+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. szeptember 6. péntek, 18:24
A balliberális Falter bécsi hetilaphoz kikerült dokumentumok szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP) ismét tudatosan túllépi és elfedi a hivatalosan felhasználható pénzügyi keretet. A Falter kettős könyvelésről beszél. Kurz pártja viszont csak azt tartja botrányosnak, hogy a párt belső iratai kijuthattak a sajtóhoz. Kurzék büntetésből a Faltert nem is engedik már be a háttérmegbeszélésékre.

A konzervatív Osztrák Néppártnak (ÖVP) már az előző, 2017-es választási kampányban is meggyűlt a baja a párttámogatási szabályokkal: Sebastian Kurz a győztes választási kampányában összesen tizenhárom millió eurót adott ki, azaz

 

hatmillió euróval lépte túl a törvényileg megengedett keretet.

 

Az ÖVP azonban nem csak túllépte az összeghatárt, de számos adományt eleve be se jelentett. Az akkori osztrák törvények értelmében ötvenegyezer euró felett kell adományt a Számvevőszéknél jelenteni. Igen ám, de az ÖVP adományozói addig darabolták az akár tízszer is nagyobb adományaikat, amíg azok egyenként a bejelentendő összeg alatt maradtak. Azaz előfordult, hogy valaki jóval többet adományozott, mint ötvenegyezer euró, de egymás után ötvenezer alatti összegeket utalt, így azok – hiába származtak ugyanattól a személytől – nem voltak már bejelentéskötelesek.

 

Eleve gond volt, hogy a pártfinanszírozás szabályainál olyan alacsonyak voltak a büntetések, hogy bőven megérte őket megszegni. Kurz ÖVP-je a mai napig nem fizetett büntetést a hatmillió eurós túlköltekezésért és a kreatívan, kis darabokban elszámolt adományok miatt.

 

Az Addendum tényfeltáró honlap számításai szerint már Wolfgang Schüssel idején kiépült egy cégháló az ÖVP körül, amelyen keresztül – az állami Szemvevőszék figyelmét elkerülve – tudtak adományok érkezni az ÖVP-hoz. Az Addendum úgy számol, hogy 2002 és 2012 között egymillió euró került így illegálisan a pártkasszába.

 

Szigorítás ellenére sincs változás

 

Miután az ibiziai videóba belebukott végül az egész Kurz-kormány, a szakértői kormány időszaka lehetőséget adott színes, eseti koalíciók alakulására a bécsi parlamentben.

 

Nyáron ennek értelmében a szocdemek (SPÖ), a szélsőjobboldali szabadságpártiak és Peter Pilz pártjának képviselői – az ÖVP és a liberális Neos ellenében – keresztülvittek pár szigorítást a pártfinanszírozás tekintetében, így például a jövőben egy személy hétezer-ötszáz eurónál nem ajándékozhat többet egy pártnak – ezzel az ÖVP elesne attól a több, mint hárommillió eurótól, amit a 2017-es kampányban éppen azért kapott, mert egy-egy személy többször is (néha tudatosan a bejelentési kötelezettség alatt) adakozott.

 

A Momentum osztrák testvérpártja, a Neos viszont főleg az ellen tiltakozott, hogy továbbra se biztosított: különféle pártközeli szervezeteken keresztül se juthassanak támogatásokhoz a pártok. Az ÖVP, az SPÖ és a FPÖ ugyanis sokszor eleve kiszervezte a párttámogatást: a párthoz szorosan kötődő egyesületek (parasztszövetségek, szakszervezetek és hasonlók) pénzéből ment a kampány a párt számára, de mivel az hivatalosan nem pártpénz, nem is kellett a végső összesítésnél feltüntetni. A Neos ennek venné elejét, de a nagypártok ezt nem engedik.

 

Botrány persze a Neos házatáján is volt: a jobboldali liberális párt még gyorsan, mielőtt az egy személy által adható pénz hétezer-ötszáz euróban lett volna limitálva, kapott háromszázezer euró támogatást a Strabag-tulajdonos Hans Peter Haselsteinertől. Emiatt Peter Pilz ütötte keményen a neososokat.

 

A Zöldek, akik a jelenlegi törvényhozásnak még nem részei, azt kifogásolták, hogy továbbra is nagyon csekély a Számvevőszék ellenőrzési lehetősége (például nem férhet hozzá a pártszámlákhoz, azaz gyakorlatilag bemondásra kell elfogadnia a pénzmozgásról szóló adatokat). Az ökopártnak, amely vélhetően tíz százalék körüli eredménnyel fog visszakerülni a parlamentbe, az sem tetszik, hogy

 

hiába szigorodott pár részletszabály, a büntetések maradtak továbbra is elég gyérek.

 

AZ ÖVP PLAKÁTJA SZERINT KURZ AZ, AKI A FÖLDÖN MARAD. FOTÓ: FACEBOOK / SEBASTIAN KURZ

 

Az ÖVP nem tanult semmit

 

Az ÖVP továbbra is

 

nagyon kedvelt az osztrák milliárdosok között, akik készek mélyen a zsebükbe nyúlni, ha Kurz hatalmának megmentéséről van szó.

 

A nyáron hozta nyilvánosságra a párt 2018-as évre és a 2019-es eddig eltelt hónapokra vonatkozó adományozók listáját. Kurz pártja az elmúlt bő másfél évben majdnem hárommillió eurót kapott. A legbőkezűbb adakozó Heidi Goëss-Horten, a Horten-vagyon örököse volt, aki több, mint kilencszázezer eurót utalt át az ÖVP-nek. A Horten-örökös Heidi amúgy ügyesen feldarabolta az adományát, azaz az ÖVP-nek nem lett volna kötelessége azt jelenteni a Számvevőszéknél (nem is tette), hanem a balliberális Der Standard napilaphoz került információk után döntött úgy a Kurz-csapat: nyilvánosságra hozzák az adományozók nevét és adományaik összegét.

 

HEIDI HORTEN VAGYONA TÖBB, MINT HÁROMMILLIÁRD EURÓ, AZAZ NAGY IDEALIZMUS SE KELL AHHOZ, HOGY EGYMILLIÓ EURÓT ADHASSON KURZNAK.

 

A bécsi egyszerű körülményekből származó Goëss-Horten beházasodott a Horten-vagyonba, feleségül vette 1966-ban a nála harminc évvel idősebb Helmut Hortent, aki számos áruházat tulajdonolt Németországban. Helmut Horten 1987-es halála után Heidié lett a vagyon egésze. Heidivel amúgy Heinz-Christian Strache, szabadságpárti bukott alkancellár is villogott az ibiziai videóban: az álorosz áloligarchalánynak azt állította, hogy jól ismeri a Horten-örökös nőt, és ő is kész támogatni az FPÖ-t.

 

Strache „idealistaként“ írta le a Horten-örökös nőt, mondván: Heidi Goëss-Horten

 

azért ad jobboldali pártoknak pénzt, mert hisz azok értékvilágában, és szeretné, ha ezen értékek jobban megjelennének a politikai döntéseknél.

 

A milliárdosok támogatásai mögött azonban nem csak idealizmus húzódhat meg. A hárommilliárd eurós vagyonnal rendelkező nő igencsak el akarja kerülni, hogy szocdem javaslatra jelentős vagyonadót vezessenek be, márpedig – a liberális Neos mellett – az ÖVP az, amely mindig is nemet mond a vagyonadóra, és eleve mindennemű adók (értelemszerűen a gazdagoknak kedvező) csökkentése mellett áll ki.

 

Az ÖVP kettős könyveléssel akar csalni

 

A milliárdosok milliós adományai nem illegálisak, legfeljebb arra mutatnak rá: milyen érdekek mozognak az osztrák politika hátterében, és mennyire kiegyenlítetlenek az erőviszonyok, elvégre

 

az „idealista” milliárdosok a konzervatív, szélsőjobboldali vagy liberális pártokhoz vonzódnak inkább.

 

Amire azonban pár napja a balliberális Falter bécsi hetilap bukkkant, már a gazdasági büncselekmények gyanúját veti fel. A Falter birtokába jutott az ÖVP kampánycsapatának pénzügyi terve, amelyből feketén-fehéren kiderül: az ÖVP kicsivel kevesebb, mint hétmillió eurót kész elszámolni (ez ugyanis a törvényi limit), de efelett további több, mint kétmillió eurót is rá akar dobni a kampányra, azt azonban kettős könyveléssel akarná eltüntetni.

 

A Falternak ÖVP-n belüli források egy olyan Excel-táblázatot jutattak el, amelyben látszik, hogy Kurz kampánycsapata két külön táblázattal dolgozik.

 

Hétmillió euróig minden odamegy, ami fölé azt írták: „választási kampány”, az azon túli kampányösszegeket meg egyszerűen beírták a „nem választási kampány” rubrikába.

 

Sebastian Kurz se tagadta teljesen a Falter információit, mert első reakciójában a közszolgálati ORF-nek még azt nyilatkozta: „a Falter állításai részben hamisak”. Értsd: részben meg igenis igazak. Főtitkára, Karl Nehammar pedig azt hajtogatta, hogy nem akarták „tudatosan megtéveszteni” a választókat, az ügyes fogalmazás azonban majd lehetőséget ad egy esetleges bírósági perben a párt számára, hogy mulasztásként, gondatlanságként próbálhassa eladni a törvénysértéseit.

 

A párt persze később már ellentámadásba lendült. Egyrészről bíróságilag akarják arra kötelezni a Faltert, hogy – addig is, ameddig nincs jogerős bírósági döntés az ügyben – ne terjeszthesse a megszerzett információkat, noha azok hitelességét az ÖVP sem tagadta.

 

Másrészről az ÖVP gyorsan felvette az áldozat szerepét.

 

A Kurz-párt szerint hekkertámadások alatt állnak:

 

emiatt juthattak ki a milliárdos adományozók nevei a Der Standardhoz, ahogy most a kettös könyvelésről szóló táblázatok meg a Falterhoz.

 

KURZ AZ EGÉSZ NYÁRON SZIGORÚAN NEM VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN VÁNDOROLTA VÉGIG AZ ORSZÁGOT HÍVEIVEL. FOTÓ: FACEBOOK / SEBASTIAN KURZ

 

Az ÖVP áldozatnak tartja magát

 

Az ÖVP láthatóan dühös a Falterra. Amikor a Kurz-párt háttérmegbeszélésre hívta a hét elején az újságírókat a pártszékházba a hekkertámadások kapcsán – elvégre Kurzék az egész botrányt pártfinanszírozási ügyből hekkertámadási üggyé akarják átkeretezni –,

 

kivezetették a szintén odaérkezett Barbara Tóthot, a Falter munkatársát.

 

Tóth felháborodottan jegyezte meg a Twwitteren, hogy „így néz a türkizkék sajtó- és véleményszabadság Ausztriában 2019-ban”. (A türkizkék az új ÖVP pártszíne.) Kurzék azonban azt állították a balliberális Der Standardnak, amelynek az újságírója bent maradhatott a beszélgetésen, hogy eleve csak napilapos újságírókat hívtak, ezért tessékelték ki a hetilapos Barbara Tóthot.

 

Karl Nehammer, ÖVP-főtitkár pedig azt replikázta a Twitteren: ők nem a Faltert kriminalizálják, „hanem azokat, akik profin minket kívülről meghekkeltek, megtámadtak, és ezzel a demokráciát is megtámadják”. Azaz az ÖVP egyértelműen felosztotta a szerepeket: ők egy hekkertámadás áldozatai, a Falter pedig ennek a tettese.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás