+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. augusztus 26. hétfő, 19:38
Otthagyták a liberálisok a nevében szociáldemokrata PSD-t, felbomlott a román kormánykoalíció. De miért? És mi lesz ezután? Elmagyarázzuk, mire játszhatnak a pártok pár hónappal az elnökválasztás előtt.

Pont került a jó két hete folyó román koalíciós üzengetés végére, aminek leegyszerűsítve az volt a témája, hogy beszáll-e a kormányba a Victor Ponta vezette Pro Romania párt, vagy épp ellenkezőleg, a kisebbik kormánypárt, az ALDE száll ki a kormányból. 

 

A pont azzal került a bukaresti hírtelevíziókat lázban tartó politikai showműsor végére, hogy a nevében szociáldemokrata, valójában inkább nacionalista-posztkommunista PSD elnöke, Viorica Dăncilă kormányfő (és elnökjelölt) által átmenetileg vezetett mélyrepülésben lévő PSD-t otthagyja a kisebbik koalíciós pártja, a Călin Popescu-Tăriceanu exkormányfő által fémjelzett ALDE, ami szintén csak nevében liberális – olyannyira, hogy a nevüket is az európai liberális pártcsaládtól, az ALDE-től vették, ahonnan kerek egy nappal az EP-választás előtt rakták ki őket.

 

Az ALDE ráadásul még össze is áll az elnökválasztásra a Ponta-féle Pro Romania párttal, vagyis Călin Popescu-Tăriceanu nemcsak a szenátusi elnökjelöltségről, hanem az államfőjelöltségről is lemond, így a román politika „baloldalán” lényegében órák alatt összeállt egy olyan blokk, ami a PSD alternatívája lehet. A két párt Mircea Diaconu román színész, korábbi EP-képviselő elnökjelöltségét támogatja. 

 

Mi is történt pontosan?

 

A bukaresti kormányválság gyakorlatilag már a május 26-i EP-választás után elkezdődött. A PSD története legrosszabb eredményét hozta (22,5 százalék), az ALDE pedig be sem jutott az Európai Parlamentbe (4,1 százalékot kaptak). Innentől kezdve Tăriceanu jobb időket megélt pártjában eluralkodott a parlamentből való kiesési pánik, egyre merészebb kérésekkel mentek a koalíciós partnerhez: több ALDE-s minisztert akartak a kormányba, és eleve új kormányprogramot akartak a hírek szerint.

 

Mint azt egy a román politikára rálátó forrástól megtudtuk: Tăriceanuék nemcsak az egy éven belül jövő romániai parlamenti választásoktól rettegnek, hanem már a novemberi elnökválasztásnak, és a jövő júniusi önkormányzati választásnak is a „Dragnea csicskája”-féle negatív imidzstől felszabadultan, megmaradási esélyekkel kívánnak nekimenni. Liviu Dragnea ugyanis egészen koranyári, meglepetésszerű bebörtönzéséig a PSD mindenható ura volt – hogy ez mennyire nyilvánvaló volt, azt jól jelzi, hogy

 

Orbán Viktor magyar kormányfő sem az éppen regnáló miniszterelnököt hívta fel, amikor el akart intézni valamit, hanem Dragneát, és senki sem kérdezte meg, hogy mégis miért nem egy kormánytaggal tárgyal.

 

LIVIU DRAGNEA, AMIKOR MÉG SZABADLÁBON VOLT. FOTÓ: PSD / FACEBOOK

 

Mi lesz most?

 

A PSD megy előre a kormányzással, nyilatkozta Dăncilă, aki hozzátette: számít az ALDE és a Pro Romania tagjai közül mindazok támogatására, akik belátják, hogy „a gyávaság és a felelősség előli menekülés soha nem fogja előrevinni Romániát”. A PSD elnöke szerint egy szűk csoport választási érdekeinél fontosabb, hogy ne okozzanak csalódást azoknak, akik megválasztották őket.

 

A román alkotmány szerint

 

Dăncilă kormányfőnek 45 napja van új többséget alakítani. Nem lesz könnyű dolga, hisz nemcsak hogy senki nem akar a zuhanó PSD mellé állni pár hónappal az elnökválasztás előtt, hanem saját frakciója is vérzik már egy ideje.

 

A román parlamenti ciklus utolsó 1-1,5 évében megszokott átvándorlási szezon javában zajlik. A PSD-ből korábban kilépett Ponta exkormányfő pártja pedig tárt karokkal várja a süllyedő hajóról menekülő képviselőket és szenátorokat. Az úzvölgyi eseményekig a PSD-ALDE-kormányt kívülről támogató RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor már korábban leszögezte, az erdélyi magyarság vezető ereje biztos nem segíti ki a PSD-t.

 

A vicces az, hogy tulajdonképpen innen már senkinek sem éri meg kormányra lépni, ha tarolni akar a következő három választáson.

 

Nem kizárt, hogy hagyják vegetálni a PSD-t jövő novemberig, de legalább jövő júniusig. De persze arra is volt nem egy példa, hogy az utolsó évben az ellenzék átveszi a kormányzást. Ez most nem túl valószínű, hiszen a román jobboldalon kőkemény harc zajlik az elsőbbségért a nemzeti liberális PNL (ők az Európai Néppárt tagjai), valamint a román Momentum, vagyis az USR-PLUS (Renew Europe EP-frakció) között. Kérdés az is, hogy a novemberben újrázni készülő PNL-s Klaus Johannis elnöknek most éppen mi jobb: ilyenkor a román elnöknek ugyanis reális hatalom van a kezében.

 

FOTÓ: Román külügyminisztérium / Andreea Tănase

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Lázár szerint a vasárnapi választás az elmúlt évek egyik legizgalmasabb és legtanulságosabbja volt.

Mivel azonban Egert behúzta az ellenzék, Oroján Sándor max a közgyűlésbe ülhet majd be.

Független polgármester váltja a MIÉP-es, egyébként Mi Hazánk által is támogatott településvezetőt a 19. századi zsidó perről elhíresült Tiszaeszláron.

Bojko Boriszov attól tart, hogy az EU folyamatos Erdoğan-kritikája miatt Törökország migránsok százezreit szabadítja Európára.

Történelmi győzelmet aratott a parlamenti választásokon a lengyel kormánypárt. De mi ennek az oka? Gyorselemzés!

A hét kérdése

Annyira szoros a verseny Karácsony Gergely és Tarlós István között, hogy kíváncsiak lettünk, az Azonnali olvasói kire szavaznának. Szóval rajta!

Azért ide elnéznénk

A magyar kisebbségek politikai integrációjának lehetőségei és korlátai a két világháború között. Október 15. Izgi lesz!

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás