Miért ad az USA Tunéziának egy rakás pénzt?

Hát hogy demokráciát építsenek az észak-afrikai országban! A 335 millió dolláros összeget öt éven keresztül fogja folyósítani az Egyesült Államok.

Az Amerikai Egyesült Államok 335 millió dollár (átszámítva 95 milliárd forint) értékben fogja támogatni a tunéziai demokratikus átmenetet az elkövetkező öt évben – jelentette be a Tunéziai Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Minisztérium szerdán.

Hogy egész pontosak legyünk, azt az amerikai kormány alá tartozó Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) fogja folyósítani, és a tunéziai minisztérium közleménye szerint olyan projektekre lehet majd felhasználni, amik

Na de minek kell a segítség?

Tunézia volt a kiindulópontja a 2011-ben kezdődött arab tavasznak, miután egy tunéziai utcai árus, Mohamed Bouazizi 2010 végén a nyílt utcán felgyújtotta magát kilátástalan helyzete miatt. Tunéziában ezután erőszakos tömegdemonstrációk kezdődtek az országot évtizedek óta nem éppen demokratikusan irányító, magának személyi kultuszt építő Zín el-Ábidín ben Ali elnök ellen, aki 2011 januárjában elhagyni kényszerült hivatalát és az országot is. A status quo ellenes lázadások ezután vették kezdetüket szerte az arab világban.

Mindezidáig Tunézia tekinthető gyakorlatilag az arab tavasz egyetlen nyertesének: a katonaság a tüntetők mellé állt, 2011 októberében alkotmányozó nemzetgyűlést választott a lakosság, ami 2014-ben el is fogadta az új, a demokratikus alapelveket magába foglaló alkotmányt.

Ennek ellenére a tunéziai demokrácia közel sem áll biztos lábakon, ahogy arra a Freedom House is felhívja a figyelmet. A 2014-ben demokratikusan megválasztott, és idén júliusban 92 éves korában elhunyt elnök, Beji Caid Essebsi visszatért az autoriter gyakorlatokhoz, például a pénzügyi források egyoldalú újraosztásával próbálta elérni, hogy a tunéziai parlament ne működhessen az elnök fékeként.

Épp ezért is lesz fontos, hogy a 2019. november 17-én sorra kerülő elnökválasztáson olyan elnököt választ-e majd az ország, aki az ehhez hasonló autoriter gyakorlatokkal nem hátráltatja a demokrácia meggyökeresedését.

A demokratikus intézményi feltételek megteremtése ugyanakkor nem adott választ arra sem, hogy az ország gazdasága hogyan álljon talpra. Tunézia legnagyobb problémájaként egyfelől a főleg a fiatalokat érintő, hagyományos 15 százalék körül ingadozó munkanélküliséget mondja, amit a korábbi 4-6 százalékhoz képest gyengének számító, évek óta 1-2 százalék körül mozgó éves GDP-növekedés, a befektetők alacsony száma, és az idén júliusban már 6,5 százalékra rugó infláció okoz. 

A másik oldalról

Például hiába múlt el négy év 2015 óta, amikor is 61 ember halt meg két nagy terrortámadásban (a Bardo Múzeum előtt, illetve a Sousse tengerparti üdülőhelyen), tavaly októberben húsz ember sérült meg egy öngyilkos merénylet során a fővárosban, Tuniszban.

A nagy demokráciaprojektből az EU sem akar kimaradni

A grandiózus amerikai támogatás annak fényében sem meglepő, hogy Tunézia hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal: a két állam története egészen 1797-ig nyúlik vissza, amikor is a felek először fejezték ki hivatalos dokumentumban, hogy egymással békében és barátságban kívánnak élni.

Az azóta is többé-kevésbé harmonikus nemzetközi kapcsolatokat tekintve nem meglepő, hogy a tunéziai demokráciaprojekt egyik legnagyobb támogatója is az USA: a demokratikus alkotmány 2014-es elfogadása óta a világhatalom folyamatosan és egyre nagyobb mértékben önti a pénzt az országba. 2015-re még csak 500 ezer dollár (142 millió forint), 2017-re már mintegy 41 millió dollárnyi (több, mint 11,5 milliárd forint) összeggel segítette a tunéziai demokratikus átmenetet.

De még ezen az összegen is túltesz az EU: az EU-val szomszédos országok fizetési mérleggel kapcsolatos problémáira létrejött pénzügyi alapnak köszönhetően

Összehasonlítva: Tunézia 2018. évi büdzséje 36 milliárd dínárra, átszámítva 3334 milliárd forintra rúgott. Ehhez képest a most öt évre folyósított amerikai támogatás az éves tunéziai költségvetés valamivel kevesebb, mint 3, az eddigi EU-s támogatások pedig 6 százalékát teszik ki. A különbség az USA és az EU folyósította összeg között, hogy míg az előbbi visszafizetendő kölcsön, addig az utóbbi pénzügyi segély. Egyébként teljesen bevett a nemzetközi politikában, hogy a fejlett országok segélyeket küldenek a fejletlenebbeknek: ezt nem pusztán az altruizmus vezérli, hanem az is, hogy a szegény országok lehetőleg ne exportálják hozzájuk a problémáikat.

De hogyan segítenek a térség jóval problémásabb országainak?

Ezzel szemben például a térség igazán nagy bajban lévő országa, a menekültekkel és a katonai milíciák belső fegyveres harcaitól terhes Líbia az amerikaiktól például konkrétan pénzt nem is kap: az USAID líbiai programja mindössze az állami pénzgazdálkodást segítő technikai gyakorlatok elterjesztésére, az áramszolgáltatás javítására, valamint a munkahelyteremtés felgyorsítására koncentrál – mindezt humán erőforrás és a képzett szürkeállomány biztosításával, 17,6 millió dollárból (5,2 milliárd forint). 

NYITÓKÉP: Needpix.com