+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Krisztián
2019. augusztus 27. kedd, 07:29
Képzeljünk el egy világot, ahol mindenki legalább úgy él, mint mi, ahol Afrika közepén metropoliszok vannak egyetemekkel és gyárakkal. Egy ilyen társadalom megbirkózna a klímaváltozással?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Mi történne, ha a NASA holnap felfedezne egy aszteroidát, ami 2070-ben a Földnek fog ütközni? Vagy pontosítsuk a kérdést úgy: mi minden történne, miről szólna a közbeszéd, és mit várna el a nép?

 

A NASA nem fedezett fel ilyen aszteroidát, de még így is benne van a téma a köztudatban.

 

Aligha telik el év úgy, hogy valamely ismerős vagy kolléga ne jönne elő egy újabb cikkel, amit valamely – fel nem vállaltan – bulvár portálon olvasott. YouTube-videók, blogbejegyzések és nagyköltségvetésű hollywoodi filmek foglalkoznak a kérdéssel. Ha egy ilyen szituáció valóban előáll, az emberek a mérnökök és technológiai óriások felé fognak fordulni a megoldást várva.

 

Meg tudjuk-e semmisíteni az aszteroidát? Talán elég lenne eltéríteni. Hidrogénbomba? Rakéta? Vagy lassabban haladva többre megyünk? Földről kilőtt folyamatos lézer? Netán jobb lenne műholdról. Ha nem válik be egyik sem, és a becsapódás nem kerülhető el, mi lesz akkor? 

 

Szökőár ellen mit lehet tenni? Az érintett területeket megvédeni érdemes vagy legjobb elhagyni? Amit muszáj elhagyni, az ott élők hova mehetnek? Milyen magas gátakkal lehet New Yorkot, Londont, Karacsit megvédeni? A légkörbe kerülő port ki tudjuk-e takarítani? Esetleg pótolhatjuk a kieső napsugárzást űrbe telepített tükrökkel? Mekkora fajpusztulásra lehet számítani, lehetőleg területi bontásban, lehetőleg fajonként, és mindennek milyen következményei lesznek? Hogyan érinti a mezőgazdasági termelést? Mit lehet elérni mesterséges világítással? A termelés máshová telepítésével? Ha Európa túl hideg lesz, Észak-Afrika vagy éppen a Szahara alkalmasabb lesz-e? 

 

Okos ember sokféle megoldást megvizsgál. Tulajdonképpen ehhez okosnak sem kell lenni, kézenfekvő. Okos ember nem kapkod. Fel kell mérni a rendelkezésre álló időt, és ennek megfelelően cselekedni. Az is egyfajta halogatás, ha az ember a prompt megoldandó problémák helyett olyasmire fecsérli az idejét, ami bőven ráérne.

 

Jön a meteor

 

Az a helyzet, hogy a tudomány valóban bejelentette, hogy jön a baj, ám a fenti ötletelésnek nyomát sem látni. A klímapánik állandósulni látszik mind a média, mind a politika berkeiben. A hisztéria mélyen átitatja a közbeszédet. De valahogy

 

képesek vagyunk a veszélyekről úgy beszélni, hogy közben egy percnyi agyalás sem történik azok lehetséges kezeléséről.

 

+ Szárazság lesz, szól a jóslat. Mekkora kiterjedésű területen, milyen súlyos? Mit termelnek ott? Hányan élnek ott? Mennyibe kerülne vizet odavinni? Mennyibe kerülne csepegtető öntözéssel vizet spórolni? Mennyibe kerülne a mezőgazdasági terményeket máshol megtermelni és odavinni? Mennyibe kerülne az embereket áttelepíteni? 

 

+ Árvizek lesznek és hurrikánok. Számos területen már most is védekezni kell az ilyesmi ellen. Mennyivel nő a költség? Hol? Hány embert érint? Emlékszünk-e pár éve a Katrina hurrikánra, amely letarolta New Orleans-t? Emlékszünk-e arra, hogy a probléma oka a rosszul megépített gát volt? Nehezen találsz New Orleans-nál sérülékenyebb várost, ha hurrikán elleni védelemről van szó, de még ott is simán megoldható lett volna, ha a városvezetés nem úgy látja el feladatát, ahogy azt egy központi tervezőtől tulajdonképpen várjuk, hanem mondjuk rendesen. Kétszer annyi pénzből nagyobb és gyakoribb hurrikánok ellen is lehet védekezni. 

 

+ Emelkedik a tenger szintje is. Milyen gyorsan? Mely városokat érinti? Mennyibe kerül Amszterdam vagy New Orleans mintájára gátrendszert építeni? A tengerszint alatti város koncepciója már az ipari forradalom előtt is valóság volt.

 

+ Ha a klímaváltozás tömeges kihalást okoz, az hogy néz ki részleteiben? Mely élőhelyek fognak milyen mértékben megváltozni? Hogyan hatnak ezek az emberi civilizációra? Milyen hatásokkal és milyen időkerettel kell számolni? Ha mindenképpen korlátozni kell a melegedést, annak milyen módjai vannak? 

 

+ El lehet téríteni napfényt magaslékörbe permetezett aeroszollal? Föld körül keringő tükrökkel? Vagy infravörös sugárzást elnyelő fóliával? Mennyibe kerül ez? Mennyi időnk van rá?

 

+ Lehet-e csökkenteni a légkör széndioxid-tartalmát? Milyen módszerek vannak erre? Ki lehet-e vonni technológiailag? Lehet növelni a biomasszát mondjuk tengeri alga felszaporításával? Mennyibe kerül és mennyi időnk van rá? Ha csökkenteni kell a kibocsátást, arra milyen eszközök vannak?

 

+ Nem kellene több pénzt fordítani fúziós energia kutatásra? A tórium alapú atomenergia hogy áll? De érdemes volna a hagyományos atomdossziét is újra megnyitni, hisz annak kockázatai messze elmaradnak a klímaváltozás mögött, nem? Ha egyszer ég a klíma-ház, nem biztos, hogy az atomenergia ellen pont most kell kampányolni.

 

Hol vannak mindezek a megfontolások a közbeszédből?

 

+ Ki olvasott már elemzést űrbe telepített infravörös árnyékolás megvalósíthatóságáról? Ki az, aki most hall róla először? Különféle zöld szervezetek és politikusok egyre közelebbi katasztrófát jósolnak: már csak harminc évünk, van, már csak húsz, sőt, már most is késő. 

 

+ Mennyi esély van húsz év alatt átállítani az egész civilizációnkat szénről úgynevezett megújulókra? Mekkora költség lenne az? És nem is csak a pénzre kell gondolni. Nem építeni új szénerőművet ingyen van, de akkor mi lesz a kétmilliárd törzsi szinten nyomorgó embertársunkkal?

 

Ha az egyik lehetőség az, hogy ötven év múlva több százezer milliárd dollárt kell majd fizetni a klíma helyrehozására, a másik pedig az, hogy száz év múlva is legyek fognak éhező gyerekek arcán mászkálni az afrikai szavannán, melyiket válasszuk?

 

Ez is egyfajta halogatás

 

Bőven van tennivaló. A természet nyomor és szenvedés, ezt örököltük, onnan jöttünk mi is. Az emberi történelem a nyomor és a szenvedés története, benne morzsányi kultúrával itt-ott. Félre ne értsen senki, az a pár morzsányi kultúra többet ér minden aranynál, szabad és kell is a mellkasnak büszkeségtől dagadni. De akkor is csak morzsa a nyüglődés bolygóméretű szemétdombján.

 

Valamikor a tizedik és tizenkilencedik század között valaki Európában kitalálta, hogy kell jobban csinálni. Nem tudom, ki volt, és nem tudom, hogy bárki más tudja-e. Valószínűleg nem egyvalaki volt, hanem egy folyamat, többszáz éves. Legyen ez a bölcsészek dolga, nekünk elég annyi, hogy

 

megvan a formula, és nagyon jó lenne megtartani. Nemcsak megtartani, hanem lehetővé tenni, hogy mások is lemásolják, ahogy lemásolta Japán, és lemásolta Dél- Korea, és lemásolta számos más ország.

 

Nem vagyunk készen. 

 

Még rengeteg emberhez kell eljuttatni a hírt erről a csodálatos találmányról. Ezt a szöveget Google Docs-ba gépelem be, közben zene szól az internetről streamelve. Nem tudok magyarul írni ezekről, mert annyira új mind, hogy nem lett rá magyar szó, vagy mittudomén, lehet, hogy lett, csak én nem hallottam. Eközben máshol emberek szalmaházban laknak és ökörrel szántanak.

 

Képzeljünk el egy világot, ahol mindenki úgy él, legalább úgy, mint mi. Egy világot, ahol Afrika közepén metropoliszok vannak egyetemekkel és gyárakkal. Képzeljük el azt, hogy a tudomány és a technológia nem áll meg addig sem, hanem lép még egy akkorát, mint az elmúlt ötven évben tette. Képzeljük el, hogy ez a társadalom áll majd szemben az emelkedő tengerszinttel és gyakori szárazsággal. Szerinted megbirkóznak vele?

 

Hozzászólnál te is a klímavitához? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a nyolcadik kerületi választási bizottság két, feltételezésen alapuló cikk miatt elmarasztalta Pikó Andrásékat, a Fővárosi Választási Bizottság megváltoztatta a határozatot.

Migránsozott-e Varga Judit? Megúszhat-e Magyarország bármit is azután, hogy Timmermanstól elveszik a jogállamiság-portfóliót? Nagyon bizalmasak az infók, de elmondjuk, amit tudni lehet.

Még a Wikileaks-alapító Julian Assange adatai is kiszivárogtak, miután korábban menedékjogot kapott a dél-amerikai országtól.

Ha Trócsányi megbukna az EP-meghallgatáson, és a kormány a helyére egy másik fideszes EP-képviselőt jelölne, azt a momentumosok nem szavaznák meg – mondta Fekete-Győr.

Megszüntette volna a Madrid központjába behajtó autókat büntető intézkedést a város jobboldali polgármestere, civilek szerint emiatt sokat romlott nyáron a levegőminőség.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás