+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 7. szombat, 10:06
Ez jókora növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest, a brazil államfő szerint egy amazonasnyi területet viszont nem lehet felügyelni.

Augusztusban jelentős médiafigyelmet kapott az amazonasi esőerdő ügye, ugyanis a sokak által a Föld tüdejének is nevezett erdőben (persze ez nem ennyire egyszerű, például egyszerű kamu az, hogy a brazil esőerdő a Föld oxigénmennyiségének húsz százalékát termelné) komoly erdőtüzek pusztítanak.

 

Macron adhat pénzt, de előbb kérjen bocsánatot 

 

Jair Bolsonaro brazil elnök ennek ellenére javarészt tétlenül nézte az elmúlt évekhez képest jóval komolyabb tüzeket, mely miatt a jobboldali államfő kemény kritikákat kapott mind a környezetvédelmi mozgalmaktól, mind a különböző nyugati államok vezetőitől. Bolsonaro szerint Brazíliának nincsenek erőforrásai egy, az amazonasi esőerdő méretű terület teljes felügyelésére, de ettől függetlenül a G7-országok által a tüzek eloltására nyújtott, 20 millió dolláros segélyt

 

csak akkor lenne hajlandó elfogadni, ha Emmanuel Macron francia elnök visszavonja a Bolsonaróról tett negatív kijelentéseit.

 

Macron és Bolsonaro között komoly személyes konfliktus húzódik, Bolsonaro például egy Twitter-posztban gúnyolódott a francia elnök nején, de kritizálta már Franciaországot a brazil szuverenitás megsértése miatt is. Macron az inzultust komolyan vette, „hazugnak” nevezte Bolsonarót, és kijelentette, a brazil nők „valószínűleg szégyenkeznek” miatta.

 

Az erdőirtásoknak egyszerű oka van: Brazília épp egy mély gazdasági recesszióból szeretne kilábalni, ehhez pedig kulcsfontosságú lenne az Amazonas vidékén található, eddig esőerdők borította földterületek megművelése. Éppen emiatt az elnök hatalomra kerülése óta lazított az esőerdők irtását érintő szabályozásokon is.

 

Kéz a kézben a fakivágás és az erdőirtás

 

Ez azonban ahhoz vezetett, hogy csak az idei év eddig eltelt nyolc hónapjában 6405 négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki az Amazonasnál, mely körülbelül Pest megye területének felel meg. Mindez 92 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest a National Institute for Space Research (INPE) előzetes becslései szerint. Az INPE azt is megállapította,

 

augusztusban háromszorosára nőtt az erdőirtások üteme, csak ebben az egy hónapban 1701 négyzetkilométernyi (több, mint három Budapestnyi) területet irtottak ki.

 

A Stockholmi Egyetem professzora, Ana Paula Aguiar szerint ráadásul az erdőirtást követően ismét megugorhat az erdőtüzek száma, mivel nem ritkán a fák kivágása után a megművelésre váró területet tüzekkel perzselik fel teljesen, hogy az új földeket alkalmassá tegyék a mezőgazdasági művelésre. Így szerinte, ha voltak fakivágások augusztusban, akkor a tüzekre ebben a hónapban számíthatunk újra.

 

Mindenesetre eddig szeptemberben úgy tűnik, nem kiugró az erdőtüzek száma, főleg az augusztusi számok figyelembevétele után: az INPE a hónap első öt napjában 2799 tűzesetet regisztrált az Amazonas környékén, ez pedig hatvan százalékos csökkenés 2018 azonos időszakához képest. Ha ez a trend folytatódik, akkor erdőtüzek tekintetében az idei szeptember jobb hónap lehet a tavalyinál, és az elmúlt húsz év átlagánál is.

 

Az eddig biztató adatokat Ricardo Salles brazil környezetvédelmi miniszter egyébként a kormány lépéseinek tudja be, ugyanis az erdőtüzek megfékezéséhez még a hadsereget is bevetette Brazília. (via Reuters)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legnevesebb filmfesztiválon vitte haza az Eufória című sorozat első részében nyújtott teljesítményéért a legjobb pilotnak járó díjat.

Egy új kutatás szerint már napi 78 perc zenehallgatás is elegendő ahhoz, hogy fent tartsuk mentális egészségünket.

A kínai nagykövetség egyenesen megfenyegetett egy svéd írószövetséget, hogy ha nem vonják vissza a Kínában fogságban tartott író, Gui Minhai díjazását, „annak következményei lesznek”.

Bár nyíltan nem határolódott el Orbántól, Bakunak és Ankarának is beszólt Várhelyi Olivér. Mutatjuk, miket válaszolt a bővítési biztosjelölt!

Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás