+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. szeptember 5. csütörtök, 08:38
Az olaszok volt baloldali miniszterelnököt, a románok férfi-női jelöltpárost, a lengyelek veterán EP-képviselőt indítanak. A magyarok meg egy volt igazságügyi minisztert, aki összekever egy zeneszerzőt az EU egyik alapítójával.

Az EUobserver uniós szaklap szerdán publikálta a következő Európai Bizottság biztosjelöltjeinek listáját, miután szeptember 4-én a volt miniszterelnök Paolo Gentiloni személyében Olaszország is hivatalosan jelezte, kit is kíván biztossá tenni a következő öt évben.

 

FORRÁS: EUOBSERVER 

 

Salvini hoppon maradt, már az új olasz kormány jelölte a leendő biztost

 

Gentiloni személye azért érdekes, mert a populista Öt Csillag Mozgalom-Liga-koalíció kormányzása előtt a balközép Demokrata Párt (PD) színeiben épp ő kormányozott miniszterelnökként 2016 és 2018 között, illetve jelenleg ő a PD pártelnöke is (ez nem összekeverendő a pártvezetési feladatokat ténylegesen is ellátó titkárral, aki jelenleg Nicola Zingaretti a PD-ben).

 

Az, hogy Gentiloni neve szóba kerülhetett, már az új olasz kormánykoalícióról kötött megállapodás része lehet: augusztusban emlékezetes módon Matteo Salvini szélsőjobboldali belügyminiszter borította fel a Lega párt az Öt Csillag Mozgalommal való koalícióját arra hivatkozva, hogy az elitellenes koalíciós partner nem támogatta a Lyon-Torinó gyorsvasút olasz részének megépítését. Persze a szakítási ok igencsak mondvacsinált, viszont Salvini pártjának támogatottsága épp augusztusra lőtt ki olyan magasra, hogy a neofasiszta Olaszország Testvérei pártjával együtt, immár Berlusconi kihagyásával tudjon kormányzóképes többséget szerezni egy előrehozott választás során. Csakhogy előrehozott választás nem volt, hiszen ez a Ligán kívül lényegében senkinek nem állt érdekében. Inkább

 

hosszas tárgyalások után az Öt Csillag összefogott azzal a PD-vel, aki ellen részben Beppe Grillo tíz éve összehozta saját mozgalmát.

 

A hoppon maradt Salvini így ellenzékbe került, és az eurokraták rémálma – miszerint Salviniék egy EU-ellenes biztost jelölnek majd a von der Leyen-bizottságba – nem igazolódott be. Helyette lett tehát a megoldás a mérsékelt Gentiloni személye.

 

Balra tolódó Bizottság

 

A szocialista európai pártcsaládhoz tartozó PD de facto-pártelnökének jelölésével ráadásul a baloldali biztosjelöltek többen vannak, mint a jobbos jelöltek: a most leköszönő Európai Bizottságban még tizennégy jelölt érkezett az Európai Néppártból, nyolc a szociáldemokratáktól, öt a liberálisoktól, és a britek személyében egy a konzervatív ECR-től.

 

Ezzel szemben idénre megfordult az arány:

 

tíz ország összesen tizenegy szociáldemokrata biztost jelölt (a románok rögtön egy férfi és egy női jelöltet is bedobtak a kalapba), míg a néppártiak csak kilencen vannak.

 

Liberális biztosjelöltekből maradt ugyanannyi, vagyis öt, Litvánia egy zöldpárti biztost indított, az egyetlen konzervatív jelöltet pedig most a lengyelek adják majd. Salvini kiesését követően ráadásul szinte biztos, hogy szélsőjobbos jelölt nem kerül a következő Európai Bizottságba, a britek pedig hivatalosan is jelezték, hogy az október 31-re tervezett brexit miatt nem lesz jelöltjük az új Bizottságban.

 

A biztosjelöltek majdnem harmada harmada újrázik: Frans Timmermans marad bizottsági alelnök, Margrethe Vestager, eddigi dán liberális versenyképességi EU-biztos pedig beszáll Timmermans mellé alelnöknek. Ez a liberális Renew Europe pártcsalád egyik követelése volt, mivel Ursula von der Leyen megválasztásához szükség volt a liberális szavazatokra is, az idei EP-választás után a Renew pedig abszolút a mérleg nyelvének szerepét igyekezett ellátni. Úgyszintén újra indulhat Maroš Šefčovič szlovák, Johannes Hahn osztrák, Mariya Gabriel bolgár, Valdis Dombrovskis lett, Phil Hogan ír, illetve Věra Jourová cseh biztos is, akiről már az Azonnali is megírta, hogy valószínűleg a jobállamisági portfóliót kaphatja a von der Leyen-bizottságban. Margaritis Schinasnak sem ismeretlen terep az európai politika, ő a Bizottság szóvivője volt a 2014-2019-es ciklusban.

 

Német zeneszerző, vagy az EU francia atyja?

 

Annál inkább zöldfülű a magyar biztosjelölt Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, akire nem szóltak rá időben, mielőtt Robert Schuman volt francia külügyminiszter – és az EU egyik alapító atyja – halálának évfordulójáról megemlékezett volna: mint az Index is kiszúrta, a Bizottság leendő magyar tagja Twitter-posztjához

 

Robert Schumann neves német komponista képét csatolta a Montánuniót előterjesztő francia külügyér fotója helyett.

 

A lengyelek ezzel szemben például egy uniós veteránt jelölnek a biztosi posztra: Janusz Wojciechowski nemcsak 2004 óta az Európai Parlament tagja, de mivel korábban az EPP-hez tartozó lengyel parasztpártban is politizált, lehetnek jó kapcsolatai onnan is. 2010 óta viszont a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság párt tagja, így jelenleg az egyetlen ECR-pártcsaládból érkező biztosa lesz az új kollégiumnak.

 

Érdekes még a két román jelölt, Dan Nica és Rovana Plumb is: ők azért indulnak valószínűleg párban, mert Ursula von der Leyen egy nemi arányok szerint kiegyensúlyozott Bizottságot kért a tagállamoktól, a román kormány pedig nyilván úgy kalkulált, hogy így biztosan nem érheti szó a ház elejét. A két jelöltet ugyanakkor a román ellenzék rögtön támadni kezdte a jelölés miatt, Dacian Cioloş, a liberális Renew Europe EP-frakcióvezetője szerint jó eséllyel Rovana Plumb már az EP-meghallgatásokat sem fogja túlélni, de Plumbot Klaus Iohannis államfő is kritizálta.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia / Európai Parlament (2019)

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás