+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. szeptember 6. péntek, 18:24
A balliberális Falter bécsi hetilaphoz kikerült dokumentumok szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP) ismét tudatosan túllépi és elfedi a hivatalosan felhasználható pénzügyi keretet. A Falter kettős könyvelésről beszél. Kurz pártja viszont csak azt tartja botrányosnak, hogy a párt belső iratai kijuthattak a sajtóhoz. Kurzék büntetésből a Faltert nem is engedik már be a háttérmegbeszélésékre.

A konzervatív Osztrák Néppártnak (ÖVP) már az előző, 2017-es választási kampányban is meggyűlt a baja a párttámogatási szabályokkal: Sebastian Kurz a győztes választási kampányában összesen tizenhárom millió eurót adott ki, azaz

 

hatmillió euróval lépte túl a törvényileg megengedett keretet.

 

Az ÖVP azonban nem csak túllépte az összeghatárt, de számos adományt eleve be se jelentett. Az akkori osztrák törvények értelmében ötvenegyezer euró felett kell adományt a Számvevőszéknél jelenteni. Igen ám, de az ÖVP adományozói addig darabolták az akár tízszer is nagyobb adományaikat, amíg azok egyenként a bejelentendő összeg alatt maradtak. Azaz előfordult, hogy valaki jóval többet adományozott, mint ötvenegyezer euró, de egymás után ötvenezer alatti összegeket utalt, így azok – hiába származtak ugyanattól a személytől – nem voltak már bejelentéskötelesek.

 

Eleve gond volt, hogy a pártfinanszírozás szabályainál olyan alacsonyak voltak a büntetések, hogy bőven megérte őket megszegni. Kurz ÖVP-je a mai napig nem fizetett büntetést a hatmillió eurós túlköltekezésért és a kreatívan, kis darabokban elszámolt adományok miatt.

 

Az Addendum tényfeltáró honlap számításai szerint már Wolfgang Schüssel idején kiépült egy cégháló az ÖVP körül, amelyen keresztül – az állami Szemvevőszék figyelmét elkerülve – tudtak adományok érkezni az ÖVP-hoz. Az Addendum úgy számol, hogy 2002 és 2012 között egymillió euró került így illegálisan a pártkasszába.

 

Szigorítás ellenére sincs változás

 

Miután az ibiziai videóba belebukott végül az egész Kurz-kormány, a szakértői kormány időszaka lehetőséget adott színes, eseti koalíciók alakulására a bécsi parlamentben.

 

Nyáron ennek értelmében a szocdemek (SPÖ), a szélsőjobboldali szabadságpártiak és Peter Pilz pártjának képviselői – az ÖVP és a liberális Neos ellenében – keresztülvittek pár szigorítást a pártfinanszírozás tekintetében, így például a jövőben egy személy hétezer-ötszáz eurónál nem ajándékozhat többet egy pártnak – ezzel az ÖVP elesne attól a több, mint hárommillió eurótól, amit a 2017-es kampányban éppen azért kapott, mert egy-egy személy többször is (néha tudatosan a bejelentési kötelezettség alatt) adakozott.

 

A Momentum osztrák testvérpártja, a Neos viszont főleg az ellen tiltakozott, hogy továbbra se biztosított: különféle pártközeli szervezeteken keresztül se juthassanak támogatásokhoz a pártok. Az ÖVP, az SPÖ és a FPÖ ugyanis sokszor eleve kiszervezte a párttámogatást: a párthoz szorosan kötődő egyesületek (parasztszövetségek, szakszervezetek és hasonlók) pénzéből ment a kampány a párt számára, de mivel az hivatalosan nem pártpénz, nem is kellett a végső összesítésnél feltüntetni. A Neos ennek venné elejét, de a nagypártok ezt nem engedik.

 

Botrány persze a Neos házatáján is volt: a jobboldali liberális párt még gyorsan, mielőtt az egy személy által adható pénz hétezer-ötszáz euróban lett volna limitálva, kapott háromszázezer euró támogatást a Strabag-tulajdonos Hans Peter Haselsteinertől. Emiatt Peter Pilz ütötte keményen a neososokat.

 

A Zöldek, akik a jelenlegi törvényhozásnak még nem részei, azt kifogásolták, hogy továbbra is nagyon csekély a Számvevőszék ellenőrzési lehetősége (például nem férhet hozzá a pártszámlákhoz, azaz gyakorlatilag bemondásra kell elfogadnia a pénzmozgásról szóló adatokat). Az ökopártnak, amely vélhetően tíz százalék körüli eredménnyel fog visszakerülni a parlamentbe, az sem tetszik, hogy

 

hiába szigorodott pár részletszabály, a büntetések maradtak továbbra is elég gyérek.

 

AZ ÖVP PLAKÁTJA SZERINT KURZ AZ, AKI A FÖLDÖN MARAD. FOTÓ: FACEBOOK / SEBASTIAN KURZ

 

Az ÖVP nem tanult semmit

 

Az ÖVP továbbra is

 

nagyon kedvelt az osztrák milliárdosok között, akik készek mélyen a zsebükbe nyúlni, ha Kurz hatalmának megmentéséről van szó.

 

A nyáron hozta nyilvánosságra a párt 2018-as évre és a 2019-es eddig eltelt hónapokra vonatkozó adományozók listáját. Kurz pártja az elmúlt bő másfél évben majdnem hárommillió eurót kapott. A legbőkezűbb adakozó Heidi Goëss-Horten, a Horten-vagyon örököse volt, aki több, mint kilencszázezer eurót utalt át az ÖVP-nek. A Horten-örökös Heidi amúgy ügyesen feldarabolta az adományát, azaz az ÖVP-nek nem lett volna kötelessége azt jelenteni a Számvevőszéknél (nem is tette), hanem a balliberális Der Standard napilaphoz került információk után döntött úgy a Kurz-csapat: nyilvánosságra hozzák az adományozók nevét és adományaik összegét.

 

HEIDI HORTEN VAGYONA TÖBB, MINT HÁROMMILLIÁRD EURÓ, AZAZ NAGY IDEALIZMUS SE KELL AHHOZ, HOGY EGYMILLIÓ EURÓT ADHASSON KURZNAK.

 

A bécsi egyszerű körülményekből származó Goëss-Horten beházasodott a Horten-vagyonba, feleségül vette 1966-ban a nála harminc évvel idősebb Helmut Hortent, aki számos áruházat tulajdonolt Németországban. Helmut Horten 1987-es halála után Heidié lett a vagyon egésze. Heidivel amúgy Heinz-Christian Strache, szabadságpárti bukott alkancellár is villogott az ibiziai videóban: az álorosz áloligarchalánynak azt állította, hogy jól ismeri a Horten-örökös nőt, és ő is kész támogatni az FPÖ-t.

 

Strache „idealistaként“ írta le a Horten-örökös nőt, mondván: Heidi Goëss-Horten

 

azért ad jobboldali pártoknak pénzt, mert hisz azok értékvilágában, és szeretné, ha ezen értékek jobban megjelennének a politikai döntéseknél.

 

A milliárdosok támogatásai mögött azonban nem csak idealizmus húzódhat meg. A hárommilliárd eurós vagyonnal rendelkező nő igencsak el akarja kerülni, hogy szocdem javaslatra jelentős vagyonadót vezessenek be, márpedig – a liberális Neos mellett – az ÖVP az, amely mindig is nemet mond a vagyonadóra, és eleve mindennemű adók (értelemszerűen a gazdagoknak kedvező) csökkentése mellett áll ki.

 

Az ÖVP kettős könyveléssel akar csalni

 

A milliárdosok milliós adományai nem illegálisak, legfeljebb arra mutatnak rá: milyen érdekek mozognak az osztrák politika hátterében, és mennyire kiegyenlítetlenek az erőviszonyok, elvégre

 

az „idealista” milliárdosok a konzervatív, szélsőjobboldali vagy liberális pártokhoz vonzódnak inkább.

 

Amire azonban pár napja a balliberális Falter bécsi hetilap bukkkant, már a gazdasági büncselekmények gyanúját veti fel. A Falter birtokába jutott az ÖVP kampánycsapatának pénzügyi terve, amelyből feketén-fehéren kiderül: az ÖVP kicsivel kevesebb, mint hétmillió eurót kész elszámolni (ez ugyanis a törvényi limit), de efelett további több, mint kétmillió eurót is rá akar dobni a kampányra, azt azonban kettős könyveléssel akarná eltüntetni.

 

A Falternak ÖVP-n belüli források egy olyan Excel-táblázatot jutattak el, amelyben látszik, hogy Kurz kampánycsapata két külön táblázattal dolgozik.

 

Hétmillió euróig minden odamegy, ami fölé azt írták: „választási kampány”, az azon túli kampányösszegeket meg egyszerűen beírták a „nem választási kampány” rubrikába.

 

Sebastian Kurz se tagadta teljesen a Falter információit, mert első reakciójában a közszolgálati ORF-nek még azt nyilatkozta: „a Falter állításai részben hamisak”. Értsd: részben meg igenis igazak. Főtitkára, Karl Nehammar pedig azt hajtogatta, hogy nem akarták „tudatosan megtéveszteni” a választókat, az ügyes fogalmazás azonban majd lehetőséget ad egy esetleges bírósági perben a párt számára, hogy mulasztásként, gondatlanságként próbálhassa eladni a törvénysértéseit.

 

A párt persze később már ellentámadásba lendült. Egyrészről bíróságilag akarják arra kötelezni a Faltert, hogy – addig is, ameddig nincs jogerős bírósági döntés az ügyben – ne terjeszthesse a megszerzett információkat, noha azok hitelességét az ÖVP sem tagadta.

 

Másrészről az ÖVP gyorsan felvette az áldozat szerepét.

 

A Kurz-párt szerint hekkertámadások alatt állnak:

 

emiatt juthattak ki a milliárdos adományozók nevei a Der Standardhoz, ahogy most a kettös könyvelésről szóló táblázatok meg a Falterhoz.

 

KURZ AZ EGÉSZ NYÁRON SZIGORÚAN NEM VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN VÁNDOROLTA VÉGIG AZ ORSZÁGOT HÍVEIVEL. FOTÓ: FACEBOOK / SEBASTIAN KURZ

 

Az ÖVP áldozatnak tartja magát

 

Az ÖVP láthatóan dühös a Falterra. Amikor a Kurz-párt háttérmegbeszélésre hívta a hét elején az újságírókat a pártszékházba a hekkertámadások kapcsán – elvégre Kurzék az egész botrányt pártfinanszírozási ügyből hekkertámadási üggyé akarják átkeretezni –,

 

kivezetették a szintén odaérkezett Barbara Tóthot, a Falter munkatársát.

 

Tóth felháborodottan jegyezte meg a Twwitteren, hogy „így néz a türkizkék sajtó- és véleményszabadság Ausztriában 2019-ban”. (A türkizkék az új ÖVP pártszíne.) Kurzék azonban azt állították a balliberális Der Standardnak, amelynek az újságírója bent maradhatott a beszélgetésen, hogy eleve csak napilapos újságírókat hívtak, ezért tessékelték ki a hetilapos Barbara Tóthot.

 

Karl Nehammer, ÖVP-főtitkár pedig azt replikázta a Twitteren: ők nem a Faltert kriminalizálják, „hanem azokat, akik profin minket kívülről meghekkeltek, megtámadtak, és ezzel a demokráciát is megtámadják”. Azaz az ÖVP egyértelműen felosztotta a szerepeket: ők egy hekkertámadás áldozatai, a Falter pedig ennek a tettese.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vagy a kínaiak tesztelnek egy új technológiát, vagy a homokcsempészek fedik el a nyomaikat, de egy biztos: valaki szórakozik a GPS-jelekkel a sanghaji kikötőben.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

A Twitter után a Google is lép, de ők a teljes betiltás helyett inkább a politikai hirdetések targetálását limitálják.

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás