+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 9. hétfő, 17:07
A kalózok gyengítenék a minisztérium szerepét: szerintük nem az állam dolga értékelni a diákokat, hanem a leendő munkáltatónak vagy az egyetemnek.

A harmadik legnagyobb cseh parlamenti erő, a Kalózpárt azt akarja, hogy egy diák se bukhasson meg többé az érettségi vizsga úgynevezett „közös” részében – a fiatal és javarészt urbánus szavazóbázissal rendelkező párt Lukáš Barton a Lidové Noviny cseh napilapnak azt nyilatkozta, minderről széles társadalmi vitát szeretnének kezdeményezni.

 

Ahhoz, hogy megértsük, mit is akarnak pontosabban a kalózok, lássuk röviden a cseh oktatási rendszert: Csehországban az érettségi vizsga (a „maturita”) két részből áll: az „iskolai részből” és az „állami részből”.

 

Míg előbbi esetében az iskolák külön-külön, specifikusabban határozhatják meg, mi szerepeljen az érettségiben,

 

az állami részben (a magyar érettségikből is jól ismert), egységes feladatsort kapnak a diákok, melyet az Oktatási Minisztérium készít el.

 

Az állami, közös rész két kötelező vizsgából áll: cseh nyelv és irodalom, illetve vagy egy iskolában tanult idegen nyelvi vizsga vagy matematika. Az iskolai rész három vizsgából áll, ezek tartalmáról a minisztériummal közösen az iskolaigazgatók dönthetnek, ezen felül minden diák maximum négy, az igazgató vagy az Oktatási Minisztérium által kínált vizsgát vehet még fel. Érettségi vizsgát csak akkor kaphat a diák, ha mindkét részt sikeresen teljesítette. A cseh érettségi-rendszer első évfolyama 2011-ben vizsgázott, akkor a diákok 83,1 százaléka teljesítette a vizsgákat, 16,9 százaléknak ez nem sikerült.

 

Tehát amit a kalózok szeretnének, hogy az állam – vagyis az Oktatási Minisztérium – által meghatározott részben a diákok ne bukhassanak meg. Barton szerint ugyanis nem az állam dolga megmondani, hogy egy diák sikeresen teljesített-e egy tárgyat: persze az állam ettől függetlenül tesztelheti a diákokat, csak ez ne jegyre menjen, hanem mondjuk pontokra, javasolta a kalózpárti politikus. Ehelyett Barton azt javasolja, hogy

 

a diákra az bólintson rá, aki majd ténylegesen kérni is fogja az érettségi bizonyítványt – mondjuk egy jövőbeli munkáltató, vagy az egyetem.

 

Bardon szerint egy diák az állami részen már akár pont nélkül is átmehetne egy tárgyból, hiszen nem szabadna senkit kiengedni a nagyvilágba csupán általános iskolai tudással. A megoldás inkább az lenne, hogy az állam helyett mondjuk az egyetem követeljen, például egy műszaki egyetem mondhatná, hogy hetven pontos matematika-eredmény alatt nem vesz fel senkit, de ezt ne az állam szabja meg. Jelenleg az Oktatási Minisztérium nem tervez változtatást, és a javaslatot nyíltan más parlamenti pártok egyelőre nem támogatták.

 

A javaslat egyébként egy – szintén a Lidové Noviny által közölt – felmérést követ, mely szerint a cseh diákok nem igazán szeretnek iskolába járni: közülük csupán a megkérdezettek 68 százaléka felelt igennel arra a kérdésre, hogy szeret-e iskolába járni, míg a törökök és a portugálok között ez az arány 95 százalék volt.

 

FOTÓ: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás