+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. szeptember 5. csütörtök, 08:38
Az olaszok volt baloldali miniszterelnököt, a románok férfi-női jelöltpárost, a lengyelek veterán EP-képviselőt indítanak. A magyarok meg egy volt igazságügyi minisztert, aki összekever egy zeneszerzőt az EU egyik alapítójával.

Az EUobserver uniós szaklap szerdán publikálta a következő Európai Bizottság biztosjelöltjeinek listáját, miután szeptember 4-én a volt miniszterelnök Paolo Gentiloni személyében Olaszország is hivatalosan jelezte, kit is kíván biztossá tenni a következő öt évben.

 

FORRÁS: EUOBSERVER 

 

Salvini hoppon maradt, már az új olasz kormány jelölte a leendő biztost

 

Gentiloni személye azért érdekes, mert a populista Öt Csillag Mozgalom-Liga-koalíció kormányzása előtt a balközép Demokrata Párt (PD) színeiben épp ő kormányozott miniszterelnökként 2016 és 2018 között, illetve jelenleg ő a PD pártelnöke is (ez nem összekeverendő a pártvezetési feladatokat ténylegesen is ellátó titkárral, aki jelenleg Nicola Zingaretti a PD-ben).

 

Az, hogy Gentiloni neve szóba kerülhetett, már az új olasz kormánykoalícióról kötött megállapodás része lehet: augusztusban emlékezetes módon Matteo Salvini szélsőjobboldali belügyminiszter borította fel a Lega párt az Öt Csillag Mozgalommal való koalícióját arra hivatkozva, hogy az elitellenes koalíciós partner nem támogatta a Lyon-Torinó gyorsvasút olasz részének megépítését. Persze a szakítási ok igencsak mondvacsinált, viszont Salvini pártjának támogatottsága épp augusztusra lőtt ki olyan magasra, hogy a neofasiszta Olaszország Testvérei pártjával együtt, immár Berlusconi kihagyásával tudjon kormányzóképes többséget szerezni egy előrehozott választás során. Csakhogy előrehozott választás nem volt, hiszen ez a Ligán kívül lényegében senkinek nem állt érdekében. Inkább

 

hosszas tárgyalások után az Öt Csillag összefogott azzal a PD-vel, aki ellen részben Beppe Grillo tíz éve összehozta saját mozgalmát.

 

A hoppon maradt Salvini így ellenzékbe került, és az eurokraták rémálma – miszerint Salviniék egy EU-ellenes biztost jelölnek majd a von der Leyen-bizottságba – nem igazolódott be. Helyette lett tehát a megoldás a mérsékelt Gentiloni személye.

 

Balra tolódó Bizottság

 

A szocialista európai pártcsaládhoz tartozó PD de facto-pártelnökének jelölésével ráadásul a baloldali biztosjelöltek többen vannak, mint a jobbos jelöltek: a most leköszönő Európai Bizottságban még tizennégy jelölt érkezett az Európai Néppártból, nyolc a szociáldemokratáktól, öt a liberálisoktól, és a britek személyében egy a konzervatív ECR-től.

 

Ezzel szemben idénre megfordult az arány:

 

tíz ország összesen tizenegy szociáldemokrata biztost jelölt (a románok rögtön egy férfi és egy női jelöltet is bedobtak a kalapba), míg a néppártiak csak kilencen vannak.

 

Liberális biztosjelöltekből maradt ugyanannyi, vagyis öt, Litvánia egy zöldpárti biztost indított, az egyetlen konzervatív jelöltet pedig most a lengyelek adják majd. Salvini kiesését követően ráadásul szinte biztos, hogy szélsőjobbos jelölt nem kerül a következő Európai Bizottságba, a britek pedig hivatalosan is jelezték, hogy az október 31-re tervezett brexit miatt nem lesz jelöltjük az új Bizottságban.

 

A biztosjelöltek majdnem harmada harmada újrázik: Frans Timmermans marad bizottsági alelnök, Margrethe Vestager, eddigi dán liberális versenyképességi EU-biztos pedig beszáll Timmermans mellé alelnöknek. Ez a liberális Renew Europe pártcsalád egyik követelése volt, mivel Ursula von der Leyen megválasztásához szükség volt a liberális szavazatokra is, az idei EP-választás után a Renew pedig abszolút a mérleg nyelvének szerepét igyekezett ellátni. Úgyszintén újra indulhat Maroš Šefčovič szlovák, Johannes Hahn osztrák, Mariya Gabriel bolgár, Valdis Dombrovskis lett, Phil Hogan ír, illetve Věra Jourová cseh biztos is, akiről már az Azonnali is megírta, hogy valószínűleg a jobállamisági portfóliót kaphatja a von der Leyen-bizottságban. Margaritis Schinasnak sem ismeretlen terep az európai politika, ő a Bizottság szóvivője volt a 2014-2019-es ciklusban.

 

Német zeneszerző, vagy az EU francia atyja?

 

Annál inkább zöldfülű a magyar biztosjelölt Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, akire nem szóltak rá időben, mielőtt Robert Schuman volt francia külügyminiszter – és az EU egyik alapító atyja – halálának évfordulójáról megemlékezett volna: mint az Index is kiszúrta, a Bizottság leendő magyar tagja Twitter-posztjához

 

Robert Schumann neves német komponista képét csatolta a Montánuniót előterjesztő francia külügyér fotója helyett.

 

A lengyelek ezzel szemben például egy uniós veteránt jelölnek a biztosi posztra: Janusz Wojciechowski nemcsak 2004 óta az Európai Parlament tagja, de mivel korábban az EPP-hez tartozó lengyel parasztpártban is politizált, lehetnek jó kapcsolatai onnan is. 2010 óta viszont a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság párt tagja, így jelenleg az egyetlen ECR-pártcsaládból érkező biztosa lesz az új kollégiumnak.

 

Érdekes még a két román jelölt, Dan Nica és Rovana Plumb is: ők azért indulnak valószínűleg párban, mert Ursula von der Leyen egy nemi arányok szerint kiegyensúlyozott Bizottságot kért a tagállamoktól, a román kormány pedig nyilván úgy kalkulált, hogy így biztosan nem érheti szó a ház elejét. A két jelöltet ugyanakkor a román ellenzék rögtön támadni kezdte a jelölés miatt, Dacian Cioloş, a liberális Renew Europe EP-frakcióvezetője szerint jó eséllyel Rovana Plumb már az EP-meghallgatásokat sem fogja túlélni, de Plumbot Klaus Iohannis államfő is kritizálta.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia / Európai Parlament (2019)

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás