+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2019. szeptember 3. kedd, 15:25
Elkezdődött a tanév, előkerülnek a kötelező olvasmányok az iskolákban: nem szabad eltagadni a magyar oktatási rendszertől, hogy azért jó könyveket is ráerőltet a diákokra. Az Azonnali bemutatja a hét legjobbat!

Miután mindenki kidühöngte magát a magyar közoktatás hét legrosszabb kötelező olvasmányát listázó Azonnali-cikken, itt az idő – mivel az Azonnali azért van, hogy segítse az életben a fiatalokat –, hogy leírjuk nektek, szerintünk melyik hét a legjobb! 

 

7. Móricz Zsigmond: Rokonok

 

Ennél szebben semmi nem magyarázza meg, hogy a magyar társadalomban miért működik ennyire a NER. (Bakó Bea)

 

6. Alekszandr Szergejevics Puskin​: Anyegin

 

Amikor gimnazistaként olvastam, úgy éreztem, hogy az osztályunk életét írja le. Szerelmi szálak, párbajok, drámák, sok-sok buli egy egészen furcsa stílusban megfogalmazva. Tatjána a legmenőbb benne, aki az én képzeletemben a legszebb és a legbátrabb, hogy odaáll egy férfi elé és bevallja, hogy szereti. Ez számomra az igazi nemi egyenlőség! A kikosarazást követően aztán megmutatja – nemcsak Anyeginnek, hanem az orosz nemeseknek is –, hogy ő több egy vidéki lánynál, és igenis beleillik abba a ficsúr közösségbe, ahova Anyegin mindig is tartozni akart.

 

A sok kaland végére pedig igenis bánhatja Anyegin, hogy kikosarazta az „osztály” legmenőbb csaját. Persze az egész egy szomorú, be nem teljesült szerelmi történet, ami az én kiskamasz lelkemet hihetetlenül meghatotta. Inspirált arra, hogy még több elborult, orosz szépirodalmi (majd francia) művet olvassak, mint például Bulgakov Mester és Margaritáját vagy Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését. (Ruttkay Lili)

 

5. Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk

 

Haverokkal lógni, utálni a másik társaságot, beilleszkedési nehézségekkel küszködni, bénának lenni másokhoz képest: csupa olyan dolog, amit még az egyre messzebb lévő korból is fel tud fogni egy általános iskolás. Mellette még az olyan kikopott szokások is érdekesnek tűnnek, mint a gittrágás, de az egésznek tényleg az a lényege, hogy Nemecsek Ernő története nagyon korán rávilágíthat arra az olvasásra rávehető gyerek számára, hogy nem annyira jófej dolog cseszegetni a kisebbet. (Fekő Ádám)

 

4. Arany János: Toldi

 

Gyerekfejjel is érthető, felnőttes, de könnyed olvasmány. Egyszerű, letisztult rímekbe szedett történet, amelyben nem kell nagy mélységet keresni, hiszen az üzenete az elvekről, a tisztességről, az erős jellemről szól. Bár Arany jól szemlélteti, hogy Toldi milyen rohadt erős ember (agyonveri a farkast egy másik farkassal, lol), mégis a jelleme és emberségessége, pihi-puhi lelkecskéje miatt szereti meg a olvasó. Persze a Toldit is rá szokták erőszakolni a kisdiákokra, magoltatják velük a versszakokat, de mégis: aki átesett eme tűzkeresztségen, a mai napig vissza tud mondani legalább egy sort Arany művéből. (Kiss Dániel)

 

3. Madách Imre: Az ember tragédiája

 

Madách drámáját nemhogy nem szenvedés, de meghatározó élmény volt olvasnom középiskolában az orosz realisták a tökéletesen elbaszott orosz kisember minél pontosabb megörökítéséért folytatott harca és Jókai dagályos tájleírásai után. Ugyanis

 

Az ember tragédiája 157 évvel ezelőtti első kiadása óta nem veszített aktualitásából,

 

amit jól jelez, hogy Madách már-már szerethetően cinikus Lucifer-karaktere miatt ugyanúgy ki volt rá akadva Prohászka Ottokár, mint ahogyan a kommunista utópia kigúnyolásának tartott falanszterjelenet miatt a Rákosi-korszak alatt betiltották a színművet.

 

És Madách még sok-sok társadalomszervezési rendszerről és korszakról veri le az azokat körülvevő idealizált mázat: többek között az egyiptomi teokrácia, a római elit dőzsölése, az athéni demokrácia, a keresztesek Bizánca, a francia forradalom vérengzése, a XIX. századi Anglia vadkapitalizmusa, valamint a falanszterjelenetben kiteljesedő, az egyenlőséget a embertelenségig üldöző materialista utópia sem tökéletes világok, de még mennyire nem. Az ember tragédiája árnyalt gondolkodásra és mérlegelésre nevel, ráadásul a hozzám hasonló társadalomtudomány-buziknak talán az első, kocsmafilozófián túli találkozási pontot jelentette a tudományterülettel. (Illés Gergő)

 

2. Kosztolányi Dezső: Édes Anna

 

A robosztus magyar irodalomban könnyed formátumú, de annál mélyebb tartalmú az Édes Anna, amely egy bátrabb irodalomórán akár az osztály- és genderkérdés, a szegény nők interszekcionalitása és hasonlók elemzésére is alkalmas olvasmány. De kunbélás kezdete egy duplacsavart kritika a Tanácsköztársaságról és annak túlpörgött jobboldali emlékezetéről, azaz nem tudni, a szerző Kun Bélán vagy a róla szóló, sokszor valótlan rémhíreken ironizál-e.

 

Az olasz Il Foglio napilap a nemrég megjelent olasz fordítás kapcsán a mai magyar társadalmat is belelátta a testi erőszak és elnyomás szubtilis történetébe. Elvégre a Horthy-korszak társadalmi viszonyai, a keresztény középosztály kirakaterkölcsei a mai közpolitikai célokban is megjelennek (nemzeti burzsoázia megteremtése, rejtett erőszak, stb.). Éppen ezért az EMMI részéről időszerű lenne kivenni a kötelezők közül, mert kritikai tévutakra viheti a felnövekvő magyar ifjúságot. (Techet Péter)

 

1. Franz Kafka: Átváltozás

 

Rendes igazságkereső középiskolásként rettentő boldog voltam, amiért előkerült egy mű, ami az engem akkoriban épp foglalkoztató dolgokról szólt: értelmetlenség, elidegenedés, és hasonló örökké érdekes dolgok. Mivel a középiskolai tananyag nagyrésze vagy giccses vagy rettentő unalmas volt számomra,

 

az Átváltozás szinte ígéret is volt arra tizenkettedikben, hogy amúgy a továbbiakban csupa fasza könyv vár rám, amit ráadásul tényleg úgy elemzek ki, ahogy akarok.

 

Azt most hagyjuk, hogy emiatt a hamis ígéret miatt jelentkeztem magyar szakra, ahol szintén csupa szart tukmáltak rám, maga az Átváltozás azóta is nagyszerű és tömör élmény, ráadásul sem a nyelvezete, sem a tartalma nem öregedett szinte semmit. (Fekő Ádám)

 

Te melyiket bírod a legjobban? Szavazz!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három halottja van a koronavírusnak szombat reggelre, ráadásul már 2279 gyógyultat is fel tudunk mutatni.

A héten lezajlott szerb kupában az még összejött, hogy maximum ezer ember menjen ki a meccsre, de semmi másról nem gondoskodtak különösebben a szervezők.

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás