68 százaléka felelt igennel arra a kérdésre, hogy szeret-e iskolába járni, míg a törökök és a portugálok között ez az arány 95 százalék volt.

 

FOTÓ: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legnevesebb filmfesztiválon vitte haza az Eufória című sorozat első részében nyújtott teljesítményéért a legjobb pilotnak járó díjat.

A kínai nagykövetség egyenesen megfenyegetett egy svéd írószövetséget, hogy ha nem vonják vissza a Kínában fogságban tartott író, Gui Minhai díjazását, „annak következményei lesznek”.

Bár nyíltan nem határolódott el Orbántól, Bakunak és Ankarának is beszólt Várhelyi Olivér. Mutatjuk, miket válaszolt a bővítési biztosjelölt!

Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

Nagy szavak ezek, hiszen a miniszterelnök hónapok óta azzal küzdött, hogy még a saját képviselői egy része is torpedózza a terveit.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás