+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. szeptember 5. csütörtök, 08:38
Az olaszok volt baloldali miniszterelnököt, a románok férfi-női jelöltpárost, a lengyelek veterán EP-képviselőt indítanak. A magyarok meg egy volt igazságügyi minisztert, aki összekever egy zeneszerzőt az EU egyik alapítójával.

Az EUobserver uniós szaklap szerdán publikálta a következő Európai Bizottság biztosjelöltjeinek listáját, miután szeptember 4-én a volt miniszterelnök Paolo Gentiloni személyében Olaszország is hivatalosan jelezte, kit is kíván biztossá tenni a következő öt évben.

 

FORRÁS: EUOBSERVER 

 

Salvini hoppon maradt, már az új olasz kormány jelölte a leendő biztost

 

Gentiloni személye azért érdekes, mert a populista Öt Csillag Mozgalom-Liga-koalíció kormányzása előtt a balközép Demokrata Párt (PD) színeiben épp ő kormányozott miniszterelnökként 2016 és 2018 között, illetve jelenleg ő a PD pártelnöke is (ez nem összekeverendő a pártvezetési feladatokat ténylegesen is ellátó titkárral, aki jelenleg Nicola Zingaretti a PD-ben).

 

Az, hogy Gentiloni neve szóba kerülhetett, már az új olasz kormánykoalícióról kötött megállapodás része lehet: augusztusban emlékezetes módon Matteo Salvini szélsőjobboldali belügyminiszter borította fel a Lega párt az Öt Csillag Mozgalommal való koalícióját arra hivatkozva, hogy az elitellenes koalíciós partner nem támogatta a Lyon-Torinó gyorsvasút olasz részének megépítését. Persze a szakítási ok igencsak mondvacsinált, viszont Salvini pártjának támogatottsága épp augusztusra lőtt ki olyan magasra, hogy a neofasiszta Olaszország Testvérei pártjával együtt, immár Berlusconi kihagyásával tudjon kormányzóképes többséget szerezni egy előrehozott választás során. Csakhogy előrehozott választás nem volt, hiszen ez a Ligán kívül lényegében senkinek nem állt érdekében. Inkább

 

hosszas tárgyalások után az Öt Csillag összefogott azzal a PD-vel, aki ellen részben Beppe Grillo tíz éve összehozta saját mozgalmát.

 

A hoppon maradt Salvini így ellenzékbe került, és az eurokraták rémálma – miszerint Salviniék egy EU-ellenes biztost jelölnek majd a von der Leyen-bizottságba – nem igazolódott be. Helyette lett tehát a megoldás a mérsékelt Gentiloni személye.

 

Balra tolódó Bizottság

 

A szocialista európai pártcsaládhoz tartozó PD de facto-pártelnökének jelölésével ráadásul a baloldali biztosjelöltek többen vannak, mint a jobbos jelöltek: a most leköszönő Európai Bizottságban még tizennégy jelölt érkezett az Európai Néppártból, nyolc a szociáldemokratáktól, öt a liberálisoktól, és a britek személyében egy a konzervatív ECR-től.

 

Ezzel szemben idénre megfordult az arány:

 

tíz ország összesen tizenegy szociáldemokrata biztost jelölt (a románok rögtön egy férfi és egy női jelöltet is bedobtak a kalapba), míg a néppártiak csak kilencen vannak.

 

Liberális biztosjelöltekből maradt ugyanannyi, vagyis öt, Litvánia egy zöldpárti biztost indított, az egyetlen konzervatív jelöltet pedig most a lengyelek adják majd. Salvini kiesését követően ráadásul szinte biztos, hogy szélsőjobbos jelölt nem kerül a következő Európai Bizottságba, a britek pedig hivatalosan is jelezték, hogy az október 31-re tervezett brexit miatt nem lesz jelöltjük az új Bizottságban.

 

A biztosjelöltek majdnem harmada harmada újrázik: Frans Timmermans marad bizottsági alelnök, Margrethe Vestager, eddigi dán liberális versenyképességi EU-biztos pedig beszáll Timmermans mellé alelnöknek. Ez a liberális Renew Europe pártcsalád egyik követelése volt, mivel Ursula von der Leyen megválasztásához szükség volt a liberális szavazatokra is, az idei EP-választás után a Renew pedig abszolút a mérleg nyelvének szerepét igyekezett ellátni. Úgyszintén újra indulhat Maroš Šefčovič szlovák, Johannes Hahn osztrák, Mariya Gabriel bolgár, Valdis Dombrovskis lett, Phil Hogan ír, illetve Věra Jourová cseh biztos is, akiről már az Azonnali is megírta, hogy valószínűleg a jobállamisági portfóliót kaphatja a von der Leyen-bizottságban. Margaritis Schinasnak sem ismeretlen terep az európai politika, ő a Bizottság szóvivője volt a 2014-2019-es ciklusban.

 

Német zeneszerző, vagy az EU francia atyja?

 

Annál inkább zöldfülű a magyar biztosjelölt Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, akire nem szóltak rá időben, mielőtt Robert Schuman volt francia külügyminiszter – és az EU egyik alapító atyja – halálának évfordulójáról megemlékezett volna: mint az Index is kiszúrta, a Bizottság leendő magyar tagja Twitter-posztjához

 

Robert Schumann neves német komponista képét csatolta a Montánuniót előterjesztő francia külügyér fotója helyett.

 

A lengyelek ezzel szemben például egy uniós veteránt jelölnek a biztosi posztra: Janusz Wojciechowski nemcsak 2004 óta az Európai Parlament tagja, de mivel korábban az EPP-hez tartozó lengyel parasztpártban is politizált, lehetnek jó kapcsolatai onnan is. 2010 óta viszont a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság párt tagja, így jelenleg az egyetlen ECR-pártcsaládból érkező biztosa lesz az új kollégiumnak.

 

Érdekes még a két román jelölt, Dan Nica és Rovana Plumb is: ők azért indulnak valószínűleg párban, mert Ursula von der Leyen egy nemi arányok szerint kiegyensúlyozott Bizottságot kért a tagállamoktól, a román kormány pedig nyilván úgy kalkulált, hogy így biztosan nem érheti szó a ház elejét. A két jelöltet ugyanakkor a román ellenzék rögtön támadni kezdte a jelölés miatt, Dacian Cioloş, a liberális Renew Europe EP-frakcióvezetője szerint jó eséllyel Rovana Plumb már az EP-meghallgatásokat sem fogja túlélni, de Plumbot Klaus Iohannis államfő is kritizálta.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia / Európai Parlament (2019)

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás