Hetvenöt éve írta alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.
A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!
A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?
Conte újra Firenzében!
Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.
Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.
Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
Dánia második legnépesebb városa, az Északi-tenger partján fekvő 340 ezer fős Århus nem éppen szokványos módon igyekszik erősíteni a dán történelmi tudatot: ettől a héttől kezdve viking figurák jelzik, hogy a gyalogosok mikor mehetnek át az utca túloldalára a zebráknál. Ugyanis Bünyamin Simsek, a városrendezési osztály tanácsosának előterjesztése nyomán Århus 17 pontján a közlekedési lámpák figuráit viking alakokra cserélték.
Miért pont vikingek?
– kommentálta a vikingek megjelenését Bünyamin Simsek. Azaz az újítás nem véletlen, azzal a város történelmi gyökereire szeretnék felhívni mind a lakosok, mind a turisták figyelmét. Århust ugyanis a 8. században vikingek alapították, létrehozva ott egy erődítményt, és
„Számos dán város jelentős szerepet játszott a viking időkben, de Århust leszámítva egyik sem tartotta meg azóta a földrajzi elrendezését. Nem véletlen, hogy olyan nevű utcáink vannak, mint az Árok és az Erődítmény” – mondta Lars Krants, a korhű karaktereket kidolgozó Moesgård Múzeum igazgatója. A múzeum egyébként házigazdája Dánia legnagyobb viking fesztiváljának, az évenként megrendezett Moesgård Viking Mootnak.
Ennek nyomán a viking jelzőlámpákat is a város ezen pontjain helyezték el. Egy helyi dán újság, az Århus Stiftstidende szerint egy csere egyenként ezer dán koronába (mintegy 43 ezer forintba), a 17 jelzőlámpa karaktereinek cseréje összesen valamivel több, mint 700 ezer forintba került.
Máshol is rákaptak a jelzőlámpacserék ízére
Az egyedi közlekedési jelzőlámpa nem új jelenség. A bécsi Duna-szigeten például idén röplabdázó alakokra cserélték a hagyományos karaktereket, mivel a Strandröplabda Világtúra július 31. és augusztus 4. között Ausztriába érkezett.
Az Izland északi részén található Akureyri városában 2008-tól kezdődően jelentek meg a szívet ábrázoló jelzőlámpák, mellyel a városvezetés eredetileg a 2008-as gazdasági világválságot igencsak megsínylő település lakosait szerette volna jobb kedvre deríteni.
1989 előtt az NDK és az NSZK különböző közlekedési lámpákat használt, Németország egyesítése után viszont eltűntek a különbségek. De nem úgy, ahogy azt elsőre gondolnánk: a németek az NDK-s figurákat, az úgynevezett Ampelmänncheneket tartották meg.
És ha már az egyenjogúságnál tartunk, nem maradhatnak ki az LMBTQ-közösséget reprezentáló közlekedési lámpák sem. 2017-ben Madrid vezetése például azzal mutatta ki az egyenjogúság iránti elkötelezettségét, hogy öt új figurával gazdagította jelzőlámpáit: a magában álló férfi és nő, valamint az egymás kezét fogó férfi-nő páros mellett azonos nemű párok sziluettjével is találkozhattak a madridiak a zebráknál.
A spanyol főváros ezzel követte London példáját, ami a Trafalgar tér környékén a 2016-os Pride előtt lecserélte jelzőlámpái figuráit egymás kezét fogó meleg párokra, illetve az LMBTQ-közösséget a nemzetközileg használatos nemi szimbólumokkal (♂, ♀, ⚢, ⚣ stb.) megjelenítő karakterekre.
Hetvenöt éve írta alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.
A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!
A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?
Conte újra Firenzében!
Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.
Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.
Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.