Kilépés nélküli brexit: elstartolt a harmadik évad!

Szerző: Pintér Bence
2019.09.04. 17:10

Boris végre megkapta a bársonyszékét, de kirántották alóla a szőnyeget; eljöhetne végre Jeremy pillanata, de őt még mindig nem szeretik elegen; és kiderült, hogy az idei évad fő antagonistája is a brit parlament lesz. Összefoglalónk az elmúlt évek legszórakoztatóbb brit sorozatának legújabb részéről, ami bebizonyítja, hogy a legjobb történeteket az élet írja!

Kilépés nélküli brexit: elstartolt a harmadik évad!

Merre vihetik még a készítők a Kilépés néküli brexitet? A drámából komédiába váltó sorozatot, a brit humor Monthy Python, Mr. Bean és Csengetett, mylord? utáni legújabb csodáját, amelyet európai nézők százezrei egyre nagyobb derűvel figyelnek, és

amelyről senki sem gondolta, hogy három évadig fogják húzni – és ki tudja még, hogy hol a vége?

De foglaljuk össze, mi is történt az eddigi évadokban a konzervatív oldalon. Az első évadban David meg akarta erősíteni pártja pozícióit, ezért népszavazást szervezett, amelyen meglepetés született. A második évadban aztán – amelyet egyben utolsónak is szántak – Theresa megpróbálta véghezvinni az emberek akaratát, de a parlament és a saját pártja is ellene fordult.

A vérfrissítés tehát egyértelműen ráfért a sorozatra, hiszen a második évad főszereplője, Theresa láthatóan elfáradt, a történetét nem tudták már merre továbbvinni a készítők.

Váratlan, egyúttal mégis találó, hogy a harmadik évad főszereplője az a Boris lett, aki már az első évadban meglepetést okozott azzal, hogy Daviddel szembemenve a kilépési kampány oldalára állt, és akiről régóta rebesgették, hogy szeretné megszerezni Theresa bársonyszékét. Emlékszünk még, micsoda dráma volt ez?

Boris megjelenésével újra felpörögtek az események, új életet leheltek a sorozatba, ráadásul egyre közelebb kerül a fenyegető dátum, október 31-e, amikor az Egyesült Királyságnak el kéne hagynia az Európai Uniót. Azonban egyre valószínűtlenebbnek látszik, hogy ez sikerülni fog.

De mi történt pontosan a legutóbbi részben?

Boris jött, látott, vesztett

Theresa és a többi rivális eltakarítása után Boris nagy svunggal vetette bele magát abba, hogy – ahogy mondani szokás – tiszteletben tartsa az emberek (három évvel ezelőtti) véleményét és deliverálja végre a brexitet, ha törik, ha a szakad, ha piros hó esik, vagy ha eurokraták potyognak az égből.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyan Boris arról beszél, hogy nagyon szeretne megegyezni az EU-val október 31-e előtt, de közben ő és emberei, Michael, a két Dominic és a többiek gőzerővel készítik fel az államapparátust a megállapodás nélküli kilépésre, és sokakban felmerült, hogy talán Boris nem is szeretne megegyezni, hanem valamiért alapvetően a no dealre hajt.

A korábbi évad egyik főellensége, az éppen Theresa kívánsága alapján, demokratikusan megválasztott parlament egy jelentős része – így munkáspárti képviselők többsége, illetve liberális demokrata, skót nemzeti, wales-i és zöld ellenzék, na meg a konzervatív lázadók – azonban nem örülnek ennek, és meg akarja ezt akadályozni.

Egy darabig úgy nézett ki, hogy a Munkáspárt vezére, Jeremy nemzeti egységkormányt fog alakítani megpuccsolva Borist egy bizalmatlansági indítvánnyal, de ez nem nagyon tetszett a többi, brexitet ellenző pártból sokaknak, szóval erre nem került sor,

helyette azonban kitalálták, hogy a parlamenten visznek keresztül egy törvényt, amivel megakadályoznák a megállapodás nélküli kilépést.

Nagyjából ezzel egyidőben, vagy éppen ezért Boris bejelentette, hogy szünetre küldi a parlamentet, aminek egyrészt tényleg éppen ideje volt a szokások szerint, másrészről viszont eléggé úgy nézett ki, hogy a Bombasztikus Boris valójában csak meg akar szabadulni a kritikus pillanatban attól a – vele ellentétben – demokratikusan megválasztott, de totál döntésképtelen szereplőtől, amely beleköphet a levesébe. (Erről másik tévékritikusunk itt írt bővebben.)

Azzal azonban nem számolt, hogy a parlamenti ügymenetről döntő szavazás napján először elveszíti egyfős többségét, mikor egyik képviselője átült a liberális demokratákhoz, majd még huszonegy tory képviselő lázadt fel és szavazott az ellenzékkel annak ellenére – vagy éppen azért –, hogy Boris előre közölte velük, hogy ebben az esetben kirakja őket a pártból. ami aztán meg is történt.

Az egész dolog vége: egy miniszterelnök többség nélkül, egy parlament megoldás nélkül, és egy ország remény nélkül, hogy nem rajtuk fog továbbra is röhögni a fél világ.

Igen, ha nem egy sorozatot néznénk, most mondanánk, hogy a legjobb történeteket az élet írja!

Mi jöhet még? Hát még egy választás!

Az előző évadokban antagonistaként fontos EU elvileg azért adott legutóbb október 31-ig haladékot, hogy addig találják ki a britek, hogy mit akarnak, mert Brüsszel álláspontja – a Theresa által kialkudott, senki által nem kedvelt megállapodás – nem fog változni.

Ehhez képest a brit politikusok arra használták ezeket a hónapokat, hogy megbuktassák Theresát, a konzervatív párttagok megválasszanak miniszterelnöknek valakit, akiről lehetett tudni, hogy inkább élezni, mint tompítani fogja az ellentéteket.

És most jó esély van rá, hogy ismét előrehozott választásokat fognak tartani, ezúttal október közepén, Boris legalábbis ezt akarja,

más kérdés, hogy ehhez a törvények alapján kétharmados többségre van szükség a parlamentben, amije – ugyebár – jelenleg nincs Borisnak, Jeremy pedig csak akkor támogatná az előrehozott választást, ha előtte elfogadnák a no deal-ellenes törvényt.

Boris most arra játszik, hogy az általa „megadási törvényként” (surrender bill) emlegetett ellenzéki mozgással szemben azt hangsúlyozza minden megszólalásában, hogy ő a nép akaratát akarja teljesíteni, és ha máshogy nem megy, a népre szeretné bízni a döntést a választással, míg ellenfelei ódzkodnak ettől.

Az előrehozott választás azonban – ahogyan arra másik tévékritikusunk rámutatott – egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi helyzetben megoldaná a patthelyzetet, ráadásul Borisnak valamit kell kezdenie Nigel EP-választáson hasító Brexit Pártjával, amitől igazából most már csak annyi különbözteti meg a konzikat, hogy amazok nincsenek kormányon.

Nigel a tegnapi nap folyamán be is röffentette a Facebookon a kampányát, biztos, ami biztos, miközben Brüsszel is úgy döntött, hogy elkezd rendesen felkészülni arra, hogy itt bizony a no deal lesz a végső megoldás.

Egy biztos: október 17-én az éppen regnáló brit kormányfőnek jelenése van egy EU-s csúcson, de hogy ki lesz az, aki elmegy oda, azt jelenleg nem lehet tudni.

Az évad tehát továbbra is izgalmasnak ígérkezik, és még egyáltalán nem látni, hogy mi lesz ebből: rendezett brexit, megállapodás nélküli brexit,

vagy örökre beleragadunk a Kilépés nélküli brexitbe, és még évadokon keresztül szemlélhetjük a brit politikai osztály szenvedését,

ami egy olyan pokol, amelynek láttán még Dante is csettintene.

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek